A szerk.

Fakereszt

A szerk.

Tavaly augusztus 20-a előtt ismeretlen tettesek felgyújtották a nagykovácsi Nagy-Szénás tetőn álló keresztet, s az porig égett.

A keresztet annak idején ugyancsak ismeretlen tettesek állították fel, törvénytelenül, mintegy suttyomban, az éj leple alatt – tiltott, természetvédelmi területre. De hiába állt engedély nélkül, nem bontotta el a hatóság, mert… Miért is? Hát, leginkább azért, mert egy kereszt elbontása nyílt rendszerellenes támadás lenne, átkos időket idézne, satöbbi, satöbbi, s különben is, a védelmére kelt a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete, s nyilván a papság is. S akkor még egyszer: a Nagy-Szénás természetvédelmi terület, ott ilyesmit építeni törvényhatóságilag tilos – lenne. De mint láttuk, nem az. Miért nem az, már túl az emlegetett átkos emlékeken?

Leginkább azért, mert a kereszt a Fidesz, pontosabban az Orbán-rendszer egyik legfontosabb jelképe. Valami korábban már bevált holmi, amely jutányosan beszerezhető, amelyre hivatkozni lehet, amelynek a nevében lehet mindenfélét művelni, amellyel meg lehet magyarázni bizonyos cselekedeteket, hogy az atyaúristen jóváhagyásával esett, ami megesett. Amelynek a nevében Orbán Viktor azt mondhatja bárminő kínos kérdésre, hogy „ember, most jövök a templomból”. Régóta így van ez, a keresztet és velejáróit még az első Orbán-kormány idején vette tartós lízingbe a Fidesz a magyar katolikus anyaszentegyháztól – nem voltunk ott, de tán harminc ezüstért. Erre az időszakra esik a Városliget szélén és a Gellért-hegyen álló keresztek felhúzása is. S a kereszttel jár a szerviz is, ha felújítják a díszkivilágítását, azt egyenesen Erdő Péter áldja meg, akit köztudomásúan a budapesti olimpia évében szentelnek majd főpápává.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.