A szerk.

A szökevény

A szerk.

Azt, hogy a hazájában korrupciós bűncselekmény miatt két év börtönbüntetésre ítélt, volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki politikai menedékjogot kapott a hivatalos magyar szervektől, először az érintett Facebook-bejegyzése kürtölte világgá lapzártánkkor, vagyis kedd délután. (Lapunk 51–52. oldalán lebilincselő írást olvashatnak arról, hogy ki ő, és mi elől menekült el a hazájából.)

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kedd délelőtti ülésén a bevándorlási hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei még arról tájékoztatták a képviselőket, hogy szó nincs semmiféle döntésről, hiszen egy menekültügyi kérelem elbírálása időigényes processzus. Nagyjából azzal egy időben, hogy a testület jobbikos elnöke ezt elmesélte a sajtónak, már a Magyar Idők is kész tényként írt a menedékjog megadásáról, részletesen ismertetve a pozitív döntés indokait is. Az ellenzék kiakadt a nyilvánvaló hazugság miatt – a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Mirkóczki Ádám szerint 1990 óta nem fordult elő, hogy állami tisztviselők így átverjék az Országgyűlés egyik legfontosabb testületét. Ez – és persze az, hogy Gruevszkit minden vonatkozó magyar szabályozást és törvényt áthágva kormányhivatalnokok hozták Magyarországra – már önmagában hallatlan botrány. De mit keres valójában Budapesten Gruevszki? Miért ajánlhatott fel neki menedéket Orbán?

A Balkán tartós békéjének és stabilitásának legfőbb biztosítéka az, ha minél több ottani államot bevonnak az Európai Unió és a NATO rendszerébe – az amerikai és az európai politika is komoly erőforrásokat mozgat meg ennek érdekében, és Moszkva balkáni ambíciói­nak ellenében. Gruevszki, akinek a támogatását az oroszok nem is nagyon akarják leplezni, ez elé gördített folyamatosan akadályt. Orbán Viktor – a hvg.hu értesülése szerint az ő személyes utasítására kapott politikai menedékjogot Gruevszki – közvetve ezt is segíti mostani lépésével. Első ránézésre akár úgy is tűnhetett, hogy Gruevszki Budapestről kevesebbet tud ártani a NATO-csatlakozás iránt százszázalékosan elkötelezett macedón kormánynak, mint Szkopjéban, ahol a börtönben nagy hatásfokkal játszhatta volna tovább a nemzeti ügy mártírját. Ám e képet némiképp árnyalja a volt miniszterelnök keddi Facebook-posztja, amelyben éppenséggel harcának folytatása mellett tesz hitet. Márpedig a börtönben aligha fészbukozhatott volna; és afelől sincsenek kétségeink, hogy magyar részvétellel és magyar pénzen kiépített macedóniai sajtóbirodalma is bőséges teret ad majd az emigráns vezér bajkeverésének. A szkopjei karcerból ez is bajosan menne. Hogy hány eddigi hívét tudja így megtartani, az persze kétséges (és ne feledjük, hogy pártja, a VMRO még mindig a legnagyobb parlamenti párt, épp csak kormányozni nem bír) – de, még egyszer: az oroszok balkáni emberének ez az egyetlen esélye a játékban maradásra. A cél nem a kellemes, szabad élet, hanem a görög–macedón egyezség megtorpedózása és Macedónia távol tartása a NATO-tól. Gruevszki ehhez kap segítséget a magyar kormánytól. A kérdés mostantól az, hogy mi következik akkor, ha így se sikerül. Készen áll-e a magyar miniszterelnök arra is, hogy – az oroszok nyilvánvaló hasznára – megvétózza a szociáldemokrata kormány vezette Macedónia NATO-csatlakozását?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.