A szerk.

Csak az erő maradt

A szerk.

Képzeljük el, amint Erdősi Lászlóné magánszemély egy szép reggel felkel, és rájön, hogy ő bizony megszavaztatná a népet a vasárnapi zárva tartásról.

Konstatálja, hogy a témában egy másik beadvány épp a Kúria döntésére vár, ezért jó előre tájékozódik a Legfelsőbb Bíróság ügyrendjéről, és csak a határozat közzétételének napján ejti útba a Honvéd utcai közért és a Kossuth téri kolbászüzlet között a Nemzeti Választási Iroda épületét. Itt egy tucat kopasz, kigyúrt fiatalemberbe botlik, akik – mit ad isten – szintén népszavazási kezdeményezést szeretnének benyújtani. Felettébb udvarias társaságról van szó, így a néni (miután a világhálón jól kiigazodó unokája értesíti a Kúria előző népszavazási kérdést elkaszáló határozatáról) elsőként járulhat az úgynevezett blokkolóóra, majd a népszavazási kezdeményezést befogadó ügyfélablak elé.

Lássuk be, nem túl életszerű forgatókönyv, a választási iroda és a rendőrség helyszínen tartózkodó munkatársai mégis ekként értékelhették a kedd délelőtt az Alkotmány utcában történteket. Másképp nehezen magyarázható, miért nem léptek közbe, amikor egy csapat kidobóember egész egyszerűen megakadályozta Nyakó István MSZP-s képviselőt a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kérdés benyújtásában.

Az abszurd jelenetsor megértéséhez a Fidesz népszavazási törvényéig kell visszamenni. Ebbe beleírták, hogy a választási szervek azonos témában egyszerre egy kezdeményezéssel foglalkozhatnak. Új népszavazási kérdést az után lehet benyújtani, hogy az előzőt jogerősen elutasították. A Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül dönt egy kérdés hitelesítéséről, a Kúria maximum 90 napot tökölhet a felülvizsgálattal. A szabályozás ily módon azt eredményezi, hogy egy teljesen komolytalan, de jól időzített beadvánnyal 4-5 hónapra ki lehet ütni az összes további kezdeményezést. Pontosan ez történik a vasárnapi zárva tartás kérdésében. Hiába próbálkozik tavaly március óta az MSZP, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége vagy az Új Magyar Köztársaság Egyesület, valaki mindig megelőzi őket.

Erdősiné előtt Simonné Gercsényi Gabriella tordasi kisboltos volt a szerencsés befutó, ő még októberben járult a blokkolóórához 30 másodperccel Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes előtt, miután feltűnően jó ritmusban értesült a legfrissebb kúriai verdiktről. Korábban hosszú hónapokig válogatott kamupártok trollkodták szét sikeresen a komolyan vehető kezdeményezéseket. Volt, hogy az MSZP beadványát azért utasították el, mert túl korán érkezett az irodához; a szocik ekkor ugyan a szükséges bírósági döntés után, de annak a hivatalos honlapon való közzététele előtt adták le népszavazási csomagjukat. A kabarét Pálffy Ilona, a választási iroda Fidesz által kinevezett elnöke is megelégelte, de törvénymódosítási javaslatát lesöpörték, sőt Gulyás Gergely Fidesz-alelnök még a mostani botrány után is azt találta mondani, hogy nem ismer a jelenleginél jobb megoldást.

Világos, hogy a népszavazás intézményének lejáratása és ellehetetlenítése a kormány elemi érdeke. Orbán nem jelentéktelen mértékben a háromigenes népszavazás sikerének köszönhette 2010-es kétharmados győzelmét, pontosan tisztában van vele, mit jelent egy jól felépített ellenzéki népszavazási kampány egy hanyatlófélben lévő kormány számára. Márpedig a menekülttéma kipörgése, a készülődő tanársztrájk és az egészségügy mind nyilvánvalóbban katasztrofális helyzete érezhetően megrendítette Orbánék önbizalmát. Az eleve népszerűtlen vasárnapi boltzárról bármikor rosszul jönne nekik egy népszavazás, de most, a többi kellemetlen ügy hullámán valódi ütőkártya lehetne az ellenzék kezében.

Ezért kellett új eszközöket bevetni a népszavazás megakadályozására. A Kubatov Gábor alá tartozó Fradi Security erős embereivel a hatalom újfent azt üzeni állampolgárainak és ellenzékének, hogy ebben az országban vannak, akik a törvények felett állnak. Akik bármit megtehetnek. Nem elég, hogy hoznak egy teljesen értelmetlen törvényt, amelyet „szakmai szereplőként” egyedül az előterjesztő édesanyja támogat. Nem elég, hogy törvényi és adminisztratív baszakodással elérik, hogy a nép egy évig ne mondhasson róla véleményt. Amikor minden gátlástalan próbálkozásuk ellenére sem tudják érvényesíteni akaratukat, a nyers erő és a félelemkeltés eszközéhez nyúlnak.

Adjuk hozzá mindehhez a tanártüntetések szervezőinek megfélemlítésére tett kísérleteket és a Habony Árpád szerepét firtató kérdésekre érkező, agresszíven cinikus kormányzati válaszokat. A dacos, semmitől vissza nem riadó voluntarizmus képe akár riasztó is lehet. De ne tévedjünk. Így az viselkedik, aki a politikai küzdelemben alulmaradt. Aki tudja magáról, hogy nincs igaza, és tudja, hogy nincs az a manipulált, lebutított politikai vita, amelyben győzedelmeskedne. Akinek már csak az erő maradt.

Az játszódik le most nagyban, amit nemrég a Fidelitas „wellness disznóvágásán” láthattunk kicsiben. Az ifjú fideszesek annyival korrektebbek voltak, hogy maguk álltak ki a placcra. Nem toltak maguk elé gyáván kopaszokat, Erdősinéket meg Habony Árpádokat.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.