A szerk.

Amíg félnek

A szerk.

Az előző cikkben tárgyalt csepeli esetet értelmezhetjük úgy is, hogy a NER tesztelte, elfogadható-e már egy tanintézet falainak teleszórása a nemzet legfőbb vezetőjének bölcsködéseivel. A néhány nap utáni visszakozás arra utal, hogy még nem.

Jelen felszólamlásunkban nem távolodunk el a közoktatás és a tesztelések világától, mivel A pedagógusok új életpályájáról (vagyis az ún. státusz- vagy bosszútörvényről) szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról címet viselő rendelet I. fejezetének (Bevezető rendelkezések) 1. §-a egyebek mellett ezt tartalmazza: „E rendelet hatálya kiterjed (…) a köznevelés területén működő munkáltatóra és annak fenntartójára, a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra és munkavállalóra”, illetve e munkavállalóknak „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozójára”. Ez utóbbi pont rögzítése elsőre céltalannak tűnik, mivel a közoktatásban dolgozók hozzátartozóira vonatkozó tiltásokat (például nem lehetnek tagjai a tanár rokonuk ügyét vizsgáló fegyelmi bizottságnak) és jogokat (például eljárhatnak a tanár rokonuk képviselőjeként annak fegyelmi ügyében) másutt tételesen rögzítik.

Amikor márciusban a sajtón – többek között e hasábokon is (lásd: Kánaánban, Magyar Narancs, 2023. március 9.) – végigfutott a státusztörvény tervezete, külön figyelmet kapott az a homályos – és dermesztő – passzus, amely szerint ha a pedagógus is hozzájárul, akkor munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzíthetik, horribile dictu, akár folyamatosan is kamerák pásztázhatják. Sőt a „munkavégzésével összefüggésben” a fenntartó betekinthet a pedagógus számítógépeibe, és nemcsak abba, amelyik a tavalyi választás előtti ingyenes laptoposztogatáskor került hozzá, hanem a saját pénzen vett, saját tulajdonú gépébe is – igaz, e „betekintés” a magánszféra maximális tiszteletben tartásával csakis „munkacélú” lehet. A minisztérium, illetve a propaganda reakciója gyorsan megérkezett a sajtóközlésekre: „beteges hangulatkeltés”, „aljas hazugság”, hogy a rendőrminisztérium vagy a tankerületek a tanárok privát szféráját ellenőriznék! A megszólalás hevessége és nívója azonban árulkodó volt, nem véletlenül: alig két hét múlva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adott ki állásfoglalást arról, hogy adatvédelmi szempontból több rendelkezése is kifogásolható annak a megállapodástervezetnek, amelyet egy tankerület íratna alá a pedagógusokkal azért, hogy még az otthoni számítástechnikai eszközeiket is ellenőrizhesse.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.