A szerk.

A talpraesett tolmács

A szerk.

Balajti László rutinos munkaerőnek számít nemzetbiztonsági körökben. Megjárta a csúcsokat is, 2009 végén még Bajnai Gordon nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de posztját 2010 után is megtarthatta, amikor Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelték át „a céget”.

Ott 2011 végéig lehetett főnök. Az exaltábornagy neve később úgy került elő egy 2013-as Heti Válasz-cikkben, hogy ő volt az, aki már 2009-ben feljelentette „a Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét” (Szilvásy Györgyöt, Galambos Lajost és Laborc Sándort), ezért nincs és nem is lehet köze a Fideszhez…

Ma már nem titkolja senki, hogy Balajti Pintér Sándorhoz van (volt?) bekötve. Legalábbis ezt jelzi, hogy ügyvezetője volt annak a Védelem Csoport Kft. nevű cégnek, amelyet Pintér bizalmasa, a III/II-es ügynöki múltjával hírhedtté vált Tasnádi László birtokol, és amelynek szerteágazó tevékenységi köreibe egyebek mellett hajók, légi- és űrjárművek, továbbá fegyverek és lőszer gyártását is felvették.

De mindez ma már csak történelem, mivel úgy tűnik, Balajti őrző-védő karrierjének egyelőre véget vetett a koronavírus-járvány, a vészhelyzet ugyanis újra állami szolgálatba szólította a sokat látott szakférfiút. A kormány honlapjára május 31-én kikerült dokumentum szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerződést kötött Balajti Lászlóval „szakértői tevékenység a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatos biztonsági és adminisztratív kérdésekben” címen, április 12-től egészen november 30-ig havi 1,2 millió forint apanázzsal.

Talán mondanunk sem kell, hogy a szerződést nem verték nagydobra, viszont az mindenképpen meglepő, ám egyúttal komoly magabiztosságot is sejtet, hogy Balajti a dokumentumot felfedező HVG újságíróját nem hajtotta el a francba. A lap kérdésére elmondta, abbéli szakértelmét honorálják, hogy ő belügyi vonalon nagyon jól ismeri „a belső nyelvezetet és belső mechanizmusokat”, erre pedig azért van nagy szükség, hogy az egészségügyben dolgozók is megértsék, hogy miről beszél egy katona vagy egy rendőr. „Más a működési struktúrája a Belügyminisztériumnak, ahol én szocializálódtam, mint az Emminek. Nem lehet összehasonlítani olyan szerveket, amelyeknél kvázi katonás jelleg van egy olyan intézménnyel, ahol döntően orvosok dolgoznak” – mondta Balajti, ami kétségkívül jól hangzik, kár, hogy egyetlen konkrét példát nem tud mondani, hogy mindez hogyan is festene a gyakorlatban. Azzal pedig már a Magyar Nemzet lapjait sírta tele, hogy micsoda kevés pénz az, amit ezért kap. „Bruttó 1,2 millió forint a megbízási díjam, ami ugyanakkor semmilyen más költségtérítést nem tartalmaz” – jelentette ki a „belügyes nyelv szakértője”, hozzátéve, hogy reggel ötkor kel, estig bent van az irodában, naponta több mint kétszáz kilométert kell autóznia, szombaton és vasárnap is. Közben feltehetően fordít, mint a güzü. „Semmivel sem dolgozom kevesebbet, mint amikor a kétezer fős titkosszolgálatokat irányítottam” – jegyezte meg, mely panaszt Balajti protektora, Kollár Lajos érsebész, miniszteri tanácsadó azzal toldott meg, hogy „sok olyan közigazgatási, rendészeti feladat is van egy vészhelyzet idején, amikre az Emmi nincsen felkészülve, ezért volt szükség külső szakértő bevonására”. Érthetőbbé az egészet persze ez sem tette. Hisz ebből sem tudhatja meg senki, hogy milyen konkrét feladatokat végzett el Balajti László április 12. óta, legfeljebb azt, hogy kilóg a bele a nagy lejsztolásban.

Ám szerencsére Kásler Miklós egy hétfői alákérdezős minisztériumi pr-interjúban megmagyarázott mindent. „Más nyelveket beszélünk, a zsargon átszűrődik az adminisztráció munkájába, és kellett egy tolmács. Balajti altábornagy úr kiváló szakember” – mondta Kásler, külön is kiemelve, hogy „nem mint kémfőnök” került a munkatársai közé. Konkrét feladatokról persze a nemzet megmentője sem beszélt, mint ahogy arról sem, hogy pontosan mit jelenthet ez a más nyelven beszélés – magyarról magyarra kellene Balajtinak fordítania? És tényleg nincs az Emmi-alkalmazottak között egyetlen olyan sem, aki el tudna igazodni az „átszűrődő zsargonon”, sőt a többi minisztérium sem képes kiállítani egy ilyen sokoldalú dolgozót?

Ha ezt a kerítésszaggató magyarázatot elhisszük, akkor – de csakis akkor – természetesen magától értetődő az is, hogy miért van szüksége Kásler Miklósnak mindenféle magyar nyelveket anyanyelvi szinten beszélő, nagy tudású „kémfőnökre” havi 1,2 millióért. Feltéve, ha Balajtit valóban Kásler alkalmazza, és nem valaki más.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.