A szerk.

Szájjal, szájjal

A szerk.

„Dorgálást kapott a Szövetség Orbántól a Máérten a többi határon túli politikus előtt” – fogalmaz kissé eufemisztikusan a Napunk című szlovákiai portál, ám a Magyar Állandó Értekezlet múlt pénteki XXI. találkozójáról kiszivárgott értesüléseiket értelmezve hirtelen nem is tudjuk, hogy ezt a „dorgálást” a Habsburgok nádpálcájához, a Romanovok vasvesszejéhez, vagy nemes egyszerűséggel a szultán selyemzsinórjához hasonlítsuk-e.

Annyi bizonyos, hogy a szlovákiai magyarságra nézvést semmi jót nem jelent a magyar miniszterelnök fenyegetőzése. Nem elírás a szlovákiai magyarság emlegetése, mint ahogy az sem véletlen, hogy amikor Orbán Viktor a szeptemberi szlovákiai parlamenti választáson küszöb alatt vitézkedő magyar párt vezetőit oltotta le, akkor úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány átgondolja, hogyan tud segíteni a szlovákiai magyarságnak. Tehát nem a Szövetségnek, még kevésbé a Szövetséget választásokra vezető politikusoknak, hanem az ottani magyaroknak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Szövetségről és vezetőiről leveszi a kezét, hanem azt is, hogy most ti jöttök, kedves magyar véreink, s a rátok irányítható erőforrásainkat arra fogjuk – némi „átgondolás” után – használni, hogy méretre szabjunk benneteket. Gondolnánk, büntetésül a helytelen választási magatartásért, de ez csak részben igaz, hisz’ a szlovákiai magyar választók a szeptemberi választáson többé-kevésbé a Fidesz vágyai szerint cselekedtek – egy nagy rakás közülük Robert Ficóra és a pártjára szavazott. S a bejutáshoz kellőnél valamivel kevesebben közülük a Szövetségre. S ez nem azért van Orbánék ellenére, mert megint parlamenti képviselet nélkül maradt a magyarok cirka 8 százaléknyi kisebbsége, hanem azért, mert magyarok nélkül maradt Robert Fico kormánya, és ez óriási különbség. Lássuk, miért is maradt pár tizedszázalékkal a parlamenten kívül a magyar párt.

Nos, azért mert a választás előtt szétszakadt. Na, nem nagyon, csak éppen annyira, hogy a magyar nemzetiségű szavazók egy nem jelentéktelen hányada arra jusson, hogy ezek csak szakadnak, köpködik, marják egymást ahelyett, hogy bármit is tennének, jobban járok, ha valamelyik érdekérvényesítésre inkább képes szlovák pártra szavazok – a célirányos magyarországi propagandának hála, a többség ugye Ficóra. Ilyenformán téves matekozás az, ha a Hídra és a másik magyar törpeformációra, a Fórumra leadott egy-két tizedszázaléknyi szavazatot összeadjuk a Szövetség szavazataival, s vadul tapsikolunk, hogy így is hajszálnyival a küszöb alatt ragadtak volna, hisz’ a lényegi hiányt az elpártolók jóval magasabb száma jelentette.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.