A szerk.

Fakereszt

A szerk.

Tavaly augusztus 20-a előtt ismeretlen tettesek felgyújtották a nagykovácsi Nagy-Szénás tetőn álló keresztet, s az porig égett.

A keresztet annak idején ugyancsak ismeretlen tettesek állították fel, törvénytelenül, mintegy suttyomban, az éj leple alatt – tiltott, természetvédelmi területre. De hiába állt engedély nélkül, nem bontotta el a hatóság, mert… Miért is? Hát, leginkább azért, mert egy kereszt elbontása nyílt rendszerellenes támadás lenne, átkos időket idézne, satöbbi, satöbbi, s különben is, a védelmére kelt a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete, s nyilván a papság is. S akkor még egyszer: a Nagy-Szénás természetvédelmi terület, ott ilyesmit építeni törvényhatóságilag tilos – lenne. De mint láttuk, nem az. Miért nem az, már túl az emlegetett átkos emlékeken?

Leginkább azért, mert a kereszt a Fidesz, pontosabban az Orbán-rendszer egyik legfontosabb jelképe. Valami korábban már bevált holmi, amely jutányosan beszerezhető, amelyre hivatkozni lehet, amelynek a nevében lehet mindenfélét művelni, amellyel meg lehet magyarázni bizonyos cselekedeteket, hogy az atyaúristen jóváhagyásával esett, ami megesett. Amelynek a nevében Orbán Viktor azt mondhatja bárminő kínos kérdésre, hogy „ember, most jövök a templomból”. Régóta így van ez, a keresztet és velejáróit még az első Orbán-kormány idején vette tartós lízingbe a Fidesz a magyar katolikus anyaszentegyháztól – nem voltunk ott, de tán harminc ezüstért. Erre az időszakra esik a Városliget szélén és a Gellért-hegyen álló keresztek felhúzása is. S a kereszttel jár a szerviz is, ha felújítják a díszkivilágítását, azt egyenesen Erdő Péter áldja meg, akit köztudomásúan a budapesti olimpia évében szentelnek majd főpápává.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.