A szerk.

Háború

A szerk.

Mindig tudtuk, hogy csak az eleje tűnik viccesnek, a vége sírás lesz. A fordulópontot az M4-es ügye hozta el. Innentől megy igazán vérre az Orbán–Simicska-háború. Természetesen nem a küzdő felek vérére, hanem a mienkére.

Az elején – amikor még csak kiszivárogtatásokat, mindenféle sutyorgást lehetett hallani a dologról, s a hivatalos elején, amikor Simicska kiborult és verbális ámokfutásba kezdett – a háború tisztán az emberi oldaláról mutatta meg magát, de legfőként magukat a küzdőket.

Amikor Simicska Lajos azt mondta, hogy Orbán Viktor egy geci, ahhoz nem lehetett közvetlenül egy összeget rendelni, nem lehetett be­árazni. A geci nem egyenlő 10 vagy akárhány milliárd forinttal. Forintosíthatósága nem matematikai, legfeljebb tapasztalati alapú: egy ország, aminek az egyik állami forintokon hizlalt, s ilyetén módon egyik leggazdagabbá lett főembere egy mocskos szájú tahó, aligha remélhet túl sok jót az élettől, megfontolt felemelkedést semmiképpen sem. Hogy Simicska Lajos spiclivádjaira (Orbán nemcsak geci, de a kommunista diktatúra alatt besúgó is volt) Magyarország miniszterelnöke nem cáfolattal, hanem sértődötten reagált, az sem fejezhető ki forintban – noha túl sok jót és felemelkedést szintén nem ígér, inkább az ellenkezőjét.

Ám az M4-es leállítása alsó hangon tízmilliárdokba fog fájni a költségvetésnek. Tehát kinek? Miért is? A miértre nagyon nehéz nem azt mondani, hogy bizony az ún. Orbán–Simicska-háború miatt. Hisz amit eddig hivatalosan hallottunk a magyar kormányzattól az M4-es leállításáról, az tévedhetetlenül bizonyult cégéres hazugságnak. Volt, amit külső tényezők cáfoltak, s volt több olyan is, amit a kibocsátó következő, ám az előbbinek homlokegyenest ellentmondó hazugsága ütött agyon. A teljesség igénye nélkül egy rövid hazugságtörténeti áttekintés az M4-es vonatkozásában. Hú, leállítjuk az Abony–Fegyvernek közti út építését, mert az EU, közelebbről az Európai Bizottság kartellezést orront a kivitelező cégek között, azt pedig mi nem tűrhetjük. A kormány nem kivételezik egy gazdasági szereplővel sem. Az EB szóvivői szolgálatának vezetője erre azt mondta, hogy nem így van. De ezt is csak azért mondta, mert a 444.hu megkérdezte, különben mit érdekli őt az egész, hisz nem is uniós pénzből épül az út!

De mi lesz így? Semmi vész, mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az EU-s duma magyar hangja, majd megépítjük valahogy még ebben a fejlesztési ciklusban, sztrádának, gyorsforgalminak, fogpiszkálónak. Pár napra rá ő mondta azt is, hogy áh, dehogy, csak akkor építjük meg, ha az EU ad rá pénzt. Mindenki tudja, hogy az EU nem ad, mert az út nem illeszkedik a fejlesztési terveibe.

Persze, a legnagyobbat mindig Lázár János hazudja. Lázár még valamikor 2013-ban, mint az M4-es építési projekt kormányzati felelőse, Jávor Benedek képviselői kérdésére kijelentette, hogy az útszakasz nem drágább, mint bármelyik hasonló útépítés. Olcsó út. Ma mivel jön Lázár? Nem, nem csak a kartellgyanúval. Április 2-i budapesti sajtótájékoztatóján – miután felhívta a figyelmet a pénzekkel való tisztes ­elszámolás szükségességére – jelezte, épp ­emiatt került látótérbe az M4-es autópálya is! Nem kiszúrta, a látóterébe került! Konkrétan ő volt a felelőse! Lázár simán kimondta, hogy szerinte a leállított építkezés költségei „varázslatosak”, hiszen egy kilométer a sík Alföldön
4 milliárd forintba kerül, no de a leállítás alkalmas lesz arra, hogy minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek…

Nem soroljuk tovább, az volt, hogy a Lajost méretre kell szabni. Azt hogy lehet, ha tele van lével? El kell venni tőle a pénzét, egyfelől úgy, hogy elvesszük az állami megrendeléseit, másfelől ráverünk súlyos büntetési tételekkel fenyegetett dolgokat, legyen például kartellezés, mert csúnya beszédért még senkit nem bírságoltak meg. Így lehetett. S így tudták e magasröptű ukázt megvalósítani. Hazugságokkal, kár­­okozással – mert ez az Orbán–Simicska-háború igazi természete, nem a gecizés.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.