A szerk.

A védett férfi

A szerk.

Szögezzük le már az elején: semmi kifogásunk az ellen, hogy egy ország demokratikusan megválasztott vezetőjét akár hazájában elsőként is beoltanak járványhelyzetben.

Ő a döntéshozó, kívánatos tehát, hogy a reá háruló döntéseket optimális körülmények között, a lehető legjobb egészségi állapotban, félelmek nélkül, a legnagyobb higgadtsággal hozhassa meg. Meggyőződésünk szerint teljesen rendben lévő lenne így Magyarországon is, noha hirtelen nem is tudjuk, hogy Orbán Viktor esetében a „demokratikusan megválasztott vezető” terminus technicusából melyik szó értendő idézőjelek között, alkalmasint mindegyik, egyenként is meg együtt is.

Ha tehát december végén Orbán megcsinálja ugyanazt a mutatványt, mint most, tudniillik, bevonul az orvoshoz egy kamerával, ott szépen beoltják, akkor még azt is elmondhattuk volna, hogy jó példával járt elöl az oltástól látszólag erősen ódzkodó polgártársainak. Nem véletlenül hangsúlyozzuk a látszólag kifejezést, hiszen ha lehetne rá fogadni, simán megkockáztatnánk egy szolidabb summát arra az opcióra, mely szerint az ódzkodók jelentősebb hányadának nem is annyira az oltás ellen van kifogása, hanem a védhetetlen – mert a propagandaminiszter Rogán hatáskörébe tartozó – kötelező regisztráció ellen. Mindezt pedig azért muszáj elmondani, mert ugyanolyan pontosan jeleníti meg a vezetés teljes inkompetenciáját, mint Orbán beoltása.

Mert hát Orbán Viktor december végén, amikor az „oltási program” elindult, nem oltatta be magát, hanem fullajtárján keresztül, foghegyről visszaüzent az oltását firtató kormánysajtónak (!), hogy őt majd akkor oltják be, ha sorra kerül.

Ha hihetünk az Orbán publikálta felvételeknek (miért is?), akkor a miniszterelnököt a múlt héten beoltották. De hol vannak még azok a hatvan év alatti regisztráltak, akiknek nincs ismert krónikus betegségük? A fasorban sincsenek. Orbánt tehát nem akkor oltották be, amikor sorra kellett volna kerülnie, s nem is akkor, amikor talán kellett volna, a legelején. Hanem akkor, amikor… valójában az isten tudja, hogy mikor. Akkor, amikor beszart a harmadik hullámtól? Akkor, amikor leszólt neki Kína, hogy kéne kis reklám a vakcinánknak, mert halljuk ám, hogy nemigen sikerül rátukmálnod a magyarokra. Vagy volt valami más oka?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.