A szerk.

Háború

A szerk.

Mindig tudtuk, hogy csak az eleje tűnik viccesnek, a vége sírás lesz. A fordulópontot az M4-es ügye hozta el. Innentől megy igazán vérre az Orbán–Simicska-háború. Természetesen nem a küzdő felek vérére, hanem a mienkére.

Az elején – amikor még csak kiszivárogtatásokat, mindenféle sutyorgást lehetett hallani a dologról, s a hivatalos elején, amikor Simicska kiborult és verbális ámokfutásba kezdett – a háború tisztán az emberi oldaláról mutatta meg magát, de legfőként magukat a küzdőket.

Amikor Simicska Lajos azt mondta, hogy Orbán Viktor egy geci, ahhoz nem lehetett közvetlenül egy összeget rendelni, nem lehetett be­árazni. A geci nem egyenlő 10 vagy akárhány milliárd forinttal. Forintosíthatósága nem matematikai, legfeljebb tapasztalati alapú: egy ország, aminek az egyik állami forintokon hizlalt, s ilyetén módon egyik leggazdagabbá lett főembere egy mocskos szájú tahó, aligha remélhet túl sok jót az élettől, megfontolt felemelkedést semmiképpen sem. Hogy Simicska Lajos spiclivádjaira (Orbán nemcsak geci, de a kommunista diktatúra alatt besúgó is volt) Magyarország miniszterelnöke nem cáfolattal, hanem sértődötten reagált, az sem fejezhető ki forintban – noha túl sok jót és felemelkedést szintén nem ígér, inkább az ellenkezőjét.

Ám az M4-es leállítása alsó hangon tízmilliárdokba fog fájni a költségvetésnek. Tehát kinek? Miért is? A miértre nagyon nehéz nem azt mondani, hogy bizony az ún. Orbán–Simicska-háború miatt. Hisz amit eddig hivatalosan hallottunk a magyar kormányzattól az M4-es leállításáról, az tévedhetetlenül bizonyult cégéres hazugságnak. Volt, amit külső tényezők cáfoltak, s volt több olyan is, amit a kibocsátó következő, ám az előbbinek homlokegyenest ellentmondó hazugsága ütött agyon. A teljesség igénye nélkül egy rövid hazugságtörténeti áttekintés az M4-es vonatkozásában. Hú, leállítjuk az Abony–Fegyvernek közti út építését, mert az EU, közelebbről az Európai Bizottság kartellezést orront a kivitelező cégek között, azt pedig mi nem tűrhetjük. A kormány nem kivételezik egy gazdasági szereplővel sem. Az EB szóvivői szolgálatának vezetője erre azt mondta, hogy nem így van. De ezt is csak azért mondta, mert a 444.hu megkérdezte, különben mit érdekli őt az egész, hisz nem is uniós pénzből épül az út!

De mi lesz így? Semmi vész, mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, az EU-s duma magyar hangja, majd megépítjük valahogy még ebben a fejlesztési ciklusban, sztrádának, gyorsforgalminak, fogpiszkálónak. Pár napra rá ő mondta azt is, hogy áh, dehogy, csak akkor építjük meg, ha az EU ad rá pénzt. Mindenki tudja, hogy az EU nem ad, mert az út nem illeszkedik a fejlesztési terveibe.

Persze, a legnagyobbat mindig Lázár János hazudja. Lázár még valamikor 2013-ban, mint az M4-es építési projekt kormányzati felelőse, Jávor Benedek képviselői kérdésére kijelentette, hogy az útszakasz nem drágább, mint bármelyik hasonló útépítés. Olcsó út. Ma mivel jön Lázár? Nem, nem csak a kartellgyanúval. Április 2-i budapesti sajtótájékoztatóján – miután felhívta a figyelmet a pénzekkel való tisztes ­elszámolás szükségességére – jelezte, épp ­emiatt került látótérbe az M4-es autópálya is! Nem kiszúrta, a látóterébe került! Konkrétan ő volt a felelőse! Lázár simán kimondta, hogy szerinte a leállított építkezés költségei „varázslatosak”, hiszen egy kilométer a sík Alföldön
4 milliárd forintba kerül, no de a leállítás alkalmas lesz arra, hogy minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek…

Nem soroljuk tovább, az volt, hogy a Lajost méretre kell szabni. Azt hogy lehet, ha tele van lével? El kell venni tőle a pénzét, egyfelől úgy, hogy elvesszük az állami megrendeléseit, másfelől ráverünk súlyos büntetési tételekkel fenyegetett dolgokat, legyen például kartellezés, mert csúnya beszédért még senkit nem bírságoltak meg. Így lehetett. S így tudták e magasröptű ukázt megvalósítani. Hazugságokkal, kár­­okozással – mert ez az Orbán–Simicska-háború igazi természete, nem a gecizés.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.