A szerk.

A tíz százalék

A szerk.

„Foglalkozások” – a közoktatásban használt elektronikus napló, a Kréta tanári felületén egyik napról a másikra ez a kifejezés jelent meg az addigi „Tanórák” helyett. Mindez azért érdekes az ezt észrevételező tanárok szerint, mert közoktatási intézményben tanórát csak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok tarthatnak, a „foglalkozás” levezényléséhez viszont nem szükséges a szakirányú tanári végzettség. Egy kémiafoglalkozást szaktanár híján abszolválhat mondjuk egy pedagógiai asszisztens is, vagy – a valahai szocializmusban dívó jelenséget újraélesztve – ún. képesítés nélküli tanár is.

 

Mintha az Orbán-rezsim előre beárazta volna a közoktatás de facto összeomlását; azét a közoktatásét, amelyet eddigi életünkben ismertünk, s amelyben főiskolát, egyetemet végzett szaktanárok oktatták a diákokat. De legalábbis számol azzal a lehetőséggel, hogy a lehetetlen bérviszonyok mellett immár lehetetlen munkakörülményekkel is sújtott intézményrendszert tömegével hagyják ott a diplomás munkavállalók. Három hete már megénekeltük e hasábokon a közalkalmazotti pozíciójukat elvesztő pedagógusokra vonatkozó ún. státusztörvény tervezetének Orwellt idéző passzusait – a röghöz kötéstől az új fegyelmezési lehetőségeken és további munkaterheléseken át a megfigyelhetőségükig. Ám a helyzet még rosszabb: gyakorlatilag teljesen védekezésképtelenné válhatnak, beleszólásuk még annyi sem lesz iskolájuk életébe, mint manapság, noha 2010 óta ez a lehetőségük évről évre korlátosabb lett. Két újabb példa minderre: a tervezet egyik megszorító intézkedése a mikrokörnyezetükre vonatkozik, a másik a szélesebb érdekvédelmükre. A többek között a programokról, az iskola vállalásairól (például egy tanulmányi- vagy sportverseny megrendezése, amelyhez a – jellemzően munkaidőn túli – ügyeletet a rendező intézmény tanárainak kell biztosítani) jelenleg csak a nevelőtestület kinevezett pedagógusai szavazhatnak. A törvénytervezet szerint viszont ezentúl az óraadók, sőt a hitoktatók is megtehetik ezt, bár ők nem vesznek részt a lebonyolításban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.