A szerk.

Horthy Miklós katonája

A szerk.

Lázár János többször is tanújelét adta vonzalmainak vitéz Nagybányai Horthy Miklós iránt, ám ez csak szűk körben kelt megütközést.

Ennek elsősorban az az oka, hogy rajongása némileg visszafogottabb, mint például Novák Előd lovas szobrot követelő kirohanásai. Pedig nincs jelentős eltérés, ahogy Novák, úgy Lázár is a „történelmi igazságtételt” hiányolja.

Lázár első ilyen jellegű fellépésére még 2019-ből emlékezhetünk, amikor a kormányzó sírjánál tett látogatásáról adott közre videót – Horthy budapesti bevonulásának 100. évfordulóján. Itt még csak annyit mondott, hogy Horthy „hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”.

A videóból nem derül ki, hogy Lázár, aki ekkoriban épp büntetésben volt, tudott-e arról, hogy látogatása idején a műemléknek nyilvánított kenderesi vasútállomást újítják fel, de ha tudott is róla, nem valószínű, hogy érdeklődéssel fordult a több mint 400 milliós beruházás felé. Lázár János ugyanis 2019-ben nem volt egyéb, mint a geszti Tisza-kastély kormánybiztosa, és álmában sem gondolhatott arra, hogy három év múlva ő lesz a közlekedési miniszter, így arra sem, hogy 2023. szeptember 3-án, a három évvel korábban átadott, ám üresen álló és addig zártkapus kenderesi műemlék-vasútállomás kiállítását nyithatja meg – harminc évvel Horthy Miklós újratemetése után.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.