A szerk.

Ellenfél nélkül talán könnyebb lesz

A szerk.

Eredetileg még a múlt héten nyújtották volna be a kormánypártok az ún. „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, ám ez akkor elmaradt, e hét elejére halasztották.

Tűkön ülve vártuk a nagy pillanatot, ám lapunk nyomdába küldéséig, kedd délutánig továbbra sem történt semmi. Igazából olyan nagyon nincs miért sietnie a Fidesznek, a munka nagyját már körülbelül 2015-re letudták, mára tényleg csak az 1990-ben létrejött többpárti politikai versengés utolsó maradványainak az eltakarítása maradt.

A már nyáron nagy felhajtással beharangozott „szuverenitásvédelmi” törvény a külföldről érkező választási beavatkozást büntetné, a javaslat értelmében három év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki külföldről érkezett támogatást elfogadva indul el a választáson. Az előzményeket alighanem mindenki ismeri: a szisztematikusan felépített, álcikkek és az ország függetlenségéért aggódó kormánypárti nyilatkozatok, ún. elemzések sorával megtámogatott „vád” szerint az ellenzék, mindenekelőtt Márki-Zay Péter (MZP) mozgalma és Karácsony Gergely civil kezdeményezése a 2022-es választások előtt titokban dollárkötegeket fogadott el jellemzően amerikai adományozóktól. Az persze az elejétől nem nagyon érdekelt senkit (sajnos, olykor még a nem fideszes térfélen se), hogy MZP maga beszélt az Action for Democracytől érkezett pénzadományról, és arról is, hogy e működési modell voltaképpen nem más, mint a Fidesz-kampányok finanszírozási modelljének a klónozása. A távolról sem elhanyagolható különbség az, hogy MZP és Karácsonyék nem olyan milliárdokat égettek el, amelyeknek normál esetben és működő demokráciában a költségvetést kellene gyarapítani adóforintok formájában (és azt illene a köz érdekében felhasználni).

De ezúttal nem MZP és a főpolgármester védőbeszédét mondanánk el, ámbár a rend kedvéért leszögeznénk, hogy mi nagyon helyesnek tartjuk, hogy a Magyarország jövőjéért aggódó külföldi donorok pénzzel is hajlandók voltak támogatni a hazai ellenzéket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.