A szerk.

A tíz százalék

A szerk.

„Foglalkozások” – a közoktatásban használt elektronikus napló, a Kréta tanári felületén egyik napról a másikra ez a kifejezés jelent meg az addigi „Tanórák” helyett. Mindez azért érdekes az ezt észrevételező tanárok szerint, mert közoktatási intézményben tanórát csak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok tarthatnak, a „foglalkozás” levezényléséhez viszont nem szükséges a szakirányú tanári végzettség. Egy kémiafoglalkozást szaktanár híján abszolválhat mondjuk egy pedagógiai asszisztens is, vagy – a valahai szocializmusban dívó jelenséget újraélesztve – ún. képesítés nélküli tanár is.

 

Mintha az Orbán-rezsim előre beárazta volna a közoktatás de facto összeomlását; azét a közoktatásét, amelyet eddigi életünkben ismertünk, s amelyben főiskolát, egyetemet végzett szaktanárok oktatták a diákokat. De legalábbis számol azzal a lehetőséggel, hogy a lehetetlen bérviszonyok mellett immár lehetetlen munkakörülményekkel is sújtott intézményrendszert tömegével hagyják ott a diplomás munkavállalók. Három hete már megénekeltük e hasábokon a közalkalmazotti pozíciójukat elvesztő pedagógusokra vonatkozó ún. státusztörvény tervezetének Orwellt idéző passzusait – a röghöz kötéstől az új fegyelmezési lehetőségeken és további munkaterheléseken át a megfigyelhetőségükig. Ám a helyzet még rosszabb: gyakorlatilag teljesen védekezésképtelenné válhatnak, beleszólásuk még annyi sem lesz iskolájuk életébe, mint manapság, noha 2010 óta ez a lehetőségük évről évre korlátosabb lett. Két újabb példa minderre: a tervezet egyik megszorító intézkedése a mikrokörnyezetükre vonatkozik, a másik a szélesebb érdekvédelmükre. A többek között a programokról, az iskola vállalásairól (például egy tanulmányi- vagy sportverseny megrendezése, amelyhez a – jellemzően munkaidőn túli – ügyeletet a rendező intézmény tanárainak kell biztosítani) jelenleg csak a nevelőtestület kinevezett pedagógusai szavazhatnak. A törvénytervezet szerint viszont ezentúl az óraadók, sőt a hitoktatók is megtehetik ezt, bár ők nem vesznek részt a lebonyolításban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.