A szerk.

Drága vudu - A gazdasági szabadságharc felára

A szerk.

Visszafizeti mindjárt a kormány a 2008-ban felmarkolt IMF-hitel kiálló részét, úgy 2,2 milliárd eurót, pedig az utolsó részlettel ráérne jövő májusig.

Ez minden emberi számítás szerint elég ráfizetéses üzletnek tetszik, ugyanis a kölcsönt kölcsönből fizetjük vissza. Vagyis az ország devizatartalékából, de a devizatartalék kölcsönpénzből - az év első felében abszolvált kötvénykibocsátásokból - lett felduzzasztva. Felvettük ezt a pénzt a szabad piacról mondjuk 5 százalékért, hogy visszafizessük vele a 2 és fél, 3 százalék kamatozású másik, nem szabad piacról felvett hitelt, és még maradjon is elég. Ezen a matematikán még az sem változtat, hogy a most visszafizetett 3 százalékos hitel cirka egyéves kamatterheitől valóban megszabadul az ország. Vagy azért nem, mert a devizatartalékokat (amiből most kifizetjük az IMF-et) ki kell pótolni újabb, piaci alapú, tehát 5 százalékos kamatozású kölcsönnel; ha pedig nem pótolják ki, mert minek annyi deviza, akkor mi a bánatnak vettek fel az év elején 5 százalékért egy rakás pénzt? Mikor a 3 százalékos ott kuncogott a kincstárban?

Így vagy úgy, de ez többmilliárdos bukó. És most tényleg higgyük el, hogy az IMF minden gazságra képes. Tényleg korlátozná a magyar kormány szuverenitását, mert megmondaná, hogy a hitelt mire költsük. Ezért nem veszünk fel tőle pénzt a jövőben, és ezért nem vettünk fel tőle pénzt különösen és hangsúlyosan és demonstratíve tavalyelőtt év vége óta, amikor Matolcsy akkor még gazdasági miniszter váratlanul bejelentette, hogy az IMF-től kérünk pénzeszközt.

Mi úgy szerettünk volna kapni, hogy tegye le az IMF a pár milliárd likviditást a küszöbre, oszt ne is lássuk egymást, a végén jöjjön vissza, megkapja. Az IMF viszont úgy adott volna, hogy megmondja, mire költhetjük, és negyedévenként át is nyálazta volna a számlákat, és a következő negyed évi részletet csak akkor utalta volna, ha minden számla stimmel, és a pénz pont arra lett volna kiadva, amire ő megmondta, hogy ki lehet adni. Korlátozta volna a szuverenitást! Ne korlátozza, mert hogy jön hozzá, és azért se, mert a magyar kormány jobban tudja, hogy mitől lesz itt kibontakozás. Légydöglés. Szárnyalás.

false

 

Nem vettünk fel hitelt. Helyes. Sőt. Az Orbán-kormány tényleg 3 százalék körülire vitte le a hiányt. Alá akár. Hogy hogyan, hogyan nem, milyen áron és milyenen nem - de alávitte. Idén is aláviszi. Tavaly meg idén ehhez már nyugdíjpénztárat se kellett lopni. Emiatt a magyar államkötvényeket alacsony hozammal lehet forgalmazni. Még így is többet fizetünk ugyan a pénzért, mint amit az IMF-nek fizetnénk, de ez a kis különbség megéri, hogy ne pofázzon bele itt a francia nő meg az ukrán nő, meg előttük a francia kurvapecér semmibe. Helyes.

De az ég szerelmére: itt nem arról van szó, hogy ne vegyünk fel újabb hitelt, hanem arról, hogy miért fizetjük vissza hamarabb a régit! Az IMF a magyar kormány gazdasági szuverenitását jelen pillanatban semmilyen módon nem képes korlátozni; mivel a magyar kormány nem akar tőle semmit, ő sem akarhat - a 2008-ban felvett pénzen kívül - a magyar kormánytól semmit. Csak ült, ücsörgött itt az IMF, várta, hogy szóljanak hozzá, de nem szóltak. Nem volt abban a helyzetben, hogy bármibe beleszólhatott volna. És nem is szólt ő sem.

Ez a lépés még Orbán saját mátrixában, a "gazdasági szabadságharc" kontextusában is tökéletesen értelmetlen. De az igazán furcsa az, hogy ezt meg lehet csinálni. A rezsim nem kis kiterjedésű sajtója, de tovább megyünk, az egyszeri kormánypárti - államtitkár, képviselő, önkormányzati képviselő, szimpatizáns, trafikos, futballhuligán - a szellemi leépülésnek és a tudatlanságnak azokon a távoli tájain tartózkodik, ahol a megértés, egyáltalán, a kérdésfeltevés már igényként sem merül fel. Az indulataitól amúgy sem könnyen szabadul meg az ember. Kitaláltak egy fantomot, részben ők maguk, és avval küzdenek, azt ruházzák fel egyre ördögibb tulajdonságokkal. Mint a bábuszurkálás. Kettő meg kettő az annyi, mint dögölj meg. Vagy értik, és azért csinálják - döntsük el, hogy melyik a rosszabb. Pedig még a végtörlesztés politikai haszna - a komcsizás, a bajnaigyurcsányozás, a bankározás - sem olyan magától értetődő a saját szűk táboron túl.

Fizetünk pár milliárdot a semmiért. Szerény számítások szerint is legalább tízet. Egy közepes futballstadion árát, lélegeztetőgépestül. Vagy annyit, amiből kompletten, az utolsó csecsemőig el lehetne temetni az országot szociálisan.

Tökéletesen hülyék vagyunk, annak is látszunk, kivéve saját magunk előtt. Elég nyugtalanító.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.