A szerk.

Ami megtörtént

A szerk.

Hétfőn délután kelt közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság pontot tett arra a sokakat régóta – már az esemény előtt is, utána meg pláne – foglalkoztató kérdésre, hogy tudniillik, megbüntetik-e a betiltott Pride-on felvonuló százezreket.

Hát, ha nem is pontot, de vesszőt biztosan, hisz őket épp nem büntetik meg, de a szervezők megbüntetésének a lehetőségét látványosan nyitva hagyta (vagy inkább nagyon is valószínűsítette) a fogalmazvány, melynek vonatkozó része szó szerint itt olvasható.

„A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett »Budapesti Büszkeség – Budapest Pride«-nak elnevezett rendezvényt a Budapesti Rendőr-főkapitányság – mivel megalapozottan feltehető volt, hogy a gyülekezési törvényben tilalmazott gyűlés megtartására irányult – határozattal megtiltotta. A határozatot a törvényeknek megfelelően a rendőrség eljuttatta a szervezőkhöz, akik így tudomást szereztek arról, hogy a gyűlés megtartása jogellenes. Mivel a határozatot a szervezők a bíróságon nem támadták meg, így az jogerőre emelkedett. A szervezők a hatósággal nem kezdeményeztek egyeztetést, és – noha a tiltásról tudomásuk volt – ezzel ellentétes kommunikációt folytattak: az embereket a gyűlésre hívták, azt állítva, hogy az nem jogellenes.” S e magatartásukkal a szervezők annyira megtévesztették a potenciális résztvevőket, hogy azok nagy ártatlanul ki is vonultak, hívén, hogy jogszerűen cselekszenek… Így a szervezők nemcsak dacoltak a törvényi és karhatalmi tiltással, de még jól meg is vezettek egy csomó embert, tehát büntethetőségük több mint valós lehetőség, gyakorlatilag elkerülhetetlen. De várjuk meg a végét.

Mindenesetre a rendőri közlés fényében azt már tudomásul vehetjük, hogy a felvonulókat direkt retorzió nem éri. Momentán nincsen aktuális tudásunk (s valószínűleg nem is lesz) arról például, hogy mi a sorsa a róluk készült számos rendőrségi felvételnek. Hogy mire lesznek azok még jók. Ám a rendőrséget ezzel együtt is – már másodszor az idei Pride történetétben – elismerés illeti a közállapotokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodásért, még akkor is, ha a közlemény magyarázó szakasza, mely szerint a felvonulók „feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen”, erősen sántikál. Nem feltételezték. Pontosan tudták, hogy hol vannak, és mit miért csinálnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.