A szerk.

Nálunk más

A szerk.

A szomszéd országokban berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma: az agresszíven terjedő delta variáns miatt szeptemberben Horvátország, Románia, Szlovénia és Szlovákia is szigorításokat vezetett be. A helyzet Romániában romlik a leggyorsabban, aligha függetlenül a lakosság alacsony, 40 százalék alatti átoltottságától.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon a telt házas Európa-bajnoki labdarúgó mérkőzésektől az eucharisztikus világtalálkozón át a vadászati világkiállításig egyik tömegrendezvényt tartották a másik után. Mára gyakorlatilag minden védekezési forma megszűnt. Mintha az ország határain belül a pandémia törvényszerűségei ugyanúgy érvényüket veszítenék, mint annyi más törvényszerűség is.

Holott arról van szó, mint ami 2020 márciusa óta újra és újra felmerül hol sejtésként, hol nagyon is megalapozott gyanúként: a magyar kormány számára a járványkezelés nem prioritás; ha a szigorítással olyan események lebonyolítása kerülhet veszélybe, amelyektől a kormány népszerűség-növekedést vár, akkor csak a pőre politikai haszon számít. Orbánék ilyen megfontolásból léptek későn tavaly ősszel és idén év elején, e késlekedésnek pedig katasztrofális következményei lettek – még akkor is, ha a magyar társadalom (legalábbis látszatra) igen gyorsan túllendült azon, hogy a járvány 30 ezer honfitársunkat ölte meg. A kormányzati járványkezelést az a gyanú is végigkíséri kezdettől, hogy a hivatalos adatok sem nem naprakészek, sem nem teljeskörűek. Miközben az itthon negatív példaként emlegetett Romániában területi (akár települési) lebontásban tájékozódhatnak a polgárok a járványhelyzetről, de még arról is, hogy a súlyos betegek és az elhunytak között milyen az oltottak-oltatlanok aránya – ez utóbbi adat fontos kommunikációs eszköz a minél nagyobb átoltottságért folyó kampányban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.