A szerk.

Amíg félnek

A szerk.

Az előző cikkben tárgyalt csepeli esetet értelmezhetjük úgy is, hogy a NER tesztelte, elfogadható-e már egy tanintézet falainak teleszórása a nemzet legfőbb vezetőjének bölcsködéseivel. A néhány nap utáni visszakozás arra utal, hogy még nem.

Jelen felszólamlásunkban nem távolodunk el a közoktatás és a tesztelések világától, mivel A pedagógusok új életpályájáról (vagyis az ún. státusz- vagy bosszútörvényről) szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról címet viselő rendelet I. fejezetének (Bevezető rendelkezések) 1. §-a egyebek mellett ezt tartalmazza: „E rendelet hatálya kiterjed (…) a köznevelés területén működő munkáltatóra és annak fenntartójára, a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra és munkavállalóra”, illetve e munkavállalóknak „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozójára”. Ez utóbbi pont rögzítése elsőre céltalannak tűnik, mivel a közoktatásban dolgozók hozzátartozóira vonatkozó tiltásokat (például nem lehetnek tagjai a tanár rokonuk ügyét vizsgáló fegyelmi bizottságnak) és jogokat (például eljárhatnak a tanár rokonuk képviselőjeként annak fegyelmi ügyében) másutt tételesen rögzítik.

Amikor márciusban a sajtón – többek között e hasábokon is (lásd: Kánaánban, Magyar Narancs, 2023. március 9.) – végigfutott a státusztörvény tervezete, külön figyelmet kapott az a homályos – és dermesztő – passzus, amely szerint ha a pedagógus is hozzájárul, akkor munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzíthetik, horribile dictu, akár folyamatosan is kamerák pásztázhatják. Sőt a „munkavégzésével összefüggésben” a fenntartó betekinthet a pedagógus számítógépeibe, és nemcsak abba, amelyik a tavalyi választás előtti ingyenes laptoposztogatáskor került hozzá, hanem a saját pénzen vett, saját tulajdonú gépébe is – igaz, e „betekintés” a magánszféra maximális tiszteletben tartásával csakis „munkacélú” lehet. A minisztérium, illetve a propaganda reakciója gyorsan megérkezett a sajtóközlésekre: „beteges hangulatkeltés”, „aljas hazugság”, hogy a rendőrminisztérium vagy a tankerületek a tanárok privát szféráját ellenőriznék! A megszólalás hevessége és nívója azonban árulkodó volt, nem véletlenül: alig két hét múlva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adott ki állásfoglalást arról, hogy adatvédelmi szempontból több rendelkezése is kifogásolható annak a megállapodástervezetnek, amelyet egy tankerület íratna alá a pedagógusokkal azért, hogy még az otthoni számítástechnikai eszközeiket is ellenőrizhesse.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Az elszalasztott lehetőségek városa: fejlődik, vagy csődközelben van Szolnok?

  • Massay-Kiss Andrea

Jó pár kihívással kell szembenéznie annak, aki 2024-ben Szolnok polgármestere lesz: a megyeszékhelyen korábban elkezdett beruházások egy része a mai napig nem készült el, vagy egész egyszerűen ígéret maradt, a lakosság csökken, kevés az igazából versenyképes vállalkozás, megszűnt a város közlekedési csomópont jellege, nincs önálló felsőoktatási intézménye.