A szerk.

Iványi Gábort köztársasági elnöknek!

A szerk.

A minap Marki-Zay Péter azzal a javaslattal állt elő, hogy az ellenzéki összefogás pártjai Iványi Gábort jelöljék köztársasági elnöknek a március 10-én esedékes államfőválasztáson.

Iványi Gábor 71 éves, lelkész, az egyik magyarországi protestáns kisegyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Az ipart, ahogy mondani szokták, nem ma kezdte. A szakmát édesapjától, Iványi Tibortól örökölte, aki szintén metodista lelkész volt; és bizonyos értelemben a munkahelyét is. A papát a Magyarországi Metodista Egyház – melynek mindketten lelkészei voltak – 1973-ban a szuperintendensévé, vagyis első emberévé akarta választani, és amikor az Egyházügyi Hivatal, az egyházak politikai felügyeletét ellátó pártállami szerv ezt megakadályozta, Iványi ezt a döntést nem fogadta el.

Miután őt és híveit kiszorítják a metodista egyházból – 1974-ben a lelkészképzőből, egy évre rá az egyházból távolították el –, Iványi továbbra is istentiszteleteket tart, például az utcán, éveken át, a kispesti metodista gyülekezet imaháza előtt; szervezkedik, és szabadegyetemet, „repülő teológiát” indít katolikus, református, zsidó és világi előadókkal. Mindeközben rendőri és bírósági eljárások alatt áll, okirat-hamisítás és egyesületi joggal való visszaélés miatt vegzálják (a személyijébe, a „munkahely” rovatba saját maga írta be és pecsételte le, hogy ő a kispesti gyülekezet lelkésze), 1977-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélik. Iványi az igazáért folytatott küzdelem során hasonló módszerekkel operál, mint 2010 után, amikor az Orbán-rezsim akarja tönkretenni őt és az egyházát: ragaszkodik a jogaihoz. Ahogy az Egyházügyi Hivatal, valamint a pártállami hatóságok akkori megfontolásai és módszerei – a megfélemlítés és a tételes jog lábbal tiprása – is hasonlók Orbán módszereihez; és végül hasonló a nagyegyházak, és az elvben rokon lelkületű protestáns kisegyházak akkori reakciója is a mostanihoz: a gyáva, kárörvendő kussolás, amelyre vagy semmilyen magyarázatot nem adnak, vagy – sub rosa – a privilégiumaik védelmét emlegetik. A korántsem kedélyes hatósági zaklatás egy incidenséről László Ágnesnek adott 2017-es interjújában Iványi Gábor így számol be: „1977-ben, amikor (a fiam) másfél éves volt, az elsőszülött lányommal együtt elvittem Szegedre, ahol a szegedi kollégánk kilakoltatását rohamrendőrökkel oldották meg. Egyenként cipeltek, vonszoltak ki bennünket a házból, úgy, hogy a fiamat a karomban tartottam. A fiam akkor kezdett el beszélni, s a megrázkódtatástól évekig dadogott. Nagyon bántott a felelőtlenségem, de ha van predesztináció, akkor talán tetten érhető abban, hogy most ő a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség lelkésze. Ez csodálatos érzés.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.