A szerk.

Ellenfél nélkül talán könnyebb lesz

A szerk.

Eredetileg még a múlt héten nyújtották volna be a kormánypártok az ún. „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, ám ez akkor elmaradt, e hét elejére halasztották.

Tűkön ülve vártuk a nagy pillanatot, ám lapunk nyomdába küldéséig, kedd délutánig továbbra sem történt semmi. Igazából olyan nagyon nincs miért sietnie a Fidesznek, a munka nagyját már körülbelül 2015-re letudták, mára tényleg csak az 1990-ben létrejött többpárti politikai versengés utolsó maradványainak az eltakarítása maradt.

A már nyáron nagy felhajtással beharangozott „szuverenitásvédelmi” törvény a külföldről érkező választási beavatkozást büntetné, a javaslat értelmében három év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki külföldről érkezett támogatást elfogadva indul el a választáson. Az előzményeket alighanem mindenki ismeri: a szisztematikusan felépített, álcikkek és az ország függetlenségéért aggódó kormánypárti nyilatkozatok, ún. elemzések sorával megtámogatott „vád” szerint az ellenzék, mindenekelőtt Márki-Zay Péter (MZP) mozgalma és Karácsony Gergely civil kezdeményezése a 2022-es választások előtt titokban dollárkötegeket fogadott el jellemzően amerikai adományozóktól. Az persze az elejétől nem nagyon érdekelt senkit (sajnos, olykor még a nem fideszes térfélen se), hogy MZP maga beszélt az Action for Democracytől érkezett pénzadományról, és arról is, hogy e működési modell voltaképpen nem más, mint a Fidesz-kampányok finanszírozási modelljének a klónozása. A távolról sem elhanyagolható különbség az, hogy MZP és Karácsonyék nem olyan milliárdokat égettek el, amelyeknek normál esetben és működő demokráciában a költségvetést kellene gyarapítani adóforintok formájában (és azt illene a köz érdekében felhasználni).

De ezúttal nem MZP és a főpolgármester védőbeszédét mondanánk el, ámbár a rend kedvéért leszögeznénk, hogy mi nagyon helyesnek tartjuk, hogy a Magyarország jövőjéért aggódó külföldi donorok pénzzel is hajlandók voltak támogatni a hazai ellenzéket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.