A szerk.

Érted

  • A szerk.
  • 2021.01.27 21:02

A szerk.

Mára nyilván egyre kevesebben emlékeznek a létező szocializmus egy szerfelett jellemző, utazási hirdetésnek álcázott aranyköpésére: Látogasson el a Szovjetunióba, mielőtt a Szovjetunió látogat el önhöz! Ahogy a dolgok manapság Magyarországon állnak, hiába az óhatatlan elöregedés, ezt a viccet hamarosan újra vágja majd öreg s fiatal.

Hétfői hír, hogy a közpénzek tömegén felhizlalt Orbán-televízió, a PestiTV „riportot készített” a Színház- és Filmművészeti Egyetem kollégiumában, természetesen a kiebrudalt tanulók távollétében (nekik így természetes). A „riport” a megszokott árokbetemető tónusban tárta fel a természetesen infernális kollégiumi állapotokat, a „riporter” tüncikéző libsikről hordott össze hetet-havat. (Mielőtt továbblépnénk, rögzítsük, s a továbbiakban egy pillanatra se tévesszük szem elől: a libsi szó közvetlen közbeszédbéli eredője a bibsi, s mert ők nem antiszemiták, ezért mondanak libsit.) Majd arra a következtetésre jutott, hogy ezek a libsik lerombolnak mindent, aztán a szegény jobboldal alig győzi helyreütni a nagy pusztítást. Ezen önmagában sok ugrálni való nem lenne, mint az előbb mondtuk, nekik ez természetes: a hazugság, a rendszer elvtelen kiszolgálása, a sunyin mocskos beszéd. Ezer és egy ilyen „riportot” láttunk már, s bizonyára az is megérne egy szakorvosi értekezést, hogy Orbán miért gyűjti a „televíziós csatornákat”, s miért favorizálja egyik tévéjét a másikkal szemben – kezdetben volt a Hír Tv, aztán a „közszolgálati”, most épp ez az Izé tévé a menő, vö. NB I.-es „futballcsapatok”. Mégis épp e televíziós szál a legkevésbé igaz ebben az eredendően moslékszagú történetben. „Riport” meg „riporter” meg „tévé” meg anyámkínja – hát, egy frászt!

Nemrégiben ment az HBO-n egy kiváló cseh filmsorozat, az Eszmélet, amely elég kíméletlenül nézett szembe a kommunista rendszerben általánosan használatos üzemmenettel. Van benne egy jelenet, már az első részben, amikor az Stb (Státní bezpečnost), azaz a hírhedt csehszlovák titkosrendőrség látogatást tesz egy ellenzékinek vélt polgár lakásában – természetesen az illető távollétében. Úgy tűnik, mintha keresnének valamit, fel is dúlják rendesen a lakást, szétszórnak mindent, ám amikor távoznának, a rangidős titkosrendőr még visszamegy a szolid polgári lakás romjai közé, felugrik az ágyra, és lehugyozza a komódról lekapott és az ágyra dobott családi fotót. Csak azért, hogy biztosan tudják az érintettek: míg ők távol voltak, ki járt itt, és mit akart.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk