Gerillák

A szerk.

Mi lesz itt március 15-én? Az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának pénteki ülése előtt Keleti György azt javasolta, hogy az ülést ne a fideszes Lázár János vezesse, hisz Lázár részt vett a kordonbontásban, ergo - és innen kissé zavarosak a kisbéri képviselő érvei - nem is lehet rendes, demokratikus ember, aki egy ülést rendesen, demokratikusan le tudna vezetni (egyesek szülést hallottak).

Mi lesz itt március 15-én?

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának pénteki ülése előtt Keleti György azt javasolta, hogy az ülést ne a fideszes Lázár János vezesse, hisz Lázár részt vett a kordonbontásban, ergo - és innen kissé zavarosak a kisbéri képviselő érvei - nem is lehet rendes, demokratikus ember, aki egy ülést rendesen, demokratikusan le tudna vezetni (egyesek szülést hallottak). Ennél jobb entrée-t az ellenzéki képviselők nem is álmodhattak maguknak. Szünet, szavazás, az ellenzéki képviselők kivonulása - nem részletezzük, unalmas és méltatlan lenne. Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter végül a sajátjai előtt ismertette azt, hogy milyen konkrét, a nemzetbiztonsági szolgálatoktól származó információk indokolják a kordon fenntartását.

Egy kicsit kezd megint ijesztő lenni a dolog.

Ha múlt heti vezércikkünkben még azt írtuk, hogy a kordon indoklása - a kormány és a demokratikus államrend ellen szervezkednek fegyveres csoportok - akár légből kapott is lehet, Szilvásy most arról számolt be, hogy a titkosszolgálatok tavaly ősz óta másfél ezer jelentést készítettek a tárgyban, több mint kétszáz bírói engedélyt kaptak a titkosszolgálati eszközökkel történő adatgyűjtéshez, és több tucat jelentést tettek le a kormány asztalára. Ezek tartalmáról kevés szó esett (ha az ellenzéki képviselők ott vannak, biztos többet megtudunk), a körvonalazódó kép szerint azonban vannak ebben az országban olyan emberek, akik fegyveres gerillaharcot kívánnak folytatni a kormány ellen, hogy így kényszerítsék ki idő előtti távozását.

Ép ésszel nehéz elképzelni, hogy a miniszter és/vagy a szakszolgálatok ekkorát mernének hazudni. Ha mindez pusztán a kormány provokációja, az előbb-utóbb úgyis kiderül. Nem tételezünk fel a kormányról vagy Szilvásyról ekkora felelőtlenséget - sem az ország, sem saját maga iránt.

Ha viszont valami készül, akkor avval a Fidesznek is számolnia kell. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb ellenzéki párt tételesen és egyelőre nem hazudtolta meg Szilvásyt. Mint ahogy Szilvásy sem állította azt, hogy az államrend elleni szervezkedés szálai a legnagyobb ellenzéki párt irányába vezetnének. Mi sem bírnánk elhinni, még ha akarnánk sem, hogy van ilyen kapcsolat: ha lenne, Szilvásy már rég a nyilvánosság tudomására hozta volna. (Az októberi utcai zavargások után is kiderült, hogy két fideszes képviselő, Demeter Ervin és Ékes Ilona is csörgibörgizett már a hardcore zavargók némelyikével - igaz, ez már akkor sem bizonyított semmit.) Ugyanakkor azt sem lehet nem észrevenni, hogy a titokzatos erőszakos csoportok és a Fidesz célja egy és ugyanaz, a kormány idő előtti megbuktatása. Hasonlóak az érveik is: az "elhazudott" választások és a "tomboló rendőrállami erőszak" illegitimmé tették a Gyurcsány-kormányt.

A kormányfő mindevvel nagyjából egy időben bejelentette, hogy ő maga szordínósan vesz részt a március 15-i ünnepségeken, korai koszorúzás után visszavonul, nem tart beszédet sehol. A Fidesz még nem számolt be a terveiről. Ha kimegy az utcára, azt kockáztatja, hogy az erőszak az ő közreműködésével, az ő bátorítására és politikai támogatásával szabadul el. Ha nem megy ki, úgy megfosztja magát legfontosabb politikai stratégiai eszközeitől - melyek egyrészt a tábor egyben tartását szolgálják, másrészt mind a kormányt, mind a nyilvánosságot lekötik valamivel, ami markánsan nem a kormányzás. Hisz nekik a legjobb mégiscsak az lenne, ha 2010-ig senki semmi mással nem foglalkozna, mint az évenkénti tavaszi meg őszi tüntetésekkel.

Március 15. szinte az egyetlen, fenntartások nélkül szerethető állami ünnepünk. E pillanatban leginkább azon idegeskedhetünk, hogy három hét múlva lesznek-e megint utcai harcok Budapesten, és ha igen, vajon lőni is fognak-e.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.