A szerk.

A világ hősei

A szerk.

Kedd délutáni tudásunk a frontok állásáról és az agresszor szándékairól és mozgásáról csak a legrosszabb sejtéseket engedik meg.

Ha az orosz haderő az invázió első pár napjában talán tartózkodott is a civil célpontok szándékos bombázásától, úgy tűnik, hogy a háború politikai célját – az ukrán kormány, illetve a helyi ukrán önkormányzatok likvidálását, és helyettesítését valamiféle orosz katonai provizóriummal: a megszállást – csak úgy érhetik el, ha vérfürdőt rendeznek. Körbezárják az ukrán városokat, és tüzérséggel, helikopterekről, harci repülőkről addig lövik őket, ameddig meg nem adják magukat. Ez tíz-, de inkább százezres nagyságrendű áldozattal járhat a következő napokban, s a II. világháború után soha nem látott méretű humanitárius katasztrófával. Mérhetetlen emberi szenvedéssel. Ne legyen igazunk, de a lapzártánk idején kilátásba helyezett újabb tárgyalások éppúgy nem fognak semmire sem vezetni (ha lesznek egyáltalán), mint az egy nappal ezelőttiek: amíg az ukránok az ismert orosz ultimátumot hallgatták az orosz küldöttségvezető, Megyinszkij és a hadügyminiszter-helyettes, Fomin szájából, a miheztartás végett az orosz erők Harkivot lőtték. Az egész csak arra volt jó, és arra lenne jó ez a következő kör is, hogy az oroszok a „következményekért” a magukat megadni nem hajlandó ukránokra hárítsák a felelősséget. Vagy legalábbis ezt mondhassák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.