A szerk.

A szökevény

A szerk.

Azt, hogy a hazájában korrupciós bűncselekmény miatt két év börtönbüntetésre ítélt, volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki politikai menedékjogot kapott a hivatalos magyar szervektől, először az érintett Facebook-bejegyzése kürtölte világgá lapzártánkkor, vagyis kedd délután. (Lapunk 51–52. oldalán lebilincselő írást olvashatnak arról, hogy ki ő, és mi elől menekült el a hazájából.)

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kedd délelőtti ülésén a bevándorlási hivatal és a Belügyminisztérium illetékesei még arról tájékoztatták a képviselőket, hogy szó nincs semmiféle döntésről, hiszen egy menekültügyi kérelem elbírálása időigényes processzus. Nagyjából azzal egy időben, hogy a testület jobbikos elnöke ezt elmesélte a sajtónak, már a Magyar Idők is kész tényként írt a menedékjog megadásáról, részletesen ismertetve a pozitív döntés indokait is. Az ellenzék kiakadt a nyilvánvaló hazugság miatt – a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Mirkóczki Ádám szerint 1990 óta nem fordult elő, hogy állami tisztviselők így átverjék az Országgyűlés egyik legfontosabb testületét. Ez – és persze az, hogy Gruevszkit minden vonatkozó magyar szabályozást és törvényt áthágva kormányhivatalnokok hozták Magyarországra – már önmagában hallatlan botrány. De mit keres valójában Budapesten Gruevszki? Miért ajánlhatott fel neki menedéket Orbán?

A Balkán tartós békéjének és stabilitásának legfőbb biztosítéka az, ha minél több ottani államot bevonnak az Európai Unió és a NATO rendszerébe – az amerikai és az európai politika is komoly erőforrásokat mozgat meg ennek érdekében, és Moszkva balkáni ambíciói­nak ellenében. Gruevszki, akinek a támogatását az oroszok nem is nagyon akarják leplezni, ez elé gördített folyamatosan akadályt. Orbán Viktor – a hvg.hu értesülése szerint az ő személyes utasítására kapott politikai menedékjogot Gruevszki – közvetve ezt is segíti mostani lépésével. Első ránézésre akár úgy is tűnhetett, hogy Gruevszki Budapestről kevesebbet tud ártani a NATO-csatlakozás iránt százszázalékosan elkötelezett macedón kormánynak, mint Szkopjéban, ahol a börtönben nagy hatásfokkal játszhatta volna tovább a nemzeti ügy mártírját. Ám e képet némiképp árnyalja a volt miniszterelnök keddi Facebook-posztja, amelyben éppenséggel harcának folytatása mellett tesz hitet. Márpedig a börtönben aligha fészbukozhatott volna; és afelől sincsenek kétségeink, hogy magyar részvétellel és magyar pénzen kiépített macedóniai sajtóbirodalma is bőséges teret ad majd az emigráns vezér bajkeverésének. A szkopjei karcerból ez is bajosan menne. Hogy hány eddigi hívét tudja így megtartani, az persze kétséges (és ne feledjük, hogy pártja, a VMRO még mindig a legnagyobb parlamenti párt, épp csak kormányozni nem bír) – de, még egyszer: az oroszok balkáni emberének ez az egyetlen esélye a játékban maradásra. A cél nem a kellemes, szabad élet, hanem a görög–macedón egyezség megtorpedózása és Macedónia távol tartása a NATO-tól. Gruevszki ehhez kap segítséget a magyar kormánytól. A kérdés mostantól az, hogy mi következik akkor, ha így se sikerül. Készen áll-e a magyar miniszterelnök arra is, hogy – az oroszok nyilvánvaló hasznára – megvétózza a szociáldemokrata kormány vezette Macedónia NATO-csatlakozását?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.