A szerk.

Iványi Gábort köztársasági elnöknek!

A szerk.

A minap Marki-Zay Péter azzal a javaslattal állt elő, hogy az ellenzéki összefogás pártjai Iványi Gábort jelöljék köztársasági elnöknek a március 10-én esedékes államfőválasztáson.

Iványi Gábor 71 éves, lelkész, az egyik magyarországi protestáns kisegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Az ipart, ahogy mondani szokták, nem ma kezdte. A szakmát édesapjától, Iványi Tibortól örökölte, aki szintén metodista lelkész volt; és bizonyos értelemben a munkahelyét is. A papát a Magyarországi Metodista Egyház – melynek mindketten lelkészei voltak – 1973-ban a szuperintendensévé, vagyis első emberévé akarta választani, és amikor az Egyházügyi Hivatal, az egyházak politikai felügyeletét ellátó pártállami szerv ezt megakadályozta, Iványi ezt a döntést nem fogadta el.

Miután őt és híveit kiszorítják a metodista egyházból – 1974-ben a lelkészképzőből, egy évre rá az egyházból távolították el –, Iványi továbbra is istentiszteleteket tart, például az utcán, éveken át, a kispesti metodista gyülekezet imaháza előtt; szervezkedik, és szabadegyetemet, „repülő teológiát” indít katolikus, református, zsidó és világi előadókkal. Mindeközben rendőri és bírósági eljárások alatt áll, okirat-hamisítás és egyesületi joggal való visszaélés miatt vegzálják (a személyijébe, a „munkahely” rovatba saját maga írta be és pecsételte le, hogy ő a kispesti gyülekezet lelkésze), 1977-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik. Iványi az igazáért folytatott küzdelem során hasonló módszerekkel operál, mint 2010 után, amikor az Orbán-rezsim akarja tönkretenni őt és az egyházát: ragaszkodik a jogaihoz. Ahogy az Egyházügyi Hivatal, valamint a pártállami hatóságok akkori megfontolásai és módszerei – a megfélemlítés és a tételes jog lábbal tiprása – is hasonlók Orbán módszereihez; és végül hasonló a nagyegyházak, és az elvben rokon lelkületű protestáns kisegyházak akkori reakciója is a mostanihoz: a gyáva, kárörvendő kussolás, amelyre vagy semmilyen magyarázatot nem adnak, vagy – sub rosa – a privilégiumaik védelmét emlegetik. A korántsem kedélyes hatósági zaklatás egy incidenséről László Ágnesnek adott 2017-es interjújában Iványi Gábor így számol be: „1977-ben, amikor (a fiam) másfél éves volt, az elsőszülött lányommal együtt elvittem Szegedre, ahol a szegedi kollégánk kilakoltatását rohamrendőrökkel oldották meg. Egyenként cipeltek, vonszoltak ki bennünket a házból, úgy, hogy a fiamat a karomban tartottam. A fiam akkor kezdett el beszélni, s a megrázkódtatástól évekig dadogott. Nagyon bántott a felelőtlenségem, de ha van predesztináció, akkor talán tetten érhető abban, hogy most ő a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség lelkésze. Ez csodálatos érzés.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.