A szerk.

Nálunk más

A szerk.

A szomszéd országokban berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma: az agresszíven terjedő delta variáns miatt szeptemberben Horvátország, Románia, Szlovénia és Szlovákia is szigorításokat vezetett be. A helyzet Romániában romlik a leggyorsabban, aligha függetlenül a lakosság alacsony, 40 százalék alatti átoltottságától.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon a telt házas Európa-bajnoki labdarúgó mérkőzésektől az eucharisztikus világtalálkozón át a vadászati világkiállításig egyik tömegrendezvényt tartották a másik után. Mára gyakorlatilag minden védekezési forma megszűnt. Mintha az ország határain belül a pandémia törvényszerűségei ugyanúgy érvényüket veszítenék, mint annyi más törvényszerűség is.

Holott arról van szó, mint ami 2020 márciusa óta újra és újra felmerül hol sejtésként, hol nagyon is megalapozott gyanúként: a magyar kormány számára a járványkezelés nem prioritás; ha a szigorítással olyan események lebonyolítása kerülhet veszélybe, amelyektől a kormány népszerűség-növekedést vár, akkor csak a pőre politikai haszon számít. Orbánék ilyen megfontolásból léptek későn tavaly ősszel és idén év elején, e késlekedésnek pedig katasztrofális következményei lettek – még akkor is, ha a magyar társadalom (legalábbis látszatra) igen gyorsan túllendült azon, hogy a járvány 30 ezer honfitársunkat ölte meg. A kormányzati járványkezelést az a gyanú is végigkíséri kezdettől, hogy a hivatalos adatok sem nem naprakészek, sem nem teljeskörűek. Miközben az itthon negatív példaként emlegetett Romániában területi (akár települési) lebontásban tájékozódhatnak a polgárok a járványhelyzetről, de még arról is, hogy a súlyos betegek és az elhunytak között milyen az oltottak-oltatlanok aránya – ez utóbbi adat fontos kommunikációs eszköz a minél nagyobb átoltottságért folyó kampányban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.