A szerk.

Jönnek a Jancsik, mennek a Jancsik

A szerk.

Hogy Kósa Lajos beköltözött a királyi televízióba, és ott egyszerre domborít a Reggelben és az Estében, azt egyfelől sajnálattal vesszük tudomásul, hisz vele kelni és vele feküdni a lidérces álmok és a csatakos ébredés miatt mégiscsak túlzás - még szerencse, hogy nincs Délután vagy Pitymallat című műsor.

Másfelől viszont pártoljuk, hisz megtalálta végre a helyét, csupa olyan figurával van a tévé tele, mint ő. És jó azért is, mert lakva ismerszik meg az ember, Kósáról pedig tudható, hogy ő a Fidesz kicsinyített mása - ilyetén hasznos információkkal szolgálhat aktuális kérdésekben.

Most például a választás átszabásának szerfelett üdvös voltát tolja reggel-este, amelynek szerinte fő fogása a regisztráció, az maga a keserű pirula, amit be kell adnia, leginkább abba az ostyába becsomagolva, mely szerint a kopogtatócédulákat viszont megszüntetnék, s helyettük elég lenne az induláshoz 200 támogató aláírása, úgy, hogy egy választópolgár akár három jelöltet is támogathat majd. Ez ám a demokrácia csúcsa! De mi most nem arról akarunk írni, hogy ez milyen szemenszedett szemfényvesztés. Azt megírjuk lejjebb. Hanem arról, hogy mit mondott még új lakóhelyén - persze szigorúan a tárgyánál maradva - a közszolgálati Kósa. Azt mondta, hogy azért is le kell cserélni az ajánlószelvényeket, mert nem védtek meg az olyan paprikajancsiktól, bohócoktól, kalandoroktól, megélhetési haszonlesőktől, mint Torgyán József.

Ez azért szép, nem?

Eszünk ágában sincsen megvédeni Torgyán Józsefet, mondtunk mi ennél különbeket is róla, ráadásul nekünk igazunk volt. Mi csupán Kósa emlékezetét szeretnénk kicsit tágítani azon irányba, melyen főnöke járt egykor - baráti húslevesebédekre Torgyán József haszonszerzésének valamelyik kies gyümölcsébe, mely ebédezéseknek aztán egy szép, közös kormányalakítás lett a vége. Akkor nem paprikajancsiztak az alvezérek, hadnagyocskák. Akkor jó volt a bohócdoktor.

S e ponton látszik meg a sűrítményben az egész, Kósában a Fidesz. Amíg kellesz a hatalom megragadásához, megtartásához, addig lehetsz akármilyen paprikajancsi, bohócdoktor, kalandor, haszonélhetési megleső, mindközönségesen csirkefogó, nekünk okés csávó vagy. Abban a pillanatban, hogy már nem kellesz, előbb be akarjuk börtönözni a fiadat, lecserélünk a kívülről támogatással is beérő Csurkára, s úgy emlékszünk rád, mint paprikajancsira, hülye lúzerre. Senki ne gondolja, hogy a Fidesz bárkiről máshogyan gondolkodna, ideértve a szavazóit is.

Orbán pártja most egyedül van hatalmon, de jöhet olyan szituáció, amikor már nem tud ellátni ennyi éhes szájat, eltartani ennyi csúcskádert, s akkor majd a jelenlegi erőitől szabadul meg hasonlóképpen, lepattintja őket, leszalámizza magáról, majd beküld a tévébe valakit, aki azt mondja az illetőre, hogy paprika vagy kukorica vagy bármilyen más Jancsi. Fidesz-káderek, legyetek hát éberek, nézzétek a Magyar Televíziót (más úgysem nézi), és a mindenkor aktuális Kósa hadnagy majd bemondja, hogy ki lesz a következő.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.