A szerk.

Kedves Audi!

A szerk.

„Nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához, még a saját lábán megálló Audi-gyár újraindításához is kell kormányzati segítség” – ezt Orbán Viktor mondta hétfőn az Audi győri gyáregységében, ahol Palkovics László miniszterrel az oldalán a jelenlétével tisztelte meg a három műszakos termelés újbóli beindítását.

A miniszterelnök arról is biztosított mindenkit, hogy „az Audi nevű sikersztori folytatódik”, mégpedig a nemcsak a koronavírus-járványt, hanem a járvány miatti gazdasági válságot is legyűrő Magyarország siker­sztorijának részeként. Az Orbán-kormányok eddig sem fukarkodtak a németországi központú autógyár dotálásával: a 24.hu összesítése szerint 2010 óta hatszor nyújtottak „kormányzati segítséget” az Audinak – közvetve a világ kettes számú autógyártó konglomerátumának, a márkát tulajdonló Volkswagen-csoportnak –, és az állami támogatások összege az egyetlen 2010 előttivel (2008-ban történt) együtt eléri a 36 milliárd forintot. Mindeközben az Audi 2010 óta Magyarországon 5,7 milliárd euró profitot termelt, s abból 5,3 milliárdnyit osztalékként ki is vett a német anyacég, összegez a portál – vagyis mai árfolyamon számolva 2000, illetve 1800 milliárd forintról van szó. Vagy ha így látványosabb, 2 billió (a kettes után 12 darab nullát kell írni), illetve 1,8 billió magyar forintról.

Mivel a karantén, de még az orbáni rendkívüli jogrend sem ment az agyunkra, nem azon fogunk szörnyülködni, hogyan fosztják ki a multik hazánkat, és azt a ziccert sem használjuk ki, hogy Orbán Viktor és köre multiellenes kirohanásait citáljuk ide a közel- és félmúltból. Annyit viszont a fentiek alapján is leszögezhetünk a leghalványabb demagógia nélkül, hogy a magyar kormányzati támogatásnak aligha lehetnek pusztán gazdasági vagy foglalkoztatáspolitikai okai, hiszen a gyárnak nyújtott és nyújtandó költségvetési források eltörpülnek az Audi számai mellett, még egy a maihoz hasonló átmeneti válságperiódus idején is.

Az Audi (a BMW, a Mercedes, az Opel) azonban nemcsak Magyarországon tényező, működésük a német gazdaság teljesítményét is jelentős mértékben befolyásolja; a német gazdaság teljesítményétől pedig a német választók hangulata, azaz a német politika megítélése függ. A gazdaság és a politika bonyolult mintázatú szívességbankjában a közlekedés ugyan sosem toronyiránti, mégsem feltétlenül kell megveszekedett összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: Orbán mindent megtesz a magyarországi német autógyárak jóindulatáért (részben HUF-okkal, részben a nekik kedvező jogszabályi környezet megteremtésével), de nem pusztán azok gazdasági potenciálja miatt. Hanem főként azért, mert ily módon ezek a saját hazájukban komoly lobbierejű vállalatok adott esetben felszólalhatnak Orbán érdekében (pontosabban a saját kedvező magyarországi helyzetük fenntartása érdekében) a német nagypolitikában, amely aztán, ha szükséges, a megfelelő uniós fórumokon szól a mi fiunkért (elsősorban is gesztust téve ezzel a saját nagyvállalatainak).

A hónap elején az Európai Néppárt elnöke, a mára Orbán politikai ellenfelévé lett lengyel Donald Tusk szélnek eresztette a háromtagú „bölcsek tanácsát”, amely a Fidesz kizárása vagy marasztalása ügyében nem tudott egyértelmű állásfoglalást tenni. Minden maradt a régiben, Orbánék a körön belül maradtak kívül, s egyre kevésbé fenyegeti őket legnagyobb rémálmuk, az uniós támogatások folyósításának jogállami kritériumokhoz kötése is. Abban, hogy a saját pártcsaládját és annak egyes vezető politikusait korábban elképzelhetetlen módon és hangnemben támadó Fidesz az egészet megúszta tagsága tavalyi felfüggesztésének meghosszabbításával, nehéz nem meglátni a CDU keze nyomát. A vonatkozó kormánypárti német nyilatkozatok közös nevezője általában az, hogy Magyarországnak jobban kell figyelnie a jogállami normák érvényesülésére, amúgy pedig a gazdasági együttműködés példaértékű.

Orbán Viktor az övéi közül senkit, még esetleges belső kritikusait és ellenlábasait sem hagyja az út szélén, sőt utóbbiakat nemegyszer úgy vonja ki az első vonalból, hogy látványosan túljutalmazza őket – főleg, ha azok még a hasznára is lehetnek (Áder János nyugdíjas állását említhetjük példaként). A lényeget tekintve a miniszterelnök ugyanezt műveli nagyban is. Lehet, hogy az Audi termelte eurómilliárdokhoz képest a magyar költségvetési támogatás pimf összeg, de maga a szándék a fontos: annak a jelzése, hogy amíg én vagyok itt, addig jó nektek is. S aligha esik nehezére annak a néhány rongyos milliárdnak a kiutalása – hisz a közösből megy.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.