A szerk.

Édes bakancsnyelvünk

A szerk.

Aki a legcsekélyebb mértékben is követi a honi bulvárhíreket, nagyszabású kísérlet tanúja lehet, mely kísérlet spiritus rectora alighanem maga a központi propagandahivatal (ha lenne becsületes neve, biztos így hívnák).

A nemes cél pedig nem egyéb, mint a köz számára valamelyest elfogadhatóbb figurává, szalonképessé faragni az ország első számú strómanját, a közpénzek szisztematikus eltulajdonításának totemalakját, a miniszterelnök gyerekkori kenyeres pajtását, Mészáros Lőrincet.

Jó ideje ugyanis azzal van tele a bulvár, hogy ez a derék ember például mennyit adakozik; merő adakozás neki az éjjele és a nappala is, adott ő már a rászorulóknak használt fürdőszoba-felszerelést, kolbászt, tokaszalonnát… Az egyik lap leltárba szedte az elmúlt öt évének adakozásait, s arra jutott, hogy egy Széchenyivel adatik nekünk egy korban lopni a napot. Legutóbb ötvenmilliós mentőautót adott, de olyat, amilyenről mindenki álmodik, ha keze-lába törik. A hős maga is e csodamentővel érkezett az ünnepélyes átadásra – ünnepélyes átadás mindig van –, ahol fényképek is készültek róla, leginkább azt illusztrálandó, hogy milyen szépen lefogyott (mely örömteli fejleménnyel ugyancsak rég tele már a sajtó). Mészáros délceg és deli, meglehet, egy face-lifting is befigyelt. Mindent varrjon fel, doktor úr, csak ezeket a szép táskákat ne a szemem alatt, mert ezek Louis Vuitton. A bakancs is az volt, amit ez alkalomra húzott, sorszámozott példány az NBA-kollekcióból, rá is van írva szép nagy betűkkel a nyelvére – hova máshová.

Hisz igen, szerelmese ő a nyelvnek is! Az édes magyar anyanyelvnek, ami nyilvánvaló már abból is, hogy az előző hitvese is jó tollú költő („Jössz-e mond (…) Szeretve jössz-e mond” – halhatatlan sorok!), a jelenlegi pedig író és persze orvos is, orvosíró. Van ilyen, Németh László is az volt, csak neki – ellentétben Várkonyi Andreával – hétfőn nem jelent meg kötete. E mű bár arról szól, hogy Várkonyi milyen nagyszerű ember, hány nyelvből van vizsgája, hány diplomából diplomája, satöbbi, enged egy kis teret az embernek is, amikor például elmeséli, hogy e teljes nagyszerűségében is képes úgy aludni a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosának boltozatos mellkasán, mint a bébibaba. Hát mennyire kell már nagyszerűnek lenni ahhoz, hogy egy ilyen nagyszerű valaki, mint Andrea, el bírjon szunnyadozni a tetején? Nagyon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.