A szerk.

Kedves Audi!

A szerk.

„Nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához, még a saját lábán megálló Audi-gyár újraindításához is kell kormányzati segítség” – ezt Orbán Viktor mondta hétfőn az Audi győri gyáregységében, ahol Palkovics László miniszterrel az oldalán a jelenlétével tisztelte meg a három műszakos termelés újbóli beindítását.

A miniszterelnök arról is biztosított mindenkit, hogy „az Audi nevű sikersztori folytatódik”, mégpedig a nemcsak a koronavírus-járványt, hanem a járvány miatti gazdasági válságot is legyűrő Magyarország siker­sztorijának részeként. Az Orbán-kormányok eddig sem fukarkodtak a németországi központú autógyár dotálásával: a 24.hu összesítése szerint 2010 óta hatszor nyújtottak „kormányzati segítséget” az Audinak – közvetve a világ kettes számú autógyártó konglomerátumának, a márkát tulajdonló Volkswagen-csoportnak –, és az állami támogatások összege az egyetlen 2010 előttivel (2008-ban történt) együtt eléri a 36 milliárd forintot. Mindeközben az Audi 2010 óta Magyarországon 5,7 milliárd euró profitot termelt, s abból 5,3 milliárdnyit osztalékként ki is vett a német anyacég, összegez a portál – vagyis mai árfolyamon számolva 2000, illetve 1800 milliárd forintról van szó. Vagy ha így látványosabb, 2 billió (a kettes után 12 darab nullát kell írni), illetve 1,8 billió magyar forintról.

Mivel a karantén, de még az orbáni rendkívüli jogrend sem ment az agyunkra, nem azon fogunk szörnyülködni, hogyan fosztják ki a multik hazánkat, és azt a ziccert sem használjuk ki, hogy Orbán Viktor és köre multiellenes kirohanásait citáljuk ide a közel- és félmúltból. Annyit viszont a fentiek alapján is leszögezhetünk a leghalványabb demagógia nélkül, hogy a magyar kormányzati támogatásnak aligha lehetnek pusztán gazdasági vagy foglalkoztatáspolitikai okai, hiszen a gyárnak nyújtott és nyújtandó költségvetési források eltörpülnek az Audi számai mellett, még egy a maihoz hasonló átmeneti válságperiódus idején is.

Az Audi (a BMW, a Mercedes, az Opel) azonban nemcsak Magyarországon tényező, működésük a német gazdaság teljesítményét is jelentős mértékben befolyásolja; a német gazdaság teljesítményétől pedig a német választók hangulata, azaz a német politika megítélése függ. A gazdaság és a politika bonyolult mintázatú szívességbankjában a közlekedés ugyan sosem toronyiránti, mégsem feltétlenül kell megveszekedett összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: Orbán mindent megtesz a magyarországi német autógyárak jóindulatáért (részben HUF-okkal, részben a nekik kedvező jogszabályi környezet megteremtésével), de nem pusztán azok gazdasági potenciálja miatt. Hanem főként azért, mert ily módon ezek a saját hazájukban komoly lobbierejű vállalatok adott esetben felszólalhatnak Orbán érdekében (pontosabban a saját kedvező magyarországi helyzetük fenntartása érdekében) a német nagypolitikában, amely aztán, ha szükséges, a megfelelő uniós fórumokon szól a mi fiunkért (elsősorban is gesztust téve ezzel a saját nagyvállalatainak).

A hónap elején az Európai Néppárt elnöke, a mára Orbán politikai ellenfelévé lett lengyel Donald Tusk szélnek eresztette a háromtagú „bölcsek tanácsát”, amely a Fidesz kizárása vagy marasztalása ügyében nem tudott egyértelmű állásfoglalást tenni. Minden maradt a régiben, Orbánék a körön belül maradtak kívül, s egyre kevésbé fenyegeti őket legnagyobb rémálmuk, az uniós támogatások folyósításának jogállami kritériumokhoz kötése is. Abban, hogy a saját pártcsaládját és annak egyes vezető politikusait korábban elképzelhetetlen módon és hangnemben támadó Fidesz az egészet megúszta tagsága tavalyi felfüggesztésének meghosszabbításával, nehéz nem meglátni a CDU keze nyomát. A vonatkozó kormánypárti német nyilatkozatok közös nevezője általában az, hogy Magyarországnak jobban kell figyelnie a jogállami normák érvényesülésére, amúgy pedig a gazdasági együttműködés példaértékű.

Orbán Viktor az övéi közül senkit, még esetleges belső kritikusait és ellenlábasait sem hagyja az út szélén, sőt utóbbiakat nemegyszer úgy vonja ki az első vonalból, hogy látványosan túljutalmazza őket – főleg, ha azok még a hasznára is lehetnek (Áder János nyugdíjas állását említhetjük példaként). A lényeget tekintve a miniszterelnök ugyanezt műveli nagyban is. Lehet, hogy az Audi termelte eurómilliárdokhoz képest a magyar költségvetési támogatás pimf összeg, de maga a szándék a fontos: annak a jelzése, hogy amíg én vagyok itt, addig jó nektek is. S aligha esik nehezére annak a néhány rongyos milliárdnak a kiutalása – hisz a közösből megy.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.