A szerk.

Ellenfél nélkül talán könnyebb lesz

A szerk.

Eredetileg még a múlt héten nyújtották volna be a kormánypártok az ún. „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, ám ez akkor elmaradt, e hét elejére halasztották.

Tűkön ülve vártuk a nagy pillanatot, ám lapunk nyomdába küldéséig, kedd délutánig továbbra sem történt semmi. Igazából olyan nagyon nincs miért sietnie a Fidesznek, a munka nagyját már körülbelül 2015-re letudták, mára tényleg csak az 1990-ben létrejött többpárti politikai versengés utolsó maradványainak az eltakarítása maradt.

A már nyáron nagy felhajtással beharangozott „szuverenitásvédelmi” törvény a külföldről érkező választási beavatkozást büntetné, a javaslat értelmében három év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki külföldről érkezett támogatást elfogadva indul el a választáson. Az előzményeket alighanem mindenki ismeri: a szisztematikusan felépített, álcikkek és az ország függetlenségéért aggódó kormánypárti nyilatkozatok, ún. elemzések sorával megtámogatott „vád” szerint az ellenzék, mindenekelőtt Márki-Zay Péter (MZP) mozgalma és Karácsony Gergely civil kezdeményezése a 2022-es választások előtt titokban dollárkötegeket fogadott el jellemzően amerikai adományozóktól. Az persze az elejétől nem nagyon érdekelt senkit (sajnos, olykor még a nem fideszes térfélen se), hogy MZP maga beszélt az Action for Democracytől érkezett pénzadományról, és arról is, hogy e működési modell voltaképpen nem más, mint a Fidesz-kampányok finanszírozási modelljének a klónozása. A távolról sem elhanyagolható különbség az, hogy MZP és Karácsonyék nem olyan milliárdokat égettek el, amelyeknek normál esetben és működő demokráciában a költségvetést kellene gyarapítani adóforintok formájában (és azt illene a köz érdekében felhasználni).

De ezúttal nem MZP és a főpolgármester védőbeszédét mondanánk el, ámbár a rend kedvéért leszögeznénk, hogy mi nagyon helyesnek tartjuk, hogy a Magyarország jövőjéért aggódó külföldi donorok pénzzel is hajlandók voltak támogatni a hazai ellenzéket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.