Némi rosszindulattal mondhatnánk azt is, hogy Áder kedd délutáni bejelentése puszta másodközlés, hiszen a Nemzeti Választási Iroda fabrikálta választási füzetecske (Kézikönyv a szavazatszámláló bizottságok részére), amelynek egy példányát egy civil szervezet posztolta a közösségi oldalán, nos, ugyancsak április 3-át jelölte meg a választás dátumaként. Látták nyilván a jövőt.
A sajtó kérdéseire (ugyan honnan tudják, ha az államfő a tárgyban eddig egy mukkot nem mondott) tárgyszerű választ adtak, hogy ti. a tervezetre a jogszabályokból kiszámítható legkorábbi időpont került; ám a délutáni elnöki megszólalás ismeretében ez inkább magyarázkodásnak hat. (Érettebb olvasóinknak minderről beugorhat egy 2006-os epizód, amikor Orbán Viktor bizonyult feltűnően jól értesültnek az országgyűlési választás időpontját illetően – jóval az akkori köztársasági elnök dátumhirdetése előtt.)
Biztosan a véletlenek fura összjátéka, de Áder döntése, akárhonnan nézzük is, leginkább a Fidesznek kedvez. Először is azért, mert bár az ellenzéki népszavazási kérdésekről (a kínai egyetem fővárosi campusáról és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról) esetleg tartandó referendum választásnapi megrendezésére minimális esély is csak elvben volt, az április 3-i időponttal ez a lehetőség végleg elszállt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
