A szerk.

Amíg félnek

A szerk.

Az előző cikkben tárgyalt csepeli esetet értelmezhetjük úgy is, hogy a NER tesztelte, elfogadható-e már egy tanintézet falainak teleszórása a nemzet legfőbb vezetőjének bölcsködéseivel. A néhány nap utáni visszakozás arra utal, hogy még nem.

Jelen felszólamlásunkban nem távolodunk el a közoktatás és a tesztelések világától, mivel A pedagógusok új életpályájáról (vagyis az ún. státusz- vagy bosszútörvényről) szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról címet viselő rendelet I. fejezetének (Bevezető rendelkezések) 1. §-a egyebek mellett ezt tartalmazza: „E rendelet hatálya kiterjed (…) a köznevelés területén működő munkáltatóra és annak fenntartójára, a munkáltatóval köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra és munkavállalóra”, illetve e munkavállalóknak „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozójára”. Ez utóbbi pont rögzítése elsőre céltalannak tűnik, mivel a közoktatásban dolgozók hozzátartozóira vonatkozó tiltásokat (például nem lehetnek tagjai a tanár rokonuk ügyét vizsgáló fegyelmi bizottságnak) és jogokat (például eljárhatnak a tanár rokonuk képviselőjeként annak fegyelmi ügyében) másutt tételesen rögzítik.

Amikor márciusban a sajtón – többek között e hasábokon is (lásd: Kánaánban, Magyar Narancs, 2023. március 9.) – végigfutott a státusztörvény tervezete, külön figyelmet kapott az a homályos – és dermesztő – passzus, amely szerint ha a pedagógus is hozzájárul, akkor munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzíthetik, horribile dictu, akár folyamatosan is kamerák pásztázhatják. Sőt a „munkavégzésével összefüggésben” a fenntartó betekinthet a pedagógus számítógépeibe, és nemcsak abba, amelyik a tavalyi választás előtti ingyenes laptoposztogatáskor került hozzá, hanem a saját pénzen vett, saját tulajdonú gépébe is – igaz, e „betekintés” a magánszféra maximális tiszteletben tartásával csakis „munkacélú” lehet. A minisztérium, illetve a propaganda reakciója gyorsan megérkezett a sajtóközlésekre: „beteges hangulatkeltés”, „aljas hazugság”, hogy a rendőrminisztérium vagy a tankerületek a tanárok privát szféráját ellenőriznék! A megszólalás hevessége és nívója azonban árulkodó volt, nem véletlenül: alig két hét múlva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adott ki állásfoglalást arról, hogy adatvédelmi szempontból több rendelkezése is kifogásolható annak a megállapodástervezetnek, amelyet egy tankerület íratna alá a pedagógusokkal azért, hogy még az otthoni számítástechnikai eszközeiket is ellenőrizhesse.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.