A szerk.

A tíz százalék

A szerk.

„Foglalkozások” – a közoktatásban használt elektronikus napló, a Kréta tanári felületén egyik napról a másikra ez a kifejezés jelent meg az addigi „Tanórák” helyett. Mindez azért érdekes az ezt észrevételező tanárok szerint, mert közoktatási intézményben tanórát csak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok tarthatnak, a „foglalkozás” levezényléséhez viszont nem szükséges a szakirányú tanári végzettség. Egy kémiafoglalkozást szaktanár híján abszolválhat mondjuk egy pedagógiai asszisztens is, vagy – a valahai szocializmusban dívó jelenséget újraélesztve – ún. képesítés nélküli tanár is.

 

Mintha az Orbán-rezsim előre beárazta volna a közoktatás de facto összeomlását; azét a közoktatásét, amelyet eddigi életünkben ismertünk, s amelyben főiskolát, egyetemet végzett szaktanárok oktatták a diákokat. De legalábbis számol azzal a lehetőséggel, hogy a lehetetlen bérviszonyok mellett immár lehetetlen munkakörülményekkel is sújtott intézményrendszert tömegével hagyják ott a diplomás munkavállalók. Három hete már megénekeltük e hasábokon a közalkalmazotti pozíciójukat elvesztő pedagógusokra vonatkozó ún. státusztörvény tervezetének Orwellt idéző passzusait – a röghöz kötéstől az új fegyelmezési lehetőségeken és további munkaterheléseken át a megfigyelhetőségükig. Ám a helyzet még rosszabb: gyakorlatilag teljesen védekezésképtelenné válhatnak, beleszólásuk még annyi sem lesz iskolájuk életébe, mint manapság, noha 2010 óta ez a lehetőségük évről évre korlátosabb lett. Két újabb példa minderre: a tervezet egyik megszorító intézkedése a mikrokörnyezetükre vonatkozik, a másik a szélesebb érdekvédelmükre. A többek között a programokról, az iskola vállalásairól (például egy tanulmányi- vagy sportverseny megrendezése, amelyhez a – jellemzően munkaidőn túli – ügyeletet a rendező intézmény tanárainak kell biztosítani) jelenleg csak a nevelőtestület kinevezett pedagógusai szavazhatnak. A törvénytervezet szerint viszont ezentúl az óraadók, sőt a hitoktatók is megtehetik ezt, bár ők nem vesznek részt a lebonyolításban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.