A szerk.

Fidesz, haza!

A szerk.

Mér' ne? Csak huszonhét körzetben kell összegyűjteniük 1500-1500 kopogtatócédulát, s már állíthatnak is listát. Egy ekkora és ennyi ideje üzemszerűen működő szervezetnek ez nem lehet akadály, ha nem is lesz olcsó mulatság. Ha csak kis töredéke rájuk szavaz azoknak, akik odaadják nekik a cédulájukat, meg a magyar állampolgárságot szerző határon túliak tömegei, már benn is vannak a parlamentben. A magyarországiban. És a maguk 5-6 százalékával megmondják azt is, hogy mi történjen.

Félretéve a tréfát; azt már láttuk, hogy milyen az, amikor a hegy megy Mohamedhez, most úgy tűnik, azt is megnézhetjük, milyen az, amikor Mohamed megy a hegyhez - így első látásra ez látszik az izgalmasabbnak. Vasárnap Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén elhangzott, hogy Magyarországon bejegyzett pártot kellene létrehoznia a szövetségnek, hogy ekképpen is elláthassa a romániai magyarok azon - nyilván jelentős - halmazának parlamenti képviseletét, akik felvették vagy időközben felveszik a magyar állampolgárságot.

Világos, mint a nap, gründoljunk egy RMDSZ Hungaryt, és miénk a világ! Hiszen épp most mutatták meg a romániai magyar választópolgárok az önkormányzati választásokon, ráadásul nem is először, hogy köszönik, nem kérnek a Fideszből, a maguk részéről továbbra is az RMDSZ-t preferálják. Reszkess, Fidesz, hazai pályán is adunk a testednek - vagy ahogy Markó Béla expártelnök fogalmazott: "megfenyegettük a magyarországiakat, hogy létrehozunk ott egy pártot".

Nos, az ötlet amennyire abszurd, annyira jogos is. Hiszen nem az RMDSZ hekkelte meg előbb a magyar politikát; a magyar politika jóval előbb kovászkodott bele az ő ügyeikbe. Méghozzá a Fidesz azon régi óhajtásától vezettetve, amit még a 2006-os kampányban fogalmazott meg a méltatlanul elfeledett, ám szerfelett nagy tudású orvosdoktor, Mikola István: "Ha a határon túli ötmilliós magyarságnak megadjuk az állampolgárságot, akkor húsz évre minden eldőlt ebben az országban."

Mert jóllehet az maga a teljes képtelenség, hogy egy másik országban működő politikai szervezet tevőlegesen részt vegyen a magyarországi törvényhozásban, a kérdés mégsem az, hogy melyik baromság született meg előbb. Hiszen azt tudjuk jól, az előbb ide is írtuk: a Fidesz kezdte. Ilyenformán egy tőről fakadnak: az RMDSZ gesztusa csupán reakció a helyzetre. Védik magukat, ahogy tudják, ha tetszik, médiahekkel, ha tetszik, provokációval. De mindenképpen jó okuk van rá. Hisz a Fidesz közismert hozzáállása és eddigi akciói után nyilván az utolsó csepp volt a pohárban Kövér László gyalázatos kampánykörútja a romániai helyhatósági választások előtt. Ahol egyértelműen az RMDSZ ellen próbálta hergelni a szavazókat. Ámde bármennyire is jogos önvédelem az RMDSZ vagy egyes képviselőinek gesztusa, mindez csak amolyan figyelmeztetésféle lehet. A dolog megoldásának a kulcsa ugyanis nem odaát van.

Ezt itthon kell elintézni, s a kérdés így hangzik: akarjuk-e, hogy Magyarország kormánya - pénzzel, paripával, Tőkés Lászlóval, Nyirő Józseffel meg még avval, ami/aki épp az eszébe jut - beavatkozzék más országokban élő, adott esetben magyar polgárok ügyeibe. Akarjuk-e, hogy más országok polgárai, mert Magyarország jelenlegi kormánya épp úgy látja jónak, szavazzanak arról, hogy ki kerüljön a budapesti parlamentbe képviselőnek, és ki hozzon ott olyan törvényeket, amelyek csak és kizárólag erre az országra és lakóira vonatkozhatnak?

Ha nem akarjuk, márpedig épeszű ember aligha akarhatja más kezébe adni a sorsát, ebbéli akaratunkat ki kell nyilvánítanunk minden lehetséges fórumon - és legvégül, ha másképp nem megy, majd a szavazófülkében.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.