A szerk.

A tévénél

A szerk.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők hétfőn fogták a hátizsákjukat, és elindultak a köztelevízióba. Hosszú menetre készültek, hiszen azt az egyelőre lehetetlen küldetést tűzték célként, hogy az adófizetők pénzén fenntartott média vezetőjével hosszabban elbeszélgessenek (s feladják társadalmi célú hirdetésüket, mely az Európai Ügyészséghez csatlakozás kampányát népszerűsíti).

A képviselőket először egyik bejárattól a másikhoz küldözgették, üzengettek nekik, hogy a vezérigazgató bokros teendői miatt nem ér rá, és ez folytatódott akkor is, amikor némi trükkel bejutottak az épületbe. Idővel előkerült két, a kormánypropaganda táplálékláncának középső harmadába tartozó félvezető, aztán néhány perc erejéig az MTVA vezérigazgatója is előkerült, hogy riadt arckifejezéssel elhadarja a központi szöveget (az ellenzéki képviselők agresszív föllépésükkel félelmet keltenek a dolgozókban, és ez már-már a közmédiára nehezedő politikai nyomásgyakorlásnak minősül stb.) és közölje a képviselőkkel, hogy írásban válaszol a feltett kérdésekre – majd bátran elviharzott. Hadházyék a televízió épületében töltötték az éjszakát, és terveik szerint egyelőre maradnak is az épületnél.

Persze, nem csupán beszélgetni akarnak a vezérigazgatóval, még ha személyes érintettség okán volna is miről, főleg Hadházy Ákosnak, hiszen a választási kampány idején a Jobbik elnöke mellett róla hazudták a legnagyobbakat, elmenvén egészen addig, hogy halálba kergette a szomszédját. A képviselők Papp Dániel vezérigazgató – akinek nevéhez a „hírhamisító” immár epitheton ornansként tapad, méltán és levakarhatatlanul – távozását követelik (előtte azért elvárják, hogy válaszoljon tíz kérdésükre), és azt, hogy az új vezető kinevezéséről a parlamenti pártok konszenzusos alapon döntsenek.

Van-e erre esélyük? Nincs – nem is ez a lényeg. Az országgyűlési képviselők gesztusának – ahogyan a magára talált ellenzék decemberi akciósorozatának is – fő eleme, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék: a király meztelen. Aki pedig a kormányoldalon is régóta tisztában van ezzel, annak mind kínosabb legyen az a tudat, hogy olyan embertől függ az egzisztenciája, önbecsülése és személyiségének integritása, akinek egyszemélyi hatalma mind képtelenebb hazugságokon alapul, és aki egyre közveszélyesebb, a magyar nemzeti érdekekre mind ártalmasabb katasztrófapolitikát folytat. A folyamatos szembesítés a többek között épp a „köztelevízió” révén fönntartott alternatív világ képtelenségével, valamint e látszat fenntartóinak romlottságával és mérhetetlen gyávaságával (és ebből fakadó agresszivitásával) azonnali eredményt nyilván nem hoz, de az orbánizmus fölszámolásának elengedhetetlen eszköze. Szél Bernadett és Hadházy Ákos jelenleg is tartó föllépésének ez az értelme és érdeme. Jól csinálják.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.