A szerk.

A piramis árnyékában

A szerk.

Felcsútra - amúgy - nem jár a kutya sem, csak akit odaszólít ügyes-bajos dolga, ott él vagy ilyesmi. Jól is lenne ez így, végtére nem egy üdülőközpont, nem egy turisztikai látványosság, mit keresnének ott az emberek?

Pedig Felcsútot mindenkinek látnia kéne, buszokat kéne indítani oda, mint a békemenetre. Lengyelországból jöhetne néhány különvonat, seregelhetne az egész Magyarország, vizitálhatna Európa. Talán ezért is vágott neki a hónap közepén (pontosan 18-án) Bajnai Gordon és a Párbeszéd Magyarországért néhány tagja egy busznyi újságíróval, hogy megmutassák, hogy hírül adják, mi is folyik Felcsúton. Próbálkozásuk kudarcba fulladt, gyakorlatilag elzavarták őket, akár azt is gondolhatta az ember, hogy odamentek egy nagy pofonért. Útjukat állta valami felcsúti bandérium, biztonsági őrök és rendőrök, mondván, az út, ahol mennének: magánterület. 'k mondták, köszönik, s eljöttek - látszólag dolgavégezetlenül.

De fáradozásuk mégsem volt hiábavaló, mert a napokban a Népszabadság két kiváló fiatal újságírója fogta magát meg egy videokamerát, s felkerekedtek: pont ugyanoda, ahonnan Bajnait elhajtották. Ám a kedden publikált felvétel tanúsága szerint ők, mint "kés a vajba", úgy hatoltak be az inkriminált területre. Már nem állta rendőr és biztonsági őr az útjukat, már közterület volt, ami 18-án még magánterület.

Önmagában ez is micsoda dolog! A felcsúti bandériumok handabandázását még csak értjük, kiálltak, vagyis kiállították őket a főnökért. Az már sokkal rémisztőbb, hogy e parasztgyalázatban a rendőrség is - rohadtul hivatalosan - részt vett, s nagy köszöngetések kíséretében maguk zavarták el Bajnait. De még csak ez sem számít sokat - valaki arra használja a magyar állam rendfenntartó erejét, hogy eltakartassa vele saját szemétdombját, hát elég nagy disznóság, de nem jegyzi fel a történelem.

A történelem azt őrzi meg, amit most e két fiatal újságíró (legyen itt a nevük, nagyon szép munkát végeztek: Kovács Klára, Fekete Norbert) kamerája rögzített: a piramist. Mert míg Bajnai és csapata elkergetésének hátterét kutatták, a kamerájuk forgott, és megmutatta, hogy mi is folyik valójában Felcsúton. Arra pedig nem lehet mást mondani, csak azt, hogy egy bódult elme valamikori álmainak megvalósítása. Magyarország regnáló miniszterelnökének gyermekkori lakhelyével szemközt az utcában épül egy ménkű nagy futballstadion. Amiben majd kétszer annyian férnek el, mint a település teljes lakossága. Ki csinált még ilyet ebben a rohadt történelemben? Ki?

Ezt persze elég sokan tudják ebben az országban, de így látva teljesen más: megmutatja ennek az egésznek az elképesztő tébolyát. Állnak sűrűn a bazi nagy vasbeton tartóoszlopok, néznek fölfelé, és azt írják fel az égre: hogy lehetséges ez? Elképzelhető ilyesmi a 21. századi Európában? Hogy a vezér épített magának egy nagy stadiont szemben a házával?

Hát, nem. Ilyen nincs. Nem képzelhető el. Ezért kell odamenni, s megnézni, hogy mégis van. Bontják a zsaluzatot, forr a munka.

Szerencsére a képek azt is megmutatják, ha kicsit figyelmesebben követjük őket, hogy mi lesz itt aztán. Aztán, mikor már elmúlt ez a lidércnyomás rólunk. Dudva és por, pókháló és gazdátlanul kószáló kutyák. A szél átfújja a homokot a megroggyant valamikori díszkapun, s a tizenhatosnál áthajt egy ördögszekeret. Ez lesz. Meg egy lábjegyezet a helytörténeti gyűjtemény emlékkönyvében: élt itt egyszer egy furcsa ember...

Ugyanaz lesz, mint Akasztón. De arra talán többen is fognak emlékezni, mert az nagyobb valamivel.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.