A szerk.

A szökevény

A szerk.

Azt, hogy a hazájában korrupciós bűncselekmény miatt két év börtönbüntetésre ítélt, volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki politikai menedékjogot kapott a hivatalos magyar szervektől, először az érintett Facebook-bejegyzése kürtölte világgá lapzártánkkor, vagyis kedd délután. (Lapunk 51–52. oldalán lebilincselő írást olvashatnak arról, hogy ki ő, és mi elől menekült el a hazájából.)

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kedd délelőtti ülésén a bevándorlási hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei még arról tájékoztatták a képviselőket, hogy szó nincs semmiféle döntésről, hiszen egy menekültügyi kérelem elbírálása időigényes processzus. Nagyjából azzal egy időben, hogy a testület jobbikos elnöke ezt elmesélte a sajtónak, már a Magyar Idők is kész tényként írt a menedékjog megadásáról, részletesen ismertetve a pozitív döntés indokait is. Az ellenzék kiakadt a nyilvánvaló hazugság miatt – a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Mirkóczki Ádám szerint 1990 óta nem fordult elő, hogy állami tisztviselők így átverjék az Országgyűlés egyik legfontosabb testületét. Ez – és persze az, hogy Gruevszkit minden vonatkozó magyar szabályozást és törvényt áthágva kormányhivatalnokok hozták Magyarországra – már önmagában hallatlan botrány. De mit keres valójában Budapesten Gruevszki? Miért ajánlhatott fel neki menedéket Orbán?

A Balkán tartós békéjének és stabilitásának legfőbb biztosítéka az, ha minél több ottani államot bevonnak az Európai Unió és a NATO rendszerébe – az amerikai és az európai politika is komoly erőforrásokat mozgat meg ennek érdekében, és Moszkva balkáni ambíciói­nak ellenében. Gruevszki, akinek a támogatását az oroszok nem is nagyon akarják leplezni, ez elé gördített folyamatosan akadályt. Orbán Viktor – a hvg.hu értesülése szerint az ő személyes utasítására kapott politikai menedékjogot Gruevszki – közvetve ezt is segíti mostani lépésével. Első ránézésre akár úgy is tűnhetett, hogy Gruevszki Budapestről kevesebbet tud ártani a NATO-csatlakozás iránt százszázalékosan elkötelezett macedón kormánynak, mint Szkopjéban, ahol a börtönben nagy hatásfokkal játszhatta volna tovább a nemzeti ügy mártírját. Ám e képet némiképp árnyalja a volt miniszterelnök keddi Facebook-posztja, amelyben éppenséggel harcának folytatása mellett tesz hitet. Márpedig a börtönben aligha fészbukozhatott volna; és afelől sincsenek kétségeink, hogy magyar részvétellel és magyar pénzen kiépített macedóniai sajtóbirodalma is bőséges teret ad majd az emigráns vezér bajkeverésének. A szkopjei karcerból ez is bajosan menne. Hogy hány eddigi hívét tudja így megtartani, az persze kétséges (és ne feledjük, hogy pártja, a VMRO még mindig a legnagyobb parlamenti párt, épp csak kormányozni nem bír) – de, még egyszer: az oroszok balkáni emberének ez az egyetlen esélye a játékban maradásra. A cél nem a kellemes, szabad élet, hanem a görög–macedón egyezség megtorpedózása és Macedónia távol tartása a NATO-tól. Gruevszki ehhez kap segítséget a magyar kormánytól. A kérdés mostantól az, hogy mi következik akkor, ha így se sikerül. Készen áll-e a magyar miniszterelnök arra is, hogy – az oroszok nyilvánvaló hasznára – megvétózza a szociáldemokrata kormány vezette Macedónia NATO-csatlakozását?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

Masszírozzák egymást

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.

"Szintet léptünk, és talán tényleg jöhet a »fekete autó«"

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese szerint az az augusztus elején született kormányrendelet, ami arról szól, hogy nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort, az erőszakszervezeti apparátus bővítésére szolgál, amire támaszkodhat a hatalom.