A szerk.

A kvóták és a másik megoldás

Ismételjük át. Az Európai Bizottság érvényben lévő döntései szerint 160 ezer, Olaszországban, Magyarországon és Görögországban nyilvántartásba vett menekültet szétosztanak, illetőleg szétosztanának az uniós tagállamok között. Szép szóval: relokálnak, azért, hogy ne ennek a három frontállamnak kelljen gondoskodni róluk, miközben a menekültstátusz elbírálásának gondjával is küszködnek.

Fordulna a széle

Most, hogy komoly, vagy egyáltalán, valamilyen formában felmerülni látszik Harangozó Tamás jelöltsége a szocialista párt elnöki posztjára, illetőleg Lengyelországban épp most küldtek el a halálba nyolc év után egy olyan pártot, amelyik elég jól kormányzott, viszont elterjedt róla, hogy egy kicsit lop, vagy legalábbis csúnyán beszél egymás között, hazánk rövidközép-, középközép- és hosszúközéptávú jövője tekintetében a különlegesnél is különlegesebb jelentőséget kapnak a jobboldalon zajló események. És a furcsaságoknak se szeri, se száma!

A vésztanács

Menekültügyi minicsúcsot tartott vasárnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A menekültek nyugat-balkáni útvonalának problémáit enyhíteni hivatott megbeszélésen nyolc uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Németország, Görögország, Magyarország, Románia, Szlovénia) és három külsős (Szerbia, Macedónia, Albánia) képviseltette magát.

A magyar átok

Jelen vezércikkünk a kerítésről szól. Kérjük, vegyenek egy Kelet-Európa-térképet maguk elé. Vagy képzeljenek. Köszönjük. Kerítés alatt a továbbiakban nemcsak magát az objektumot fogjuk érteni, hanem a teljes határzárat: a kerítést védő és az illegális határátlépést kriminalizáló jogszabályokat és a zöldhatárok átjárhatatlanná tételét is.

Sorosozás

Hétfőn parlamenti felszólalásában Magyarország új propagandaminisztere, Rogán Antal újra feltalálta a kétpólusú világrendet.

Rettegésben

Amikor Budapestről eltűntek a menekültek, hirtelen előkerültek a hátrahagyott bicskáik, húsvágó bárdjaik, cipővel együtt elhajigált kétszáz eurósaik, s ami még ezeknél is szörnyűbb, a tömegével kihajított mobiltelefonjaik, amelyeken súlyos, egyértelműen terrorizmusra utaló felvételek voltak felfoghatatlan mennyiségben, illetve – még kimondani is szörnyű – pornó! Kell-e ezeknél ékesszólóbb bizonyíték arra, hogy terroristák lepték el a magyar földet, és jó lesz résen lenni?

Már egymástól is lopnak

Rég produkált olyan szórakoztató történetet a magyar politika, mint a Tv2 eladása. Most röviden összefoglaljuk ezt, cégnevekkel, üzletrészátadásokkal, cáfolatokkal és ellencáfolatokkal, igazgatókkal és opciókkal, és minden egyéb komikus elemmel.

Göncz Árpád (1922–2015)

November 6-án temetik a harmadik Magyar Köztársaság első elnökét, Göncz Árpádot. Halála napján, október 6-án írta róla az alábbiakat a szerk. A szöveget eddig sehol nem publikált fotókkal illusztráltuk.

Karrierutak

Hogy pontosan milyen vezetői megfontolások, hatalmi machinációk, személyes szimpátiák eredményeként nevezte ki Lázár János – nyilván miniszterelnöki jóváhagyással – miniszterhelyettesévé és parlamenti államtitkárává az ifjú Csepreghy Nándort, azt csak a kancelláriaminiszter tudhatja. Ettől függetlenül a napnál is világosabb, hogy az előléptetéssel a kormányzat irányítói milyen üzenetet fogalmaznak meg úgy Csepreghy Nándor, mint a feltörekvő fideszes káderek, meg általában, a közélet iránt érdeklődő s a közért tenni kész ifjúság, sőt, a magyar társadalom felé.

Szíria cserepei

Hétfőn az ENSZ-ben Putykó elnök betartott Barkó elnöknek (nem mintha mást vártunk volna), amennyiben világossá tette, hogy ha lesz nemzetközi koalíció az Iszlám Állam ellen, abban benne lesz Bassár el-Aszád elnök is, ha nem lesz benne, nem lesz nemzetközi koalíció. Hétfői fellépéséhez még az is hozzátartozik, hogy pár héttel ezelőtt Oroszország nehézfegyvereket juttatott a szír kormánynak, vélhetően kiképző személyzettel együtt.

Hős vagy áruló?

A mai legutolsó hír az volt felőle, hogy Szerbiában rekedt. Azóta már nyilván visszatalált hívei élén, s ismét ott van minden kilométerkőnél. Hogy akkor most Gyurcsány Ferenc egy pojáca-e, az az elmúlt másfél évtized tükrében lehet ugyan ténykérdés, csak hát olyan tény­kérdés, amit a dolgok jelen állása szerint értelmetlen feszegetni. Hogy miért értelmetlen, annak vannak Gyurcsánytól teljesen független okai is, kezére játszanak nyilvánvalóan külső dolgok, de tőle is vakság lenne elvitatni, mondjuk, az igyekezetet.