A szerk.

Horthy Miklós katonája

A szerk.

Lázár János többször is tanújelét adta vonzalmainak vitéz Nagybányai Horthy Miklós iránt, ám ez csak szűk körben kelt megütközést.

Ennek elsősorban az az oka, hogy rajongása némileg visszafogottabb, mint például Novák Előd lovas szobrot követelő kirohanásai. Pedig nincs jelentős eltérés, ahogy Novák, úgy Lázár is a „történelmi igazságtételt” hiányolja.

Lázár első ilyen jellegű fellépésére még 2019-ből emlékezhetünk, amikor a kormányzó sírjánál tett látogatásáról adott közre videót – Horthy budapesti bevonulásának 100. évfordulóján. Itt még csak annyit mondott, hogy Horthy „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”.

A videóból nem derül ki, hogy Lázár, aki ekkoriban épp büntetésben volt, tudott-e arról, hogy látogatása idején a műemléknek nyilvánított kenderesi vasútállomást újítják fel, de ha tudott is róla, nem valószínű, hogy érdeklődéssel fordult a több mint 400 milliós beruházás felé. Lázár János ugyanis 2019-ben nem volt egyéb, mint a geszti Tisza-kastély kormánybiztosa, és álmában sem gondolhatott arra, hogy három év múlva ő lesz a közlekedési miniszter, így arra sem, hogy 2023. szeptember 3-án, a három évvel korábban átadott, ám üresen álló és addig zártkapus kenderesi műemlék-vasútállomás kiállítását nyithatja meg – harminc évvel Horthy Miklós újratemetése után.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Szétestek

Scholz kancellár vereséggel végződött bizalmi szavazása megnyitotta az utat a februári előrehozott választások felé. A szélsőséges pártok megerősödése miatt az új, várhatóan kereszténydemokrata kancellárnak mégis össze kell majd fognia az eddig kormányzó szociáldemokratákkal.

A békére még várni kell

Szűk két hét leforgása alatt az Észak-Szíriából induló iszlamista felkelők bevették Damaszkuszt. Az utolsó órákban orosz titkosszolgálati segítséggel Moszkvába menekült Bassár el-Aszad elnök a családjával együtt. Távozásával legalább fél évszázados történet ért véget – de még inkább az I. világháború után kialakított gyarmati rendszer egyik utolsó közel-keleti eleme változott meg – végérvényesen.