A szerk.

A világ sportfőországa

A szerk.

Kedd reggel kinyitottuk a cseh sajtót (komolyan: a magyart hiába), és azt láttuk, hogy rólunk van szó megint. „Putyin odacsapott?” – teszi fel például a kérdést már főcímében Csehország legolvasottabb fóruma, az idnes.cz.

Az történt ugyanis, hogy hétfőn este a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) kapott egy levelet a Magyar Jégkorongszövetségtől, hogy sajna nem kapták meg a magyar kormánytól a Szlovéniával közös rendezésű, 2023-as világbajnokságra vonatkozó fizetési garanciát, ezért visszavonják a pályázatukat, lévén e fedezetvállalás az IIHF támasztotta feltételrendszer része.

Mielőtt eljutnánk a nemzetközi (immár nem csak cseh) sajtó azonnali következtetéséhez, mely szerint mindez azért van, mert  Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai háború miatt nem vehetnek részt a világbajnokságon, így Magyarország kihátrál a rendezésből mint afféle utolsó csatlós, satöbbi, satöbbi, nézzük csak a szikár tényeket.

Jégkorong-világbajnokságot rendezni – szemben mondjuk, az atlétikai világbajnoksággal – biztosan nyereséges vállalkozás, igazolják ezt az elmúlt évek adatai bőséges példatárral. A honi szövetségnek 3 milliárd forintnyi fedezetvállalásra lett volna szüksége, amelyet előlegként használt volna fel, s amelyből vagy hívnak le valamennyi pénzt a végén, vagy nem hívnak le semennyit sem. Inkább az utóbbi. A kormány tehát arra ígért, illetőleg adott volna pénzt, hogy ne adjon, hanem kapjon. Itt kell megemlékeznünk olyan már-már legendává nemesedett ügymenetekről, mint az ún. vizes vébé sok tízmillárdos buktája (nyugi, már be vagyunk fizetve a következőre is), vagy a nyolcmilliárdot három nap alatt simán elnyaldosó Giro d’Italia pár nappal ezelőtti tündöklése (Grande Partenza!). Nem beszélve arról a tényről, hogy vajon a NER Magyarországán elképzelhető-e az, hogy valamely világversenyre kandidáló sportszövetség ne egyeztetne jó előre a törekvéseiről a világ sportfőországának urával? (Jó, akkor valamelyik sameszával.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.