A szerk.

Visszaesők

A szerk.

A magyar parlament vértolulásos elnöke, Kövér László még júniusban megbüntette Szabó Tímeát azért, mert egy államtitkár (történetesen Dömötör Csaba) beszéde alatt felmutatott egy méterszer méteres lepedőt, melyen a Fidesz emblémáját a Kínai Népköztársaság lobogójának csillagzata egészítette ki.

A haragkezelési kihívásoknak magát hosszú ideje feltétel nélkül megadó házelnök e demonstrációjáért esztelen összegre, közel tízmillió forintra büntette Szabót. Az ítéletet az Országgyűlés mentelmi bizottságánál támadta meg a Párbeszéd frakcióvezetője, mondván az önkényes, jogszerűtlen és megalapozatlan. A tudósítások szerint Kövér László ezzel szemben „hosszan magyarázta” a bizottságnak, hogy Szabót miért is kell ilyen súlyosan büntetni. Hosszú magyarázatának veleje nagyjából annyi, hogy azért, mert Szabó visszaeső.

Itt áll meg igazán az ész, ennél a notóriusnál, nem is a tízmilliónál. Pedig hát a tízmillió forintra sem válasz az, amit a kormányzati propaganda ránt elő minden ilyen alkalommal, hogy a kétmillió fölötti fizetéséből futja rá. Ez nem csak demagógia, de aljasság is. Elvenni valakitől a négyhavi keresetét a számszaki adatoktól függetlenül is egy dolgot jelent: hazavágni úgy a pácienst, hogy abból ne kelljen fel. Hiszen a napnál is világosabb, hogy Kövér László csak afféle demonstrációs alany szerepére használja itt Szabó Tímeát. Kövér, aki nem hatóság, kiáll, s azt üzeni itt minden boldognak és a többi boldogtalannak, hogy: megmondtam, kuss legyen. Szabó talán feláll ebből, lehet, hogy adakozással összedobják neki a lét, de te, szépöcsém ott kinn az utcán, te ki bírnád csengetni négyhavi fizudat a semmire? Te felállnál abból, ha elszednék tőled ennyi pénzt? Na, ugye!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.