A szerk.

Ami megtörtént

A szerk.

Hétfőn délután kelt közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság pontot tett arra a sokakat régóta – már az esemény előtt is, utána meg pláne – foglalkoztató kérdésre, hogy tudniillik, megbüntetik-e a betiltott Pride-on felvonuló százezreket.

Hát, ha nem is pontot, de vesszőt biztosan, hisz őket épp nem büntetik meg, de a szervezők megbüntetésének a lehetőségét látványosan nyitva hagyta (vagy inkább nagyon is valószínűsítette) a fogalmazvány, melynek vonatkozó része szó szerint itt olvasható.

„A Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett »Budapesti Büszkeség – Budapest Pride«-nak elnevezett rendezvényt a Budapesti Rendőr-főkapitányság – mivel megalapozottan feltehető volt, hogy a gyülekezési törvényben tilalmazott gyűlés megtartására irányult – határozattal megtiltotta. A határozatot a törvényeknek megfelelően a rendőrség eljuttatta a szervezőkhöz, akik így tudomást szereztek arról, hogy a gyűlés megtartása jogellenes. Mivel a határozatot a szervezők a bíróságon nem támadták meg, így az jogerőre emelkedett. A szervezők a hatósággal nem kezdeményeztek egyeztetést, és – noha a tiltásról tudomásuk volt – ezzel ellentétes kommunikációt folytattak: az embereket a gyűlésre hívták, azt állítva, hogy az nem jogellenes.” S e magatartásukkal a szervezők annyira megtévesztették a potenciális résztvevőket, hogy azok nagy ártatlanul ki is vonultak, hívén, hogy jogszerűen cselekszenek… Így a szervezők nemcsak dacoltak a törvényi és karhatalmi tiltással, de még jól meg is vezettek egy csomó embert, tehát büntethetőségük több mint valós lehetőség, gyakorlatilag elkerülhetetlen. De várjuk meg a végét.

Mindenesetre a rendőri közlés fényében azt már tudomásul vehetjük, hogy a felvonulókat direkt retorzió nem éri. Momentán nincsen aktuális tudásunk (s valószínűleg nem is lesz) arról például, hogy mi a sorsa a róluk készült számos rendőrségi felvételnek. Hogy mire lesznek azok még jók. Ám a rendőrséget ezzel együtt is – már másodszor az idei Pride történetétben – elismerés illeti a közállapotokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodásért, még akkor is, ha a közlemény magyarázó szakasza, mely szerint a felvonulók „feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen”, erősen sántikál. Nem feltételezték. Pontosan tudták, hogy hol vannak, és mit miért csinálnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.

Feláldozhatók

Az EU elvileg olyan, szociális célú kormányzati erő­feszítéseket is támogat, amelyek célja a társadalom peremén élők életesélyeinek a javítása. Ám Orbán Brüsszellel vívott öncélú és öngyilkos háborúsdija ezeket a kifizetéseket is hátráltatja: durván 260 milliárd erre szánt forint lóg a levegőben. Pedig a magyar kormány a pedagógusok béremelését is ehhez a forráshoz köti.

Keresztyén hadművelet

Egy jól meghatározható csoport szervezetten viszi át a munkavállalókat, az ellátottakat és az érintett önkormányzatokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) szociális rendszeréből a reformátusokhoz. Az akció központi alakja kiváló fideszes kapcsolataira is hivatkozik.

Katonás kiszervezés

Kilenc állami, főleg hadiipari cég köt ki rövidesen a kormány által mára meghatározó méretűvé fel­duzzasztott 4iG Csoportnál. Az eddig államosító és mindent ellenőrző Orbán-vezetés hirtelenjében úgy találta, hogy az állam szakértelem híján nem annyira alkalmas a hadiipari cégek tulajdonlására.