A szerk.

Büntetünk

A szerk.

Volt az a vicc Kádár alatt, hogy az egyszeri ember felfesti a palánkra, hogy Kádár hülye. Meg akarják büntetni a himpellért, de nem nagyon megy, a Magyar Népköztársaságban ugyanis szólás- és véleményszabadság van, a törvény pedig nem ismer olyat, hogy felségsértés, de végül aztán csak sikerül ráhúzni a vizes lepedőt: államtitoksértés miatt. De hol van már a Kádár-éra!

Jelen vezércikkünk nyomdába adásának délelőttjén (kedden, tíz órai kezdéssel) zárt ülést (ők így írták: ZÁRT) tartott a parlament mentelmi bizottsága (ah, az egyetlen paritásos bizottsága a Háznak), mely ülés egyetlen napirendi pontot tartalmazott, le is zavarták 38 perc alatt. Ennyi kellett ugyanis, hogy a hattagú testület (3 fideszes, köztük az elnök, 2 jobbikos és a maszopos alelnök) 3 nemmel és két tartózkodással kikúrja a hóra Szabó Tímeának a házelnöki illetménymegvonás tárgyában beadott jogorvoslati kérelmét.

Áder János második köztársasági elnöki beiktatása alkalmával elmondott parlamenti beszéde alatt Szabó Tímea a székén állva egy Áder-képű bábuval demonstrált, amiért Kövér László némi – kifejezetten a sajtónak eljátszott – gondolkodás után 250 ezer forintos bírsággal sújtotta. Szabó olcsón megúszta, nem kapott kényszermunkát, mint Gulyásék, nem kapott 10 ezer forintos károkozásért 720 ezres büntetést, mint a terrorházi vízfestékes rém (terrorista, esetleg ragadozó). Mondjuk az kifejezett szépséghibája a házelnöki szigornak, hogy az ítélet indoklása szerint Szabó a Himnusz, a Szózat, továbbá a történelmi zászlók bevonulása alatt is bábozott, holott nem bábozott, bár ez a paritásos bizottságot nem érdekelte. Szerencsére a székely himnuszt (vagy hogy kell ezt írni, dettó csupa nagybetűvel?), a Boldogasszony anyánkat meg a Fehérvári huszárokat nem játszották az emelkedett rendezvényen, mert akkor még Szabó unokáinak is perkálniuk kéne.

Szabó persze újabb jogorvoslatot keres, következik a parlament plenáris ülése – na, majd pont ott –, legvégül meg az Európai Bíróság. Ám akárhogy is alakuljon az esete, a mentelmi bizottság e szerfelett tartalmas 38 perce pontosan modellezi a kövéri téboly felette kártékony természetét. Nem is annyira azt, hogy a hülyeség ragadós, mert persze az – sokkal inkább azt, hogy a sár lefelé folyik. A három bizottsági nem az egzisztenciaféltés tankönyvi eseteként nyilván kiszámítható volt – de mi van az ellenzéki tartózkodásokkal? (Vagy akár nemmel? Zárt ülés volt, csak a végeredmény ismeretes, a részletek nem.)

Tényleg mindenki bevette Kövér László papmalomként ismételgetett marhaságait a ház kétirányú méltóságáról? (Hogy ti. amit az ellenzék művel, az sérti, amit a Fidesz, az meg nem.) Nem voltak ott, s nem látták, hogy a Himnusz alatt helyénvalón viselkedett Szabó? Vagy Szabó annyira veszélyes politikai ellenfelük, hogy tőle rettegvén inkább bele kellett állni e képtelen kormányzati paranoiába is, s futni kellett a Ház méltóságát immár aknavetőkkel is védelmező Kövér dühe után? Mindegy, így lett: a magyar parlament nem ismer mentelmet Kövér Lászlóval szemben, s ütött még egy pecsétet arra a papírra, amin az áll, hogy Kövér László a demokrata, Szabó Tímea pedig a felforgató.

Még egy pecsét Magyarország diliflepnijére.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.