De előbb rögzítsük a hétfőn történteket. Reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy harmincfős különítménye szállta meg az Oltalom Karitatív Egyesület (a köznyelvben csak: Iványiék) Dankó utcai központját; az épület minden egyéb funkciója mellett hajléktalan emberek szállása, melegedője, menzája. A NAV-osok házkutatás céljából érkeztek, de azt nem közölték a jelenlévőkkel, hogy (most éppen) mi ennek az oka, és azt sem, hogy mit is keresnek voltaképpen.
Iványi Gábor lelkész, az egyesület vezetője, egyszersmind emblematikus alakja ez irányú kérdéseire elfogadható válaszokat nem kapván, ragaszkodott hozzá, hogy a házkutatás nyilvánosan, a sajtó és a parlamenti ülésről odasiető ellenzéki képviselők jelenlétében folytatódjon. Ebbe a NAV-kommandó nem egyezett bele, elállták a bejáratot, ám őrségük – az időközben odasereglett Oltalom-szimpatizánsok skandálásban megfogalmazott tiltakozásának nem tudván, nem akarván, idegekkel nem bírván ellenállni – idővel szabad utat engedett a befelé igyekvőknek, köztük a sajtó elszánt képviselőinek. Nekik hála számos információs csatornán lehetett követni innentől az épület folyosóján kialakult állóháborút, mely főként szópárbajok hosszú sorát jelentette, még dulakodásról sem beszélhetünk. Mondjuk ezt egyfelől az Oltalom oltalmára sereglő polgárok dicséretéül, másfelől azt rögzítendő, hogy a folyosókról nyíló ajtók mögött a házkutatás maga lendületesen folytatódhatott – továbbra is az okának bármilyen szintű tisztázása nélkül.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
