A szerk.

A talpraesett tolmács

A szerk.

Balajti László rutinos munkaerőnek számít nemzetbiztonsági körökben. Megjárta a csúcsokat is, 2009 végén még Bajnai Gordon nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de posztját 2010 után is megtarthatta, amikor Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelték át „a céget”.

Ott 2011 végéig lehetett főnök. Az exaltábornagy neve később úgy került elő egy 2013-as Heti Válasz-cikkben, hogy ő volt az, aki már 2009-ben feljelentette „a Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét” (Szilvásy Györgyöt, Galambos Lajost és Laborc Sándort), ezért nincs és nem is lehet köze a Fideszhez…

Ma már nem titkolja senki, hogy Balajti Pintér Sándorhoz van (volt?) bekötve. Legalábbis ezt jelzi, hogy ügyvezetője volt annak a Védelem Csoport Kft. nevű cégnek, amelyet Pintér bizalmasa, a III/II-es ügynöki múltjával hírhedtté vált Tasnádi László birtokol, és amelynek szerteágazó tevékenységi köreibe egyebek mellett hajók, légi- és űrjárművek, továbbá fegyverek és lőszer gyártását is felvették.

De mindez ma már csak történelem, mivel úgy tűnik, Balajti őrző-védő karrierjének egyelőre véget vetett a koronavírus-járvány, a vészhelyzet ugyanis újra állami szolgálatba szólította a sokat látott szakférfiút. A kormány honlapjára május 31-én kikerült dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződést kötött Balajti Lászlóval „szakértői tevékenység a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatos biztonsági és adminisztratív kérdésekben” címen, április 12-től egészen november 30-ig havi 1,2 millió forint apanázzsal.

Talán mondanunk sem kell, hogy a szerződést nem verték nagydobra, viszont az mindenképpen meglepő, ám egyúttal komoly magabiztosságot is sejtet, hogy Balajti a dokumentumot felfedező HVG újságíróját nem hajtotta el a francba. A lap kérdésére elmondta, abbéli szakértelmét honorálják, hogy ő belügyi vonalon nagyon jól ismeri „a belső nyelvezetet és belső mechanizmusokat”, erre pedig azért van nagy szükség, hogy az egészségügyben dolgozók is megértsék, hogy miről beszél egy katona vagy egy rendőr. „Más a működési struktúrája a Belügyminisztériumnak, ahol én szocializálódtam, mint az Emminek. Nem lehet összehasonlítani olyan szerveket, amelyeknél kvázi katonás jelleg van egy olyan intézménnyel, ahol döntően orvosok dolgoznak” – mondta Balajti, ami kétségkívül jól hangzik, kár, hogy egyetlen konkrét példát nem tud mondani, hogy mindez hogyan is festene a gyakorlatban. Azzal pedig már a Magyar Nemzet lapjait sírta tele, hogy micsoda kevés pénz az, amit ezért kap. „Bruttó 1,2 millió forint a megbízási díjam, ami ugyanakkor semmilyen más költségtérítést nem tartalmaz” – jelentette ki a „belügyes nyelv szakértője”, hozzátéve, hogy reggel ötkor kel, estig bent van az irodában, naponta több mint kétszáz kilométert kell autóznia, szombaton és vasárnap is. Közben feltehetően fordít, mint a güzü. „Semmivel sem dolgozom kevesebbet, mint amikor a kétezer fős titkosszolgálatokat irányítottam” – jegyezte meg, mely panaszt Balajti protektora, Kollár Lajos érsebész, miniszteri tanácsadó azzal toldott meg, hogy „sok olyan közigazgatási, rendészeti feladat is van egy vészhelyzet idején, amikre az Emmi nincsen felkészülve, ezért volt szükség külső szakértő bevonására”. Érthetőbbé az egészet persze ez sem tette. Hisz ebből sem tudhatja meg senki, hogy milyen konkrét feladatokat végzett el Balajti László április 12. óta, legfeljebb azt, hogy kilóg a bele a nagy lejsztolásban.

Ám szerencsére Kásler Miklós egy hétfői alákérdezős minisztériumi pr-interjúban megmagyarázott mindent. „Más nyelveket beszélünk, a zsargon átszűrődik az adminisztráció munkájába, és kellett egy tolmács. Balajti altábornagy úr kiváló szakember” – mondta Kásler, külön is kiemelve, hogy „nem mint kémfőnök” került a munkatársai közé. Konkrét feladatokról persze a nemzet megmentője sem beszélt, mint ahogy arról sem, hogy pontosan mit jelenthet ez a más nyelven beszélés – magyarról magyarra kellene Balajtinak fordítania? És tényleg nincs az Emmi-alkalmazottak között egyetlen olyan sem, aki el tudna igazodni az „átszűrődő zsargonon”, sőt a többi minisztérium sem képes kiállítani egy ilyen sokoldalú dolgozót?

Ha ezt a kerítésszaggató magyarázatot elhisszük, akkor – de csakis akkor – természetesen magától értetődő az is, hogy miért van szüksége Kásler Miklósnak mindenféle magyar nyelveket anyanyelvi szinten beszélő, nagy tudású „kémfőnökre” havi 1,2 millióért. Feltéve, ha Balajtit valóban Kásler alkalmazza, és nem valaki más.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”