Mintha az Orbán-rezsim előre beárazta volna a közoktatás de facto összeomlását; azét a közoktatásét, amelyet eddigi életünkben ismertünk, s amelyben főiskolát, egyetemet végzett szaktanárok oktatták a diákokat. De legalábbis számol azzal a lehetőséggel, hogy a lehetetlen bérviszonyok mellett immár lehetetlen munkakörülményekkel is sújtott intézményrendszert tömegével hagyják ott a diplomás munkavállalók. Három hete már megénekeltük e hasábokon a közalkalmazotti pozíciójukat elvesztő pedagógusokra vonatkozó ún. státusztörvény tervezetének Orwellt idéző passzusait – a röghöz kötéstől az új fegyelmezési lehetőségeken és további munkaterheléseken át a megfigyelhetőségükig. Ám a helyzet még rosszabb: gyakorlatilag teljesen védekezésképtelenné válhatnak, beleszólásuk még annyi sem lesz iskolájuk életébe, mint manapság, noha 2010 óta ez a lehetőségük évről évre korlátosabb lett. Két újabb példa minderre: a tervezet egyik megszorító intézkedése a mikrokörnyezetükre vonatkozik, a másik a szélesebb érdekvédelmükre. A többek között a programokról, az iskola vállalásairól (például egy tanulmányi- vagy sportverseny megrendezése, amelyhez a – jellemzően munkaidőn túli – ügyeletet a rendező intézmény tanárainak kell biztosítani) jelenleg csak a nevelőtestület kinevezett pedagógusai szavazhatnak. A törvénytervezet szerint viszont ezentúl az óraadók, sőt a hitoktatók is megtehetik ezt, bár ők nem vesznek részt a lebonyolításban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
