A szerk.

Csak egy maradhat

A szerk.

A gondok ott kezdődnek, hogy jövő tavasszal új parlamenti többség lesz – már ha lesz, természetesen –, amely pártokból fog állni, és ez a koalíció adja (választja meg, üzemelteti) a kormányt is, annak minden fontos hivatalnokát, köztük a kormányfőt.

Ez a parlamenti demokráciákban úgyszólván megszokott jelenség, és Magyarország jövő tavasszal, a mostani ellenzék esetleges győzelme után is parlamenti demokrácia lesz. Hisz mi más is lenne – sőt, akkor lesz csak igazán az! Az ilyesfajta koalíciókban a fő szabály szerint a legerősebb párt bír a legtöbb hatalommal (kormányzati pozícióval), a legerősebb pártnak meg azt szokás tekinteni, amelyiknek a legtöbb mandátuma van; és rendszerint ez a párt adja a kormányfőt is. Persze nem mindig, a koalíciós partnereknek szabadságukban áll másban is megállapodni, és minél több és minél kisebb pártok alkotják a kormányzati szövetséget, annál szélesebb lehet a variációk skálája, mármint a hatalom és a személyek és a pártszemélyek variációjáé. De mégiscsak azt diktálja a józan ész, hogy a legerősebb, legnagyobb frakciót a közösbe bedobó brigád legyen a végrehajtó hatalom fő ereje, és az adja annak főnökét is.

Ezzel szemben ma Magyarországon az előválasztás, s annak a hétvégén kezdődő második fordulója fogja eldönteni azt, hogy ki legyen az esetleg, netán felálló új koalíciós kormány miniszterelnöke. Vagyis a miniszterelnököt a nép, illetve hát annak az ellenzéket támogató része választja közvetlenül, afféle népszavazáson – még akkor is, ha ezt nem választási törvény rendeli így, hanem pusztán a játékban részt vevők adott szava –; ráadásul az előtt, hogy a választó népnek tudomása lenne a majdani kormánykoalíció összetételéről.

Szokatlan kényszerek – a közös lista és a körzetenkénti egyetlen ellenzéki jelölt kényszere – szokatlan megoldásokat követelnek, mondjuk erre, és igazunk is van. De az tagadhatatlan, hogy érdekes helyzetek állhatnak így elő az ellenzék győzelme után. Meglehet, nem az lesz Magyarország új miniszterelnöke, akit a koalícióban a legerősebb frakciók a szívük (és érdekeik) szerint támogatnának (vagy akit legalább a koalíciós képviselők többsége támogatna). De idáig el se menjünk: minthogy az előválasztás után az éles választási kampányban minden pártnak kutyakötelessége lesz beállnia a nyertes miniszterelnök-jelölt mögé, előfordulhat, hogy a legnagyobb, vagy egyáltalán: létező pártoknak ama miniszterelnök-jelölt győzelméért kell letekerniük a menetet magukról, akiért okkal vagy anélkül, de a legkevésbé sem rajonganak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.