A szerk.

A szökevény

A szerk.

Azt, hogy a hazájában korrupciós bűncselekmény miatt két év börtönbüntetésre ítélt, volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki politikai menedékjogot kapott a hivatalos magyar szervektől, először az érintett Facebook-bejegyzése kürtölte világgá lapzártánkkor, vagyis kedd délután. (Lapunk 51–52. oldalán lebilincselő írást olvashatnak arról, hogy ki ő, és mi elől menekült el a hazájából.)

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kedd délelőtti ülésén a bevándorlási hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei még arról tájékoztatták a képviselőket, hogy szó nincs semmiféle döntésről, hiszen egy menekültügyi kérelem elbírálása időigényes processzus. Nagyjából azzal egy időben, hogy a testület jobbikos elnöke ezt elmesélte a sajtónak, már a Magyar Idők is kész tényként írt a menedékjog megadásáról, részletesen ismertetve a pozitív döntés indokait is. Az ellenzék kiakadt a nyilvánvaló hazugság miatt – a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Mirkóczki Ádám szerint 1990 óta nem fordult elő, hogy állami tisztviselők így átverjék az Országgyűlés egyik legfontosabb testületét. Ez – és persze az, hogy Gruevszkit minden vonatkozó magyar szabályozást és törvényt áthágva kormányhivatalnokok hozták Magyarországra – már önmagában hallatlan botrány. De mit keres valójában Budapesten Gruevszki? Miért ajánlhatott fel neki menedéket Orbán?

A Balkán tartós békéjének és stabilitásának legfőbb biztosítéka az, ha minél több ottani államot bevonnak az Európai Unió és a NATO rendszerébe – az amerikai és az európai politika is komoly erőforrásokat mozgat meg ennek érdekében, és Moszkva balkáni ambíciói­nak ellenében. Gruevszki, akinek a támogatását az oroszok nem is nagyon akarják leplezni, ez elé gördített folyamatosan akadályt. Orbán Viktor – a hvg.hu értesülése szerint az ő személyes utasítására kapott politikai menedékjogot Gruevszki – közvetve ezt is segíti mostani lépésével. Első ránézésre akár úgy is tűnhetett, hogy Gruevszki Budapestről kevesebbet tud ártani a NATO-csatlakozás iránt százszázalékosan elkötelezett macedón kormánynak, mint Szkopjéban, ahol a börtönben nagy hatásfokkal játszhatta volna tovább a nemzeti ügy mártírját. Ám e képet némiképp árnyalja a volt miniszterelnök keddi Facebook-posztja, amelyben éppenséggel harcának folytatása mellett tesz hitet. Márpedig a börtönben aligha fészbukozhatott volna; és afelől sincsenek kétségeink, hogy magyar részvétellel és magyar pénzen kiépített macedóniai sajtóbirodalma is bőséges teret ad majd az emigráns vezér bajkeverésének. A szkopjei karcerból ez is bajosan menne. Hogy hány eddigi hívét tudja így megtartani, az persze kétséges (és ne feledjük, hogy pártja, a VMRO még mindig a legnagyobb parlamenti párt, épp csak kormányozni nem bír) – de, még egyszer: az oroszok balkáni emberének ez az egyetlen esélye a játékban maradásra. A cél nem a kellemes, szabad élet, hanem a görög–macedón egyezség megtorpedózása és Macedónia távol tartása a NATO-tól. Gruevszki ehhez kap segítséget a magyar kormánytól. A kérdés mostantól az, hogy mi következik akkor, ha így se sikerül. Készen áll-e a magyar miniszterelnök arra is, hogy – az oroszok nyilvánvaló hasznára – megvétózza a szociáldemokrata kormány vezette Macedónia NATO-csatlakozását?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.