A szerk.

A talpraesett tolmács

A szerk.

Balajti László rutinos munkaerőnek számít nemzetbiztonsági körökben. Megjárta a csúcsokat is, 2009 végén még Bajnai Gordon nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de posztját 2010 után is megtarthatta, amikor Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelték át „a céget”.

Ott 2011 végéig lehetett főnök. Az exaltábornagy neve később úgy került elő egy 2013-as Heti Válasz-cikkben, hogy ő volt az, aki már 2009-ben feljelentette „a Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét” (Szilvásy Györgyöt, Galambos Lajost és Laborc Sándort), ezért nincs és nem is lehet köze a Fideszhez…

Ma már nem titkolja senki, hogy Balajti Pintér Sándorhoz van (volt?) bekötve. Legalábbis ezt jelzi, hogy ügyvezetője volt annak a Védelem Csoport Kft. nevű cégnek, amelyet Pintér bizalmasa, a III/II-es ügynöki múltjával hírhedtté vált Tasnádi László birtokol, és amelynek szerteágazó tevékenységi köreibe egyebek mellett hajók, légi- és űrjárművek, továbbá fegyverek és lőszer gyártását is felvették.

De mindez ma már csak történelem, mivel úgy tűnik, Balajti őrző-védő karrierjének egyelőre véget vetett a koronavírus-járvány, a vészhelyzet ugyanis újra állami szolgálatba szólította a sokat látott szakférfiút. A kormány honlapjára május 31-én kikerült dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződést kötött Balajti Lászlóval „szakértői tevékenység a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatos biztonsági és adminisztratív kérdésekben” címen, április 12-től egészen november 30-ig havi 1,2 millió forint apanázzsal.

Talán mondanunk sem kell, hogy a szerződést nem verték nagydobra, viszont az mindenképpen meglepő, ám egyúttal komoly magabiztosságot is sejtet, hogy Balajti a dokumentumot felfedező HVG újságíróját nem hajtotta el a francba. A lap kérdésére elmondta, abbéli szakértelmét honorálják, hogy ő belügyi vonalon nagyon jól ismeri „a belső nyelvezetet és belső mechanizmusokat”, erre pedig azért van nagy szükség, hogy az egészségügyben dolgozók is megértsék, hogy miről beszél egy katona vagy egy rendőr. „Más a működési struktúrája a Belügyminisztériumnak, ahol én szocializálódtam, mint az Emminek. Nem lehet összehasonlítani olyan szerveket, amelyeknél kvázi katonás jelleg van egy olyan intézménnyel, ahol döntően orvosok dolgoznak” – mondta Balajti, ami kétségkívül jól hangzik, kár, hogy egyetlen konkrét példát nem tud mondani, hogy mindez hogyan is festene a gyakorlatban. Azzal pedig már a Magyar Nemzet lapjait sírta tele, hogy micsoda kevés pénz az, amit ezért kap. „Bruttó 1,2 millió forint a megbízási díjam, ami ugyanakkor semmilyen más költségtérítést nem tartalmaz” – jelentette ki a „belügyes nyelv szakértője”, hozzátéve, hogy reggel ötkor kel, estig bent van az irodában, naponta több mint kétszáz kilométert kell autóznia, szombaton és vasárnap is. Közben feltehetően fordít, mint a güzü. „Semmivel sem dolgozom kevesebbet, mint amikor a kétezer fős titkosszolgálatokat irányítottam” – jegyezte meg, mely panaszt Balajti protektora, Kollár Lajos érsebész, miniszteri tanácsadó azzal toldott meg, hogy „sok olyan közigazgatási, rendészeti feladat is van egy vészhelyzet idején, amikre az Emmi nincsen felkészülve, ezért volt szükség külső szakértő bevonására”. Érthetőbbé az egészet persze ez sem tette. Hisz ebből sem tudhatja meg senki, hogy milyen konkrét feladatokat végzett el Balajti László április 12. óta, legfeljebb azt, hogy kilóg a bele a nagy lejsztolásban.

Ám szerencsére Kásler Miklós egy hétfői alákérdezős minisztériumi pr-interjúban megmagyarázott mindent. „Más nyelveket beszélünk, a zsargon átszűrődik az adminisztráció munkájába, és kellett egy tolmács. Balajti altábornagy úr kiváló szakember” – mondta Kásler, külön is kiemelve, hogy „nem mint kémfőnök” került a munkatársai közé. Konkrét feladatokról persze a nemzet megmentője sem beszélt, mint ahogy arról sem, hogy pontosan mit jelenthet ez a más nyelven beszélés – magyarról magyarra kellene Balajtinak fordítania? És tényleg nincs az Emmi-alkalmazottak között egyetlen olyan sem, aki el tudna igazodni az „átszűrődő zsargonon”, sőt a többi minisztérium sem képes kiállítani egy ilyen sokoldalú dolgozót?

Ha ezt a kerítésszaggató magyarázatot elhisszük, akkor – de csakis akkor – természetesen magától értetődő az is, hogy miért van szüksége Kásler Miklósnak mindenféle magyar nyelveket anyanyelvi szinten beszélő, nagy tudású „kémfőnökre” havi 1,2 millióért. Feltéve, ha Balajtit valóban Kásler alkalmazza, és nem valaki más.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.