A szerk.

Fakereszt

A szerk.

Tavaly augusztus 20-a előtt ismeretlen tettesek felgyújtották a nagykovácsi Nagy-Szénás tetőn álló keresztet, s az porig égett.

A keresztet annak idején ugyancsak ismeretlen tettesek állították fel, törvénytelenül, mintegy suttyomban, az éj leple alatt – tiltott, természetvédelmi területre. De hiába állt engedély nélkül, nem bontotta el a hatóság, mert… Miért is? Hát, leginkább azért, mert egy kereszt elbontása nyílt rendszerellenes támadás lenne, átkos időket idézne, satöbbi, satöbbi, s különben is, a védelmére kelt a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete, s nyilván a papság is. S akkor még egyszer: a Nagy-Szénás természetvédelmi terület, ott ilyesmit építeni törvényhatóságilag tilos – lenne. De mint láttuk, nem az. Miért nem az, már túl az emlegetett átkos emlékeken?

Leginkább azért, mert a kereszt a Fidesz, pontosabban az Orbán-rendszer egyik legfontosabb jelképe. Valami korábban már bevált holmi, amely jutányosan beszerezhető, amelyre hivatkozni lehet, amelynek a nevében lehet mindenfélét művelni, amellyel meg lehet magyarázni bizonyos cselekedeteket, hogy az atyaúristen jóváhagyásával esett, ami megesett. Amelynek a nevében Orbán Viktor azt mondhatja bárminő kínos kérdésre, hogy „ember, most jövök a templomból”. Régóta így van ez, a keresztet és velejáróit még az első Orbán-kormány idején vette tartós lízingbe a Fidesz a magyar katolikus anyaszentegyháztól – nem voltunk ott, de tán harminc ezüstért. Erre az időszakra esik a Városliget szélén és a Gellért-hegyen álló keresztek felhúzása is. S a kereszttel jár a szerviz is, ha felújítják a díszkivilágítását, azt egyenesen Erdő Péter áldja meg, akit köztudomásúan a budapesti olimpia évében szentelnek majd főpápává.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.