A szerk.

Valaki megrágalmazhatta K.-t

A szerk.

Az Erste-bankfiók üvegajtaján hagyott ujjlenyomat egy, a veszprémi postásgyilkosság gyanújával letartóztatott férfitől származik - lapzártánkkor ez a legfrissebb információ a móri ügyben bekövetkezett fordulatról.

A hír a laikus számára is a korábbi büntetőeljárás teljes megalapozatlanságát bizonyítja - évekkel azután, hogy a rendőrség "felderítette" az évszázad bűnügyét, az ügyészség megvádolt, a bíróság pedig másodfokon is tényleges életfogytiglanra ítélt egy olyan férfit, akiről egyre inkább tudható, hogy semmi köze nem volt az öt évvel ezelőtti nyolc gyilkossághoz.

Mindenki tévedhet, a rendőrök, az ügyészek, a bírák is emberből vannak. Ám a bűnüldözők és az igazságszolgáltatás azon igyekezete, hogy a rablógyilkosság ügye mielőbb "megnyugtatóan" rendeződjék, megengedhetetlen felületességre, majd felelőtlenségre sarkallta őket. A Magyar Narancs két éve, Kaiser Ede és Hajdu László elsőfokú, a Fővárosi Bíróságon folyó pere idején részletesen feltárta, hogy a vádirat miért tarthatatlan és inkoherens. (Lásd: Félmunka, 2005. január 6.) A koronatanú Kiglics Attila nemcsak a 25 milliós jutalom, de saját bűnügyeinek kedvező elbírálása miatt is érdekelt volt a terhelő ítéletben. A felismertetési eljárás, amelyre a vád részben alapult, hemzsegett a hibáktól, és a móri vérengzés általában sem illeszkedett Kaiserék erőszakos bűnözői "karrierjébe". A legsúlyosabb hiányosságnak pedig az bizonyult, hogy a nyomozati szaknak ellentmondva a vádirat, majd annak nyomán a bíróság is egyedül Kaiser bűnösségét állapította meg. A bankfiókban gyilkolászó bűntárs kiléte felderítetlen maradt, miközben egyértelmű volt, hogy Kaiser most is csak Hajduval "dolgozhatott".

Csakhogy Hajdu (a rablással éppen egy időben zajló mobiltelefonos beszélgetésre épülő) alibije túl erős volt. Az igazságszolgáltatás sikerorientált félresiklása e ponton érhető leginkább tetten. Ha Kaiser egyetlen potenciális bűntársa nem járhatott Móron (és a vérengzést legalább ketten követték el), akkor a logikus nyomozati lépés a Kaiser ártatlansága irányába mutató információk újraértékelése lett volna. Ehelyett Hajdut kiemelték a vádiratból, hogy alibije ne veszélyeztesse a Kaiser elleni eljárás sikerét. Utóbbi 2005. őszi jogerős elítélése nyomán viszont - újonnan előkerült, ám azóta sem részletezett bizonyítékokra hivatkozva - már Hajdu ellen is vádat emeltek. Vagyis két évig egy ismeretlen bűntársról hadováltak, majd épp Kaiser jogerős ítéletét akarták bizonyítékként felhasználni Hajdu alibijének megdöntésére.

Bár korábban szakértők, valamint több név nélkül nyilatkozó, a nyomozásban közreműködő rendőr is kifejezte az eljárással és Kaiserék bűnösségével kapcsolatos kételyeit, arra senki sem számíthatott, hogy előkerülnek a valódi tettesek. Most, hogy ez szerencsére mégis megtörtént, pár dolgot muszáj kimondani. Azt például, hogy bármilyen erős a közvélemény és a politika nyomása, a nyomozók nem tehetik meg, hogy a törvény, a szakmaiság és az alapvető tisztesség kívánalmainak ellentmondva nem azonos súllyal kezelik a gyanúsítottak bűnösségére és ártatlanságára utaló jeleket. Azt, hogy a végső siker, azaz a terhelő ítéletek megszületése érdekében az ügyészségnek is tilos a nyomozás alapvető megállapításai közt mazsolázva esszenciális tényeket ejteni a vádiratból. Végül pedig a független magyar bíróságot sem azért tartjuk, hogy az ügyészséggel összekacsintva, egy logikátlan, belső ellentmondásoktól terhes vádirat vélelmeit kritikátlanul magáévá téve ártatlanokat ítéljen arra, hogy börtönben haljanak meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.