A szerk.

A talpraesett tolmács

A szerk.

Balajti László rutinos munkaerőnek számít nemzetbiztonsági körökben. Megjárta a csúcsokat is, 2009 végén még Bajnai Gordon nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de posztját 2010 után is megtarthatta, amikor Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelték át „a céget”.

Ott 2011 végéig lehetett főnök. Az exaltábornagy neve később úgy került elő egy 2013-as Heti Válasz-cikkben, hogy ő volt az, aki már 2009-ben feljelentette „a Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét” (Szilvásy Györgyöt, Galambos Lajost és Laborc Sándort), ezért nincs és nem is lehet köze a Fideszhez…

Ma már nem titkolja senki, hogy Balajti Pintér Sándorhoz van (volt?) bekötve. Legalábbis ezt jelzi, hogy ügyvezetője volt annak a Védelem Csoport Kft. nevű cégnek, amelyet Pintér bizalmasa, a III/II-es ügynöki múltjával hírhedtté vált Tasnádi László birtokol, és amelynek szerteágazó tevékenységi köreibe egyebek mellett hajók, légi- és űrjárművek, továbbá fegyverek és lőszer gyártását is felvették.

De mindez ma már csak történelem, mivel úgy tűnik, Balajti őrző-védő karrierjének egyelőre véget vetett a koronavírus-járvány, a vészhelyzet ugyanis újra állami szolgálatba szólította a sokat látott szakférfiút. A kormány honlapjára május 31-én kikerült dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződést kötött Balajti Lászlóval „szakértői tevékenység a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatos biztonsági és adminisztratív kérdésekben” címen, április 12-től egészen november 30-ig havi 1,2 millió forint apanázzsal.

Talán mondanunk sem kell, hogy a szerződést nem verték nagydobra, viszont az mindenképpen meglepő, ám egyúttal komoly magabiztosságot is sejtet, hogy Balajti a dokumentumot felfedező HVG újságíróját nem hajtotta el a francba. A lap kérdésére elmondta, abbéli szakértelmét honorálják, hogy ő belügyi vonalon nagyon jól ismeri „a belső nyelvezetet és belső mechanizmusokat”, erre pedig azért van nagy szükség, hogy az egészségügyben dolgozók is megértsék, hogy miről beszél egy katona vagy egy rendőr. „Más a működési struktúrája a Belügyminisztériumnak, ahol én szocializálódtam, mint az Emminek. Nem lehet összehasonlítani olyan szerveket, amelyeknél kvázi katonás jelleg van egy olyan intézménnyel, ahol döntően orvosok dolgoznak” – mondta Balajti, ami kétségkívül jól hangzik, kár, hogy egyetlen konkrét példát nem tud mondani, hogy mindez hogyan is festene a gyakorlatban. Azzal pedig már a Magyar Nemzet lapjait sírta tele, hogy micsoda kevés pénz az, amit ezért kap. „Bruttó 1,2 millió forint a megbízási díjam, ami ugyanakkor semmilyen más költségtérítést nem tartalmaz” – jelentette ki a „belügyes nyelv szakértője”, hozzátéve, hogy reggel ötkor kel, estig bent van az irodában, naponta több mint kétszáz kilométert kell autóznia, szombaton és vasárnap is. Közben feltehetően fordít, mint a güzü. „Semmivel sem dolgozom kevesebbet, mint amikor a kétezer fős titkosszolgálatokat irányítottam” – jegyezte meg, mely panaszt Balajti protektora, Kollár Lajos érsebész, miniszteri tanácsadó azzal toldott meg, hogy „sok olyan közigazgatási, rendészeti feladat is van egy vészhelyzet idején, amikre az Emmi nincsen felkészülve, ezért volt szükség külső szakértő bevonására”. Érthetőbbé az egészet persze ez sem tette. Hisz ebből sem tudhatja meg senki, hogy milyen konkrét feladatokat végzett el Balajti László április 12. óta, legfeljebb azt, hogy kilóg a bele a nagy lejsztolásban.

Ám szerencsére Kásler Miklós egy hétfői alákérdezős minisztériumi pr-interjúban megmagyarázott mindent. „Más nyelveket beszélünk, a zsargon átszűrődik az adminisztráció munkájába, és kellett egy tolmács. Balajti altábornagy úr kiváló szakember” – mondta Kásler, külön is kiemelve, hogy „nem mint kémfőnök” került a munkatársai közé. Konkrét feladatokról persze a nemzet megmentője sem beszélt, mint ahogy arról sem, hogy pontosan mit jelenthet ez a más nyelven beszélés – magyarról magyarra kellene Balajtinak fordítania? És tényleg nincs az Emmi-alkalmazottak között egyetlen olyan sem, aki el tudna igazodni az „átszűrődő zsargonon”, sőt a többi minisztérium sem képes kiállítani egy ilyen sokoldalú dolgozót?

Ha ezt a kerítésszaggató magyarázatot elhisszük, akkor – de csakis akkor – természetesen magától értetődő az is, hogy miért van szüksége Kásler Miklósnak mindenféle magyar nyelveket anyanyelvi szinten beszélő, nagy tudású „kémfőnökre” havi 1,2 millióért. Feltéve, ha Balajtit valóban Kásler alkalmazza, és nem valaki más.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.