A szerk.

Szájjal, szájjal

A szerk.

„Dorgálást kapott a Szövetség Orbántól a Máérten a többi határon túli politikus előtt” – fogalmaz kissé eufemisztikusan a Napunk című szlovákiai portál, ám a Magyar Állandó Értekezlet múlt pénteki XXI. találkozójáról kiszivárgott értesüléseiket értelmezve hirtelen nem is tudjuk, hogy ezt a „dorgálást” a Habsburgok nádpálcájához, a Romanovok vasvesszejéhez, vagy nemes egyszerűséggel a szultán selyemzsinórjához hasonlítsuk-e.

Annyi bizonyos, hogy a szlovákiai magyarságra nézvést semmi jót nem jelent a magyar miniszterelnök fenyegetőzése. Nem elírás a szlovákiai magyarság emlegetése, mint ahogy az sem véletlen, hogy amikor Orbán Viktor a szeptemberi szlovákiai parlamenti választáson küszöb alatt vitézkedő magyar párt vezetőit oltotta le, akkor úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány átgondolja, hogyan tud segíteni a szlovákiai magyarságnak. Tehát nem a Szövetségnek, még kevésbé a Szövetséget választásokra vezető politikusoknak, hanem az ottani magyaroknak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Szövetségről és vezetőiről leveszi a kezét, hanem azt is, hogy most ti jöttök, kedves magyar véreink, s a rátok irányítható erőforrásainkat arra fogjuk – némi „átgondolás” után – használni, hogy méretre szabjunk benneteket. Gondolnánk, büntetésül a helytelen választási magatartásért, de ez csak részben igaz, hisz’ a szlovákiai magyar választók a szeptemberi választáson többé-kevésbé a Fidesz vágyai szerint cselekedtek – egy nagy rakás közülük Robert Ficóra és a pártjára szavazott. S a bejutáshoz kellőnél valamivel kevesebben közülük a Szövetségre. S ez nem azért van Orbánék ellenére, mert megint parlamenti képviselet nélkül maradt a magyarok cirka 8 százaléknyi kisebbsége, hanem azért, mert magyarok nélkül maradt Robert Fico kormánya, és ez óriási különbség. Lássuk, miért is maradt pár tizedszázalékkal a parlamenten kívül a magyar párt.

Nos, azért mert a választás előtt szétszakadt. Na, nem nagyon, csak éppen annyira, hogy a magyar nemzetiségű szavazók egy nem jelentéktelen hányada arra jusson, hogy ezek csak szakadnak, köpködik, marják egymást ahelyett, hogy bármit is tennének, jobban járok, ha valamelyik érdekérvényesítésre inkább képes szlovák pártra szavazok – a célirányos magyarországi propagandának hála, a többség ugye Ficóra. Ilyenformán téves matekozás az, ha a Hídra és a másik magyar törpeformációra, a Fórumra leadott egy-két tizedszázaléknyi szavazatot összeadjuk a Szövetség szavazataival, s vadul tapsikolunk, hogy így is hajszálnyival a küszöb alatt ragadtak volna, hisz’ a lényegi hiányt az elpártolók jóval magasabb száma jelentette.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”