Felebarátod házát, mezejét

A szerk.

A minap György Aranka Emese, a Fidesz városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese, országgyűlési képviselő módosító indítványt terjesztett be a magántulajdon védelmét szavatoló törvényhez. A rövid indítvány ennyit tartalmazott: mi lophatunk. Az illetékes bizottság a módosító indítványt vitára alkalmasnak találta. Bocs, csak vicceltünk.

Nem is György Aranka Emese volt, hanem György István, s indítványa éppenséggel a 2007-es keltezésű kisajátítási törvényt korrigálná; kiegészítvén azt egy ponttal, mely szerint az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése céljából az állam ingatlanok tulajdonjogát vonhatja el, mindközönségesen kisajátíthatja azokat.

Melyeket? Azokat, amelyek az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezésére szükségesnek találtatnak. A személyük elhelyezésére - bőr az biztos, hogy van György István képén, alighanem vastag.

De legyen bármilyen vastag, mindez tudottan nem az ő agyszüleménye, hiszen a vonatkozó történelmi előzményt mindenki ismeri. Úgy kezdődik, mint egy vicc: Orbán és Tarlós utazik a buszon, beszélgetnek... Aztán a Balettintézet előtt elhaladván Magyarország miniszterelnöke megjegyzi, hogy ő nagyon is akarná ezt visszaszerezni, de egy portugálé. "Kezdeményezzétek, hogy legyen ilyen törvény, én csinálok egy olyat." Gyere, tőke, hamm, bekaplak alapon nyilván. Erre Budapest főpolgármestere nem azt mondja, hogy főnök, az nehéz lesz, meg kicsit ciki is itt Európában, hanem azt, hogy: "jó, beadjuk". Másnap ugrik a helyettese, és beadja.

De létezik egy másik megfejtés is, az tudniillik, hogy Orbán nem is akar annyira balettozni (megértjük), inkább az Országgyűlés Hivatalának vásik a foga a Kossuth téri metrómegálló fölött magasodó MTESZ-székházra, s e törvénnyel kívánják az üzletet rövidre zárni. Mert úgy helyes az, ha a metró az irodája ajtajáig viszi a haza ügyéért fáradót, s örüljünk, ha a Budavári Siklót nem akarják Áder rezidenciájáig vezetni.

Nota bene idevág még az is, hogy a vidéki (ilyenkor szoktak a tévében idézőjeleket rajzolni két ujjal a levegőbe) képviselők 2014-től nem kapnak majd felutazási, leutazási, itt lakási, ott lakási, utazási, havazási támogatást, tisztasági csomagot és uzsonnapénzt, ellenben jogosultak lesznek egy 50 kvadrátméteres szolgálati lakásra a fővárosban. Reszkess, lakosság, jön a vidéki képviselő, jó esetben kopog, megnézném a lakást, ha nem gond, a hűtőszekrény meg a kis hölgy maradhatna is, te meg menjél, isten hírivel.

Erre jön a Fidesz, s azt mondja az ellenzéknek, hogy várjá', nem kell mindjárt pánikolni, fejezzed be csak a "hisztériakeltést", nincs senkinek veszélyben az otthona. Miért nincs? Erre nem mondanak semmit, miként arra sem, hogy miért van szükség erre a kiegészítésre, ha első látásra a Balettintézet is meg a MTESZ-székház is kicsit combosnak tűnik egy országgyűlési képviselő "személyének az elhelyezéséhez". Akkor hát miért kellene mégis kisajátítani ingatlanokat magas személyük garazsírozására? Nincs működő ingatlanpiaca a fővárosnak?

Mindazonáltal nem e teljesen képtelen, pontosabban orcátlan jogosítvány az igazán fenyegető, inkább a gondolkodásmód, amely életre hívja. A tolvajtempó. Amikor evidens, hogy legmagasabb vezetőnk kósza ötleteit az igyekvő és skrupulusoktól alig is terhelt szolgahad törvényerőre emeli, s adott esetben még rá is dob néhány lapáttal útközben, hogy ne csak a palotát, de még a viskót is el lehessen capcarázni. Aminek a módfelett alávaló volta akkor is kétségtelen, ha vagyunk annyira - öngyilkos módon - jóhiszeműek, hogy nem feltételezzük az általunk választott képviselőkről, hogy a lakásunkat akarnák. Nem akarhatják, hiszen tisztességesen megfizetjük őket, s különben sem uralkodni, hanem szolgálni szegődtek, az ügyeinket akarják elintézni, s nem minket, s nemes küldetésükkel természetesen száz százalékig tisztában vannak. Ám e bizonyosságukat (s vele a beléjük vetett bizalmunkat) éppenséggel azzal tudják legfényesebben igazolni, hogy lemondanak lakásunk eluzurpálásának törvényi lehetőségéről. Magyarul kikérik maguknak, és sértetten visszautasítják ezt az őket oly rossz fényben feltüntető, pimasz módosító javaslatot. Ám addig, míg ezt meg nem teszik, sajna egy árva szót el nem lehet hinni a Fidesznek, amikor azt hörgi, hogy senkinek az ingatlana nincsen veszélyben. György István javaslata pont az ellenkezőjéről tanúskodik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.