Rég produkált olyan szórakoztató történetet a magyar politika, mint a Tv2 eladása. Most röviden összefoglaljuk ezt, cégnevekkel, üzletrészátadásokkal, cáfolatokkal és ellencáfolatokkal, igazgatókkal és opciókkal és minden egyéb komikus elemmel. (Kedd délután 16 óra 00 perckor amúgy éppen a Simicska–Fonyó páros állt nyerésre.) Orbánék a kormányváltás után hamar szemet vetettek a Tv2-re. Úgy kell egy bulvártévé a jobboldali médiabirodalomba, mint egy falat kenyér! A nyúlemberről meg a röntgenszemű kisgyerekről szóló tudósítások közé be lehet majd csempészni a Fideszt, a kormányt és az Orbán Viktort magasztaló híreket. A kereskedelmi tévéket sújtó különadók miatt megroggyant csatornába a német tulajdonosok nem kívántak többet invesztálni, főleg, hogy a kormányzat az értésükre adta: csak kidobott pénz lenne ez. Az efféle üzeneteket pedig egy jó üzletember rögtön leveszi. A jó üzletember ugyanis erről ismerszik meg: az éles eszéről. Így hát a tárgyalások, láss csodát, 2013-ban eredménnyel zárultak. A vevő a csatorna igazgatója és gazdasági igazgatója, Simon Zsolt és Dederick Yvonne lett. Noha ezek az igazgatók biztosan nem kerestek rosszul, milliárdokat nemigen tudtak volna kifizetni a Tv2-ért. Nem is kellett: a német tulajdonos lelkesen bejelentette, hogy ő maga hitelezett a vásárlóknak – lám, mennyit számít, ha egy kormány szépen kér valamit, még ha háttérben teszi is! Azaz a vevők a majdani bevételeikből egyenlíthetik ki a vételárat, ha pedig a határidőig mégsem, a csatornát visszakapja az eladó. A németek.
A tranzakció valódi értelmét a Fidesz környékén sem igen tagadták, így már akkor mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az igazgatói duó stróman, feltehetően a Simicska Lajosé vagy Simicska valamelyik üzleti partneréé. De hát Orbánék ki másra is bízhattak volna egy ilyen hadműveletet, ha nem a miniszterelnöki minősítés szerint is „fantasztikus agyú” Lajosra, akiben a bizalom ekkor száztíz, és aki iránt a szeretet ezerszázalékos volt?
Ám tavaly tavasszal a két egykori barát és harcostárs szembefordult egymással, és a médiabirodalom-építő Simicska Lajos a Fidesz-univerzum számkivetettje lett (e történet fejezeteit lapunk is pompásan dokumentálta). Ezek után a Tv2-t valahogyan ki kellett piszkálni a lajosista érdekkörből. A helyére lépett Habony–Vajna párosból – mert Simicska pótlására minimum ketten kellenek, és lehet, hogy még ez is kevés lesz! – az utóbbi a mozgóképes kultúráért felelős szakértő, még szép, hogy ő startolt rá a Tv2-re. Múlt héten be is jelentették, hogy a tárgyalások a felek kölcsönös megelégedésére eredménnyel zárultak, Vajnáé a Tv2. Másnap aztán előállt Fonyó Károly, Simicska egyik legközelebbi szövetségese: már bocsánat, de a Tv2 az övé! Ő vette meg. És nyomban ki is rúgta a hűtlenné vált Simont és Dedericket.
Ez valami vicc? – kérdezgette ekkor mindenki. De Simicskáék nem blöfföltek: lapzártánk napján vált világossá, hogy a Tv2-t működtető cég megvételére nagyon is létező opciójuk van. Ezt az így igen kínos helyzetbe került igazgatók is elismerték (bár korábban cáfoltak minden ezzel kapcsolatos információt). Az, amiben bíztak – hogy ti. új cégek bevonásával, a tulajdoni részek ide-oda pakolgatásával kicsenik a Tv2-t abból a cégből, amelyre Simicskáéknak opciója volt –, a dolgok jelenlegi állása szerint hiú ábrándnak bizonyult. Sőt, némely dokumentumok alapján az sem kizárt, hogy éppen Andy Vajna az, aki üres céghez jutott! A kirúgott menedzsment vagy nagyon hülye, vagy nagyon át akartak verni valakit, esetleg többeket is egyszerre. Korábbi állításaikkal szemben ugyanis kaptak kölcsönt a tévévásárlásra, nagy valószínűséggel Simicskától, aki épp ennek a fejében szerezhetett opciós vételi jogot a Tv2-t birtokló vállalatra.
Ha mindkét fél beleáll a balhéba, többéves jogi hercehurca lesz. Pedig Simicska motivációja egyelőre nem világos – már azon kívül, hogy ország-világ előtt betarthat volt cimborájának. A gyűlölet felhajtóerejét nem becsülnénk le – de minek Simicskának még egy tévé? Egyrészt már van neki egy, másrészt pénze, miután kegyvesztetté válása óta a bevételei megcsappantak, bizonyosan nincs egy újabbra. Márpedig a Tv2 a vesztesége és az eladói hitelből fakadó kötelezettségei miatt még sokáig vinné a pénzt. Ne feledjük, hogy a hitel törlesztése, azaz a németek kifizetése a fideszesített Tv2-be öntött állami hirdetési pénzekből volt (van) elképzelve. És ha nem is Simicskánál, de ez a pénz, gyanítjuk, megvan valahol. Rogán Antal minap fölállított propagandaminisztériumát a hírek szerint 25 milliárd költségvetési forinttal szerelné fel a kormány, jutna abból erre is!
Ha a Tv2 körüli csetepaté Vajna győzelmével végződik (mi a pillanatnyi látszat ellenére is erre fogadnánk), akkor a párt és az ő vezetője Andyt, és nem Lajost ajándékozza meg egy tévével. Egy közpénzből működtetett, a lakosság hülyítését a lakosság pénzén végző magántévével.
Csak a szereplők változtak, a lényeg, a lopás a közös zsebből változatlan.
Hát, ilyen történeteken szórakozunk mostanában.
