A szerk.

A védett férfi

A szerk.

Szögezzük le már az elején: semmi kifogásunk az ellen, hogy egy ország demokratikusan megválasztott vezetőjét akár hazájában elsőként is beoltanak járványhelyzetben.

Ő a döntéshozó, kívánatos tehát, hogy a reá háruló döntéseket optimális körülmények között, a lehető legjobb egészségi állapotban, félelmek nélkül, a legnagyobb higgadtsággal hozhassa meg. Meggyőződésünk szerint teljesen rendben lévő lenne így Magyarországon is, noha hirtelen nem is tudjuk, hogy Orbán Viktor esetében a „demokratikusan megválasztott vezető” terminus technicusából melyik szó értendő idézőjelek között, alkalmasint mindegyik, egyenként is meg együtt is.

Ha tehát december végén Orbán megcsinálja ugyanazt a mutatványt, mint most, tudniillik, bevonul az orvoshoz egy kamerával, ott szépen beoltják, akkor még azt is elmondhattuk volna, hogy jó példával járt elöl az oltástól látszólag erősen ódzkodó polgártársainak. Nem véletlenül hangsúlyozzuk a látszólag kifejezést, hiszen ha lehetne rá fogadni, simán megkockáztatnánk egy szolidabb summát arra az opcióra, mely szerint az ódzkodók jelentősebb hányadának nem is annyira az oltás ellen van kifogása, hanem a védhetetlen – mert a propagandaminiszter Rogán hatáskörébe tartozó – kötelező regisztráció ellen. Mindezt pedig azért muszáj elmondani, mert ugyanolyan pontosan jeleníti meg a vezetés teljes inkompetenciáját, mint Orbán beoltása.

Mert hát Orbán Viktor december végén, amikor az „oltási program” elindult, nem oltatta be magát, hanem fullajtárján keresztül, foghegyről visszaüzent az oltását firtató kormánysajtónak (!), hogy őt majd akkor oltják be, ha sorra kerül.

Ha hihetünk az Orbán publikálta felvételeknek (miért is?), akkor a miniszterelnököt a múlt héten beoltották. De hol vannak még azok a hatvan év alatti regisztráltak, akiknek nincs ismert krónikus betegségük? A fasorban sincsenek. Orbánt tehát nem akkor oltották be, amikor sorra kellett volna kerülnie, s nem is akkor, amikor talán kellett volna, a legelején. Hanem akkor, amikor… valójában az isten tudja, hogy mikor. Akkor, amikor beszart a harmadik hullámtól? Akkor, amikor leszólt neki Kína, hogy kéne kis reklám a vakcinánknak, mert halljuk ám, hogy nemigen sikerül rátukmálnod a magyarokra. Vagy volt valami más oka?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.