A szerk.

Az orosz mese

A szerk.

„Önök felfüggesztett szabadságvesztéssel, Damoklész kardjaként próbálnak fenyegetést elérni nálam. Én ott leszek, ott fogok harcolni. Ha akarnak, dugjanak érte börtönbe. Most már tényleg csak egy hajszál választ el tőle. Dugjanak börtönbe, megyek, de én ott leszek kint az emberekkel, most pedig kivonulok a magyar parlamentből, de ne féljenek, önök is ki fognak, csak önök nem önszántukból. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Ezzel zárta hétfő délelőtti felszólalását (vagy ahogyan ő nevezte: vádbeszédét) az Országgyűlésben Fekete-Győr András, a Momentum egykori elnöke. Parlamenti képviselőként, legalábbis egyelőre, ezek voltak az utolsó szavai, mivel a mandátumát egy ún. megfosztási eljárás következtében hamarosan elveszíti.

Fekete-Győrt és párttársát, az elsőrendű vádlott Szarvas Koppány Bendegúzt a múlt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokon eljáró bíróság bűnösnek találta: előbbi egy év börtönbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve, utóbbi két év börtönbüntetést, három év felfüggesztéssel. A bíróság bizonyítottnak látta a vádat, mely szerint a 2018-as, „rabszolgatörvény” elleni tüntetésen a rendőrök felé a játékboltokban is kapható füstgyertyákat hajító két momentumos hivatalos személy elleni erőszakot követett el, és ezzel akadályozták a rendőröket feladatuk teljesítésében. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Fekete-Győr hétfői országgyűlési felszólalásában arról beszélt, hogy az ő történetük a megfélemlítés története, a lényegét tekintve ugyanolyan, amint azé a nagyon sok emberé, akik a munkahelyüket, a családjukat, a megélhetésüket féltve újra megtanulták, hogy Magyarországon mit jelent a zsarnokság; hogy mivel jár az, ha valaki a hatalomnak nem tetsző módon viselkedik.

A momentumos politikus beszédét, bár a személyes érintettség nyilvánvaló, ne tekintsük érzelmileg túlfűtöttnek; pontos leírása az annak a hangulatnak, amely elébb az állami hivatalokat, oktatási és más közintézményeket, utóbb minden, az állammal, a kormányzattal valamilyen kapcsolatban lévő, attól valamiképp függő intézményt eluralt. A mind halkabbá váló munkahelyi beszélgetések majd az elhallgatások, s ezzel párhuzamosan a túlteljesítők egyre nagyobb, magabiztosabb hangja és arroganciája tízezernyi honfitársunk napi élményévé vált az utóbbi évtizedben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.