A szerk.

Jövő idő

A szerk.

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.

Az viszont, hogy 1990 óta a magyarországi többpártrendszer gyakorlatilag fokozatosan fölszámolja magát, s hogy 2010 után a korlátlan hatalomhoz jutott erő a saját uralmának bebetonozásáért ezt a folyamatot minden rendelkezésére álló eszközzel (törvénykezés, propaganda stb.) előre megfontolt szándékkal fel is pörgette, olyan problémákat okoz még, amelyekkel egyelőre senki nem néz szembe.

Míg a magát a Nyugathoz soroló, a volt szovjet-orosz megszállástól és befolyástól 1990-ben megszabadult kelet-európai térség országaiban – Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, de az orosz katonai  jelenléttől mentes Romániát is ide sorolhatjuk – minden baja ellenére is létezik működőképes többpártrendszer, a mai magyarországi viszonyok csak nyomokban emlékeztetnek erre. A mondott országokban időről időre szakadnak, megújulnak, a parlamentből kiesnek majd visszakerülnek pártok. Magyarországon ez jószerivel 1998-ig volt így, utána kétpólusúvá vált a rendszer, majd a megszokásból baloldalinak nevezett tömb szétesése után a választóik érdemi képviselet nélkül maradtak. Nem mellesleg valódi pártként hosszú-hosszú évek óta a Fidesz sem létezik már.

Ma már az is egyértelmű: az igen sokszínű NER-ellenes választói tömegek egyetlen alternatívaként a Tisza Pártot fogadják el. Ebből az alábbiak következnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.