A szerk.

Kedves Audi!

A szerk.

„Nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához, még a saját lábán megálló Audi-gyár újraindításához is kell kormányzati segítség” – ezt Orbán Viktor mondta hétfőn az Audi győri gyáregységében, ahol Palkovics László miniszterrel az oldalán a jelenlétével tisztelte meg a három műszakos termelés újbóli beindítását.

A miniszterelnök arról is biztosított mindenkit, hogy „az Audi nevű sikersztori folytatódik”, mégpedig a nemcsak a koronavírus-járványt, hanem a járvány miatti gazdasági válságot is legyűrő Magyarország siker­sztorijának részeként. Az Orbán-kormányok eddig sem fukarkodtak a németországi központú autógyár dotálásával: a 24.hu összesítése szerint 2010 óta hatszor nyújtottak „kormányzati segítséget” az Audinak – közvetve a világ kettes számú autógyártó konglomerátumának, a márkát tulajdonló Volkswagen-csoportnak –, és az állami támogatások összege az egyetlen 2010 előttivel (2008-ban történt) együtt eléri a 36 milliárd forintot. Mindeközben az Audi 2010 óta Magyarországon 5,7 milliárd euró profitot termelt, s abból 5,3 milliárdnyit osztalékként ki is vett a német anyacég, összegez a portál – vagyis mai árfolyamon számolva 2000, illetve 1800 milliárd forintról van szó. Vagy ha így látványosabb, 2 billió (a kettes után 12 darab nullát kell írni), illetve 1,8 billió magyar forintról.

Mivel a karantén, de még az orbáni rendkívüli jogrend sem ment az agyunkra, nem azon fogunk szörnyülködni, hogyan fosztják ki a multik hazánkat, és azt a ziccert sem használjuk ki, hogy Orbán Viktor és köre multiellenes kirohanásait citáljuk ide a közel- és félmúltból. Annyit viszont a fentiek alapján is leszögezhetünk a leghalványabb demagógia nélkül, hogy a magyar kormányzati támogatásnak aligha lehetnek pusztán gazdasági vagy foglalkoztatáspolitikai okai, hiszen a gyárnak nyújtott és nyújtandó költségvetési források eltörpülnek az Audi számai mellett, még egy a maihoz hasonló átmeneti válságperiódus idején is.

Az Audi (a BMW, a Mercedes, az Opel) azonban nemcsak Magyarországon tényező, működésük a német gazdaság teljesítményét is jelentős mértékben befolyásolja; a német gazdaság teljesítményétől pedig a német választók hangulata, azaz a német politika megítélése függ. A gazdaság és a politika bonyolult mintázatú szívességbankjában a közlekedés ugyan sosem toronyiránti, mégsem feltétlenül kell megveszekedett összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: Orbán mindent megtesz a magyarországi német autógyárak jóindulatáért (részben HUF-okkal, részben a nekik kedvező jogszabályi környezet megteremtésével), de nem pusztán azok gazdasági potenciálja miatt. Hanem főként azért, mert ily módon ezek a saját hazájukban komoly lobbierejű vállalatok adott esetben felszólalhatnak Orbán érdekében (pontosabban a saját kedvező magyarországi helyzetük fenntartása érdekében) a német nagypolitikában, amely aztán, ha szükséges, a megfelelő uniós fórumokon szól a mi fiunkért (elsősorban is gesztust téve ezzel a saját nagyvállalatainak).

A hónap elején az Európai Néppárt elnöke, a mára Orbán politikai ellenfelévé lett lengyel Donald Tusk szélnek eresztette a háromtagú „bölcsek tanácsát”, amely a Fidesz kizárása vagy marasztalása ügyében nem tudott egyértelmű állásfoglalást tenni. Minden maradt a régiben, Orbánék a körön belül maradtak kívül, s egyre kevésbé fenyegeti őket legnagyobb rémálmuk, az uniós támogatások folyósításának jogállami kritériumokhoz kötése is. Abban, hogy a saját pártcsaládját és annak egyes vezető politikusait korábban elképzelhetetlen módon és hangnemben támadó Fidesz az egészet megúszta tagsága tavalyi felfüggesztésének meghosszabbításával, nehéz nem meglátni a CDU keze nyomát. A vonatkozó kormánypárti német nyilatkozatok közös nevezője általában az, hogy Magyarországnak jobban kell figyelnie a jogállami normák érvényesülésére, amúgy pedig a gazdasági együttműködés példaértékű.

Orbán Viktor az övéi közül senkit, még esetleges belső kritikusait és ellenlábasait sem hagyja az út szélén, sőt utóbbiakat nemegyszer úgy vonja ki az első vonalból, hogy látványosan túljutalmazza őket – főleg, ha azok még a hasznára is lehetnek (Áder János nyugdíjas állását említhetjük példaként). A lényeget tekintve a miniszterelnök ugyanezt műveli nagyban is. Lehet, hogy az Audi termelte eurómilliárdokhoz képest a magyar költségvetési támogatás pimf összeg, de maga a szándék a fontos: annak a jelzése, hogy amíg én vagyok itt, addig jó nektek is. S aligha esik nehezére annak a néhány rongyos milliárdnak a kiutalása – hisz a közösből megy.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”