A szerk.

Fordulna a széle

A szerk.

Most, hogy komoly, vagy egyáltalán, valamilyen formában felmerülni látszik Harangozó Tamás jelöltsége a szocialista párt elnöki posztjára, illetőleg Lengyelországban épp most küldtek el a halálba nyolc év után egy olyan pártot, amelyik elég jól kormányzott, viszont elterjedt róla, hogy egy kicsit lop, vagy legalábbis csúnyán beszél egymás között, hazánk rövidközép-, középközép- és hosszúközéptávú jövője tekintetében a különlegesnél is különlegesebb jelentőséget kapnak a jobboldalon zajló események. És a furcsaságoknak se szeri, se száma!

Már azt is elég izgalmas látni, hogy a lopott pénzen gründolt Habony-média az istennek se akar elemelkedni a talajtól. További érdekesség, hogy ugyan a Fidesz vezetése hessegetné magától a problémát, de lett egy alternatív jobboldali nyilvánosság – és ha vettek a kezükbe mostanában Magyar Nemzetet vagy néztek Hír Tv-t, bizonyára önök is az egyik ámulatból a másikba estek. Pedig csak annyi történt, hogy páran az állományból jól érezhetően igyekeznek szabad emberként viselkedni, hovatovább ekként újságot írni (legalább most, hogy megtehetik: sose késő!), de ennyi is elég volt ahhoz, hogy a mondott sajtótermékekben csak mutatóba maradjon a rájuk korábban oly jellemző ostoba, önpusztító gyűlölködésből bárki ellen, aki Orbánról rossz szót bírt szólni. A közlemények mind nagyobb hányada foglalkozik viszont az Orbán-rezsim politikai kudarcaival és különféle disznóságaival. Ja, megmaradt ez a „jó király, rossz tanács­adók” vonal is – de épp azért, mert ott sem agyalágyultak dolgoznak, a végtelenségig ezt sem lehet rezzenéstelenül, jó kedéllyel és nyugodt lelkiismerettel csinálni. Ha valahol, hát arrafelé tudják, hogy hol érnek véget (vagy kezdődnek) a szálak, hogy ki volt a kútfője azoknak a parancsoknak, amiket a korábbi heti politikai eligazításokon a NER felső-középvezetőitől kaptak.

Az persze még sokáig nyitott kérdés marad, hogy sikerülhet-e a jobboldali vagy konzervatív vagy jobboldali-konzervatív gondolatot (világképet, értékrendet, bármit: és tegyük most fel, hogy van ilyen) leválasztani az orbánizmusról. Vagy ez a furcsa és tulajdonképpen véletlenül előállt, dadogós önfelszabadító kísérlet végül a hamvába hull, és a magyar „jobboldaliság” a belátható idők végezetéig összefonódik a kozmikus méretű lopással és az elhibázott, káros, időnként tébolyult szakpolitikákkal, az ország monumentális kudarcával?

Vajon kit fog a 2018-as választás előtt támogatni a Magyar Nemzet és a Hír Tv? Merre vezetik majd a közönségüket? Visszatérnek Orbánhoz, mondván, hogy vagy ő, vagy senki, csak a káosz? (Bár nem gondolnánk, hogy ezeket a sajtótermékeket tulajdonosuk, Simicska Lajos szerkesztené sk., de a helyzetet az is bonyolítja, hogy Orbán 2018-as bukása Simicska számára létkérdés lehet: ha addig kihúzza is, még négy éve nem lesz. S ezeknek a médiumoknak sem.) A politikai alternatíva hiánya – vagyis az, hogy nem lesz a 2018-as jelentkezők között a demokratikus koordinátarendszerben értelmezhető, és legalább a Fidesz 1,2 milliós törzsszavazóin felüli tömegekhez szólni képes jobboldali párt az Orbánén kívül – nyilván minden ilyen emancipációs törekvést előbb-utóbb kudarcra ítél, és ennek az alternatívának, egy új politikai szervezetnek ma még se híre, se hamva. De bármilyen alternatíva felbukkanásának az első feltétele épp az a szabadság lenne, ami az alternatívát egyáltalán elgondolhatóvá teszi. Idáig legalább eljutottunk.

(Valamiért minderről még a következő jut az eszünkbe. A minap Vona Gábor mellbevágó röpiratot tett közzé a Jobbik félhivatalos portálján, az Alfahíren. Pamfletjében a pártelnök nemhogy a néppártosodás mellett teszi le a garast, de egyenesen a középre húzás programját hirdeti meg! Legyen a Jobbik az igazi centrum az álcentrista Fidesz helyett! Vona analízise persze időnként, hogy is mondjuk, elveszíti áttetszőségét, és adós marad a „közép” mibenlétének akárcsak közelítőleges leírásával, és arra sem vennénk mérget, hogy a törzsgárda egyöntetű lelkesedéssel állna be mögé, ha értené, miről van szó. De valamilyen elgondolásról és ambíciókról mégiscsak tanúskodik. Tulajdonképpen helyeselhető ambíciókról: mi is kívánjuk, hogy lépjen a Jobbik a mérséklődés és a nemesedés útjára! Így is maradna egy szélsőséges párt az országban, épp elég az. Tudjuk is, hogy hol kéne nekifogni. Hívják vissza Szegedi Csanádot!)

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!