A szerk.

Az ifjúságé a jövő

A szerk.

Több mint tíz éve annak, hogy az október 6-i gyásznapon a Kossuth téren rendezett katonai díszszemle alatt bekapcsolva felejtettek egy mikrofont, így ország-világ hallhatta a miniszterelnök szavait. „Nincs köztük kövér, az a halálom. A pocakos tábornokok…” – mondta Orbán Viktor az őt kísérő parancsnoknak, így fejezve ki jól megérdemelt elégedettségét, mely a nyalka főtisztek láttán eltöltötte.

A kijelentésnek látszólag nincs köze a 2022-es választási kampányhoz, amelyben az akkori honvédelmi miniszter is aktívan részt vett.  Az amúgy pártonkívüli Benkő Tibor tavaly március 5-én, Kiskunhalason a fideszes képviselőjelölt vendégeként az alig két hete tartó ukrajnai háborúról szólva nemcsak felmondta az azóta sem halkuló mantrát, miszerint „a békét nem erőszakos eszközökkel kell kiharcolni, hanem tárgyalással”, de azt is kijelentette, hogy erős magyar honvédség mellett szükségünk van a NATO-ra is, mivel egymagunk „arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni”.

Benkő ezt minden bizonnyal nem tiszteletbeli pártkatonaként, hanem veteránként, egykori vezérkari főnökként mondta, nem is sejtve, hogy az efféle őszinte beszéd mennyire nem passzol a miniszterelnök jövőbeni elképzeléseihez. Nem csoda, hogy a választások után Benkőnek nem osztottak lapot. A honvédelmi tárca a fegyverkereskedéssel is foglalkozó macher, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kezébe került, s ezzel Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a katonai know-how-ból egyedül a feltétlen engedelmességet tartja fontosnak. Így aztán Szalay-Bobrovniczky a múlt héten bátran hirdethette meg, hogy a honvédség vezetésében megérett az idő a generációváltásra. „Most kell fiatalítani, most kell megnyitni az utat azon idősebb tisztek előtt, akik egyébként kiválóan szolgálták eddig hazájukat, és még nyitva áll előttük a civil munkaerőpiac” – mondta a miniszter, midőn bejelentette, hogy immár nem számít a 45 évnél idősebb tisztek jelentős részére, s egyszerűen kirúgja őket a honvédségtől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.