A szerk.

A tíz százalék

A szerk.

„Foglalkozások” – a közoktatásban használt elektronikus napló, a Kréta tanári felületén egyik napról a másikra ez a kifejezés jelent meg az addigi „Tanórák” helyett. Mindez azért érdekes az ezt észrevételező tanárok szerint, mert közoktatási intézményben tanórát csak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok tarthatnak, a „foglalkozás” levezényléséhez viszont nem szükséges a szakirányú tanári végzettség. Egy kémiafoglalkozást szaktanár híján abszolválhat mondjuk egy pedagógiai asszisztens is, vagy – a valahai szocializmusban dívó jelenséget újraélesztve – ún. képesítés nélküli tanár is.

 

Mintha az Orbán-rezsim előre beárazta volna a közoktatás de facto összeomlását; azét a közoktatásét, amelyet eddigi életünkben ismertünk, s amelyben főiskolát, egyetemet végzett szaktanárok oktatták a diákokat. De legalábbis számol azzal a lehetőséggel, hogy a lehetetlen bérviszonyok mellett immár lehetetlen munkakörülményekkel is sújtott intézményrendszert tömegével hagyják ott a diplomás munkavállalók. Három hete már megénekeltük e hasábokon a közalkalmazotti pozíciójukat elvesztő pedagógusokra vonatkozó ún. státusztörvény tervezetének Orwellt idéző passzusait – a röghöz kötéstől az új fegyelmezési lehetőségeken és további munkaterheléseken át a megfigyelhetőségükig. Ám a helyzet még rosszabb: gyakorlatilag teljesen védekezésképtelenné válhatnak, beleszólásuk még annyi sem lesz iskolájuk életébe, mint manapság, noha 2010 óta ez a lehetőségük évről évre korlátosabb lett. Két újabb példa minderre: a tervezet egyik megszorító intézkedése a mikrokörnyezetükre vonatkozik, a másik a szélesebb érdekvédelmükre. A többek között a programokról, az iskola vállalásairól (például egy tanulmányi- vagy sportverseny megrendezése, amelyhez a – jellemzően munkaidőn túli – ügyeletet a rendező intézmény tanárainak kell biztosítani) jelenleg csak a nevelőtestület kinevezett pedagógusai szavazhatnak. A törvénytervezet szerint viszont ezentúl az óraadók, sőt a hitoktatók is megtehetik ezt, bár ők nem vesznek részt a lebonyolításban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.