Jelen vezércikkünk nyomdába adásának délelőttjén (kedden, tíz órai kezdéssel) zárt ülést (ők így írták: ZÁRT) tartott a parlament mentelmi bizottsága (ah, az egyetlen paritásos bizottsága a Háznak), mely ülés egyetlen napirendi pontot tartalmazott, le is zavarták 38 perc alatt. Ennyi kellett ugyanis, hogy a hattagú testület (3 fideszes, köztük az elnök, 2 jobbikos és a maszopos alelnök) 3 nemmel és két tartózkodással kikúrja a hóra Szabó Tímeának a házelnöki illetménymegvonás tárgyában beadott jogorvoslati kérelmét.
Áder János második köztársasági elnöki beiktatása alkalmával elmondott parlamenti beszéde alatt Szabó Tímea a székén állva egy Áder-képű bábuval demonstrált, amiért Kövér László némi – kifejezetten a sajtónak eljátszott – gondolkodás után 250 ezer forintos bírsággal sújtotta. Szabó olcsón megúszta, nem kapott kényszermunkát, mint Gulyásék, nem kapott 10 ezer forintos károkozásért 720 ezres büntetést, mint a terrorházi vízfestékes rém (terrorista, esetleg ragadozó). Mondjuk az kifejezett szépséghibája a házelnöki szigornak, hogy az ítélet indoklása szerint Szabó a Himnusz, a Szózat, továbbá a történelmi zászlók bevonulása alatt is bábozott, holott nem bábozott, bár ez a paritásos bizottságot nem érdekelte. Szerencsére a székely himnuszt (vagy hogy kell ezt írni, dettó csupa nagybetűvel?), a Boldogasszony anyánkat meg a Fehérvári huszárokat nem játszották az emelkedett rendezvényen, mert akkor még Szabó unokáinak is perkálniuk kéne.
Szabó persze újabb jogorvoslatot keres, következik a parlament plenáris ülése – na, majd pont ott –, legvégül meg az Európai Bíróság. Ám akárhogy is alakuljon az esete, a mentelmi bizottság e szerfelett tartalmas 38 perce pontosan modellezi a kövéri téboly felette kártékony természetét. Nem is annyira azt, hogy a hülyeség ragadós, mert persze az – sokkal inkább azt, hogy a sár lefelé folyik. A három bizottsági nem az egzisztenciaféltés tankönyvi eseteként nyilván kiszámítható volt – de mi van az ellenzéki tartózkodásokkal? (Vagy akár nemmel? Zárt ülés volt, csak a végeredmény ismeretes, a részletek nem.)
Tényleg mindenki bevette Kövér László papmalomként ismételgetett marhaságait a ház kétirányú méltóságáról? (Hogy ti. amit az ellenzék művel, az sérti, amit a Fidesz, az meg nem.) Nem voltak ott, s nem látták, hogy a Himnusz alatt helyénvalón viselkedett Szabó? Vagy Szabó annyira veszélyes politikai ellenfelük, hogy tőle rettegvén inkább bele kellett állni e képtelen kormányzati paranoiába is, s futni kellett a Ház méltóságát immár aknavetőkkel is védelmező Kövér dühe után? Mindegy, így lett: a magyar parlament nem ismer mentelmet Kövér Lászlóval szemben, s ütött még egy pecsétet arra a papírra, amin az áll, hogy Kövér László a demokrata, Szabó Tímea pedig a felforgató.
Még egy pecsét Magyarország diliflepnijére.
