A szerk.

Édes bakancsnyelvünk

A szerk.

Aki a legcsekélyebb mértékben is követi a honi bulvárhíreket, nagyszabású kísérlet tanúja lehet, mely kísérlet spiritus rectora alighanem maga a központi propagandahivatal (ha lenne becsületes neve, biztos így hívnák).

A nemes cél pedig nem egyéb, mint a köz számára valamelyest elfogadhatóbb figurává, szalonképessé faragni az ország első számú strómanját, a közpénzek szisztematikus eltulajdonításának totemalakját, a miniszterelnök gyerekkori kenyeres pajtását, Mészáros Lőrincet.

Jó ideje ugyanis azzal van tele a bulvár, hogy ez a derék ember például mennyit adakozik; merő adakozás neki az éjjele és a nappala is, adott ő már a rászorulóknak használt fürdőszoba-felszerelést, kolbászt, tokaszalonnát… Az egyik lap leltárba szedte az elmúlt öt évének adakozásait, s arra jutott, hogy egy Széchenyivel adatik nekünk egy korban lopni a napot. Legutóbb ötvenmilliós mentőautót adott, de olyat, amilyenről mindenki álmodik, ha keze-lába törik. A hős maga is e csodamentővel érkezett az ünnepélyes átadásra – ünnepélyes átadás mindig van –, ahol fényképek is készültek róla, leginkább azt illusztrálandó, hogy milyen szépen lefogyott (mely örömteli fejleménnyel ugyancsak rég tele már a sajtó). Mészáros délceg és deli, meglehet, egy face-lifting is befigyelt. Mindent varrjon fel, doktor úr, csak ezeket a szép táskákat ne a szemem alatt, mert ezek Louis Vuitton. A bakancs is az volt, amit ez alkalomra húzott, sorszámozott példány az NBA-kollekcióból, rá is van írva szép nagy betűkkel a nyelvére – hova máshová.

Hisz igen, szerelmese ő a nyelvnek is! Az édes magyar anyanyelvnek, ami nyilvánvaló már abból is, hogy az előző hitvese is jó tollú költő („Jössz-e mond (…) Szeretve jössz-e mond” – halhatatlan sorok!), a jelenlegi pedig író és persze orvos is, orvosíró. Van ilyen, Németh László is az volt, csak neki – ellentétben Várkonyi Andreával – hétfőn nem jelent meg kötete. E mű bár arról szól, hogy Várkonyi milyen nagyszerű ember, hány nyelvből van vizsgája, hány diplomából diplomája, satöbbi, enged egy kis teret az embernek is, amikor például elmeséli, hogy e teljes nagyszerűségében is képes úgy aludni a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosának boltozatos mellkasán, mint a bébibaba. Hát mennyire kell már nagyszerűnek lenni ahhoz, hogy egy ilyen nagyszerű valaki, mint Andrea, el bírjon szunnyadozni a tetején? Nagyon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.