A szerk.

Háború

A szerk.

Mindig tudtuk, hogy csak az eleje tűnik viccesnek, a vége sírás lesz. A fordulópontot az M4-es ügye hozta el. Innentől megy igazán vérre az Orbán–Simicska-háború. Természetesen nem a küzdő felek vérére, hanem a mienkére.

Az elején – amikor még csak kiszivárogtatásokat, mindenféle sutyorgást lehetett hallani a dologról, s a hivatalos elején, amikor Simicska kiborult és verbális ámokfutásba kezdett – a háború tisztán az emberi oldaláról mutatta meg magát, de legfőként magukat a küzdőket.

Amikor Simicska Lajos azt mondta, hogy Orbán Viktor egy geci, ahhoz nem lehetett közvetlenül egy összeget rendelni, nem lehetett be­árazni. A geci nem egyenlő 10 vagy akárhány milliárd forinttal. Forintosíthatósága nem matematikai, legfeljebb tapasztalati alapú: egy ország, aminek az egyik állami forintokon hizlalt, s ilyetén módon egyik leggazdagabbá lett főembere egy mocskos szájú tahó, aligha remélhet túl sok jót az élettől, megfontolt felemelkedést semmiképpen sem. Hogy Simicska Lajos spiclivádjaira (Orbán nemcsak geci, de a kommunista diktatúra alatt besúgó is volt) Magyarország miniszterelnöke nem cáfolattal, hanem sértődötten reagált, az sem fejezhető ki forintban – noha túl sok jót és felemelkedést szintén nem ígér, inkább az ellenkezőjét.

Ám az M4-es leállítása alsó hangon tízmilliárdokba fog fájni a költségvetésnek. Tehát kinek? Miért is? A miértre nagyon nehéz nem azt mondani, hogy bizony az ún. Orbán–Simicska-háború miatt. Hisz amit eddig hivatalosan hallottunk a magyar kormányzattól az M4-es leállításáról, az tévedhetetlenül bizonyult cégéres hazugságnak. Volt, amit külső tényezők cáfoltak, s volt több olyan is, amit a kibocsátó következő, ám az előbbinek homlokegyenest ellentmondó hazugsága ütött agyon. A teljesség igénye nélkül egy rövid hazugságtörténeti áttekintés az M4-es vonatkozásában. Hú, leállítjuk az Abony–Fegyvernek közti út építését, mert az EU, közelebbről az Európai Bizottság kartellezést orront a kivitelező cégek között, azt pedig mi nem tűrhetjük. A kormány nem kivételezik egy gazdasági szereplővel sem. Az EB szóvivői szolgálatának vezetője erre azt mondta, hogy nem így van. De ezt is csak azért mondta, mert a 444.hu megkérdezte, különben mit érdekli őt az egész, hisz nem is uniós pénzből épül az út!

De mi lesz így? Semmi vész, mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az EU-s duma magyar hangja, majd megépítjük valahogy még ebben a fejlesztési ciklusban, sztrádának, gyorsforgalminak, fogpiszkálónak. Pár napra rá ő mondta azt is, hogy áh, dehogy, csak akkor építjük meg, ha az EU ad rá pénzt. Mindenki tudja, hogy az EU nem ad, mert az út nem illeszkedik a fejlesztési terveibe.

Persze, a legnagyobbat mindig Lázár János hazudja. Lázár még valamikor 2013-ban, mint az M4-es építési projekt kormányzati felelőse, Jávor Benedek képviselői kérdésére kijelentette, hogy az útszakasz nem drágább, mint bármelyik hasonló útépítés. Olcsó út. Ma mivel jön Lázár? Nem, nem csak a kartellgyanúval. Április 2-i budapesti sajtótájékoztatóján – miután felhívta a figyelmet a pénzekkel való tisztes ­elszámolás szükségességére – jelezte, épp ­emiatt került látótérbe az M4-es autópálya is! Nem kiszúrta, a látóterébe került! Konkrétan ő volt a felelőse! Lázár simán kimondta, hogy szerinte a leállított építkezés költségei „varázslatosak”, hiszen egy kilométer a sík Alföldön
4 milliárd forintba kerül, no de a leállítás alkalmas lesz arra, hogy minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek…

Nem soroljuk tovább, az volt, hogy a Lajost méretre kell szabni. Azt hogy lehet, ha tele van lével? El kell venni tőle a pénzét, egyfelől úgy, hogy elvesszük az állami megrendeléseit, másfelől ráverünk súlyos büntetési tételekkel fenyegetett dolgokat, legyen például kartellezés, mert csúnya beszédért még senkit nem bírságoltak meg. Így lehetett. S így tudták e magasröptű ukázt megvalósítani. Hazugságokkal, kár­­okozással – mert ez az Orbán–Simicska-háború igazi természete, nem a gecizés.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.