A szerk.

Az ifjúságé a jövő

A szerk.

Több mint tíz éve annak, hogy az október 6-i gyásznapon a Kossuth téren rendezett katonai díszszemle alatt bekapcsolva felejtettek egy mikrofont, így ország-világ hallhatta a miniszterelnök szavait. „Nincs köztük kövér, az a halálom. A pocakos tábornokok…” – mondta Orbán Viktor az őt kísérő parancsnoknak, így fejezve ki jól megérdemelt elégedettségét, mely a nyalka főtisztek láttán eltöltötte.

A kijelentésnek látszólag nincs köze a 2022-es választási kampányhoz, amelyben az akkori honvédelmi miniszter is aktívan részt vett.  Az amúgy pártonkívüli Benkő Tibor tavaly március 5-én, Kiskunhalason a fideszes képviselőjelölt vendégeként az alig két hete tartó ukrajnai háborúról szólva nemcsak felmondta az azóta sem halkuló mantrát, miszerint „a békét nem erőszakos eszközökkel kell kiharcolni, hanem tárgyalással”, de azt is kijelentette, hogy erős magyar honvédség mellett szükségünk van a NATO-ra is, mivel egymagunk „arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni”.

Benkő ezt minden bizonnyal nem tiszteletbeli pártkatonaként, hanem veteránként, egykori vezérkari főnökként mondta, nem is sejtve, hogy az efféle őszinte beszéd mennyire nem passzol a miniszterelnök jövőbeni elképzeléseihez. Nem csoda, hogy a választások után Benkőnek nem osztottak lapot. A honvédelmi tárca a fegyverkereskedéssel is foglalkozó macher, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kezébe került, s ezzel Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a katonai know-how-ból egyedül a feltétlen engedelmességet tartja fontosnak. Így aztán Szalay-Bobrovniczky a múlt héten bátran hirdethette meg, hogy a honvédség vezetésében megérett az idő a generációváltásra. „Most kell fiatalítani, most kell megnyitni az utat azon idősebb tisztek előtt, akik egyébként kiválóan szolgálták eddig hazájukat, és még nyitva áll előttük a civil munkaerőpiac” – mondta a miniszter, midőn bejelentette, hogy immár nem számít a 45 évnél idősebb tisztek jelentős részére, s egyszerűen kirúgja őket a honvédségtől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.