A szerk.

Iványi Gábort köztársasági elnöknek!

A szerk.

A minap Marki-Zay Péter azzal a javaslattal állt elő, hogy az ellenzéki összefogás pártjai Iványi Gábort jelöljék köztársasági elnöknek a március 10-én esedékes államfőválasztáson.

Iványi Gábor 71 éves, lelkész, az egyik magyarországi protestáns kisegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Az ipart, ahogy mondani szokták, nem ma kezdte. A szakmát édesapjától, Iványi Tibortól örökölte, aki szintén metodista lelkész volt; és bizonyos értelemben a munkahelyét is. A papát a Magyarországi Metodista Egyház – melynek mindketten lelkészei voltak – 1973-ban a szuperintendensévé, vagyis első emberévé akarta választani, és amikor az Egyházügyi Hivatal, az egyházak politikai felügyeletét ellátó pártállami szerv ezt megakadályozta, Iványi ezt a döntést nem fogadta el.

Miután őt és híveit kiszorítják a metodista egyházból – 1974-ben a lelkészképzőből, egy évre rá az egyházból távolították el –, Iványi továbbra is istentiszteleteket tart, például az utcán, éveken át, a kispesti metodista gyülekezet imaháza előtt; szervezkedik, és szabadegyetemet, „repülő teológiát” indít katolikus, református, zsidó és világi előadókkal. Mindeközben rendőri és bírósági eljárások alatt áll, okirat-hamisítás és egyesületi joggal való visszaélés miatt vegzálják (a személyijébe, a „munkahely” rovatba saját maga írta be és pecsételte le, hogy ő a kispesti gyülekezet lelkésze), 1977-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik. Iványi az igazáért folytatott küzdelem során hasonló módszerekkel operál, mint 2010 után, amikor az Orbán-rezsim akarja tönkretenni őt és az egyházát: ragaszkodik a jogaihoz. Ahogy az Egyházügyi Hivatal, valamint a pártállami hatóságok akkori megfontolásai és módszerei – a megfélemlítés és a tételes jog lábbal tiprása – is hasonlók Orbán módszereihez; és végül hasonló a nagyegyházak, és az elvben rokon lelkületű protestáns kisegyházak akkori reakciója is a mostanihoz: a gyáva, kárörvendő kussolás, amelyre vagy semmilyen magyarázatot nem adnak, vagy – sub rosa – a privilégiumaik védelmét emlegetik. A korántsem kedélyes hatósági zaklatás egy incidenséről László Ágnesnek adott 2017-es interjújában Iványi Gábor így számol be: „1977-ben, amikor (a fiam) másfél éves volt, az elsőszülött lányommal együtt elvittem Szegedre, ahol a szegedi kollégánk kilakoltatását rohamrendőrökkel oldották meg. Egyenként cipeltek, vonszoltak ki bennünket a házból, úgy, hogy a fiamat a karomban tartottam. A fiam akkor kezdett el beszélni, s a megrázkódtatástól évekig dadogott. Nagyon bántott a felelőtlenségem, de ha van predesztináció, akkor talán tetten érhető abban, hogy most ő a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség lelkésze. Ez csodálatos érzés.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.