A szerk.

Úgy megy

A szerk.

Az előzetes regisztrációnak semmilyen, de semmilyen indoka nincs - csak az, hogy Orbán és a Fidesz társadalmi státusz és politikai elkötelezettség alapján leválogassa, megrostálja a magyar választókat. Ez felháborító: és fel fognak rajta háborodni azok is, akikről Orbán el sem tudja képzelni, hogy ilyesmire képesek.

Megy a meccs: lesgólt kaptam. Persze hogy érvénytelen, marad a null-null. Megy tovább a meccs. Rúgtam egy lesgólt - most legyen inkább az, hogy a lest eltöröltük, de ez az eltörlés csak az én gólom előtt közvetlenül hatályosult, egy-null ide. Vagy legyen kettő-null, mert a lesgól kettőt ér!

Mi van, emberek, hova mentek? Hát nem szerettek focizni? És ha kettő-egy?

A decemberben elfogadott választási törvényben átrajzolták Magyarország választási térképét - a választókerületek nagy többsége nekik kedvez. A korrekció is az ő, csak az ő kezükben van. Méltányosságról, az ellenzéki szavazók képviselethez való jogának a tiszteletben tartásáról szó sincs.

A rendszert eltolták a többségi modell felé - elég a legtöbb szavazatot megszerezni, és a győztes mindent visz, sőt még kompenzációt is kap.

Eltörölték a kétfordulós rendszert, nehogy a csenevész, egymással szóba is alig álló demokratikus ellenzéki erők a második fordulóra összerántsák magukat.

De még ez sem volt elég, még így sem érezték magukat biztonságban. Annyira, de annyira gyávák, hogy hétfőn a következők szerint nyújtották be a választási eljárási törvényt.

Az eddig választásról választásra kicserélődő, pártsemleges Országos Választási Bizottság helyett kilenc évre, kétharmaddal választja meg a Parlament a Nemzeti Választási Bizottságot. Nemcsak a 2014-es, de még a 2018-as választást is a saját ellenőrzésük alatt akarják tudni.

A választások teljes lebonyolítását, a választók adatait a Nemzeti Választási Központ elnökének kezébe adják. Ezt a hivatalnokot a miniszterelnök jelöli, és kilenc évre nevezi ki az államfő. A teljes választási eljárás hivatali, lebonyolítói, hatósági rendszere felett ők gyakorolnak ellenőrzést. Szabad kezet adnak maguknak a csaláshoz.

A maguk módján "megkönnyítik" a jelöltállítást - 200 regisztrált szavazó ajánlása már elegendő lesz az induláshoz. Ez arra jó, hogy a saját pojácáikat indítsák el "ellenzéki", netán "baloldali" jelöltként. Minél több a bérjelölt - ezeknek a hírek szerint 2-3 millió forintot fog fizetni az állam -, annál nagyobb az esély, hogy a Kubatov-listák győzelemhez segítsék a fülkeforradalmárokat.

Jól látják, hogy az előzetes regisztráció alkotmányellenes lenne - ezért az alaptörvénybe illesztenek be egy alkotmányellenes mondatot, amellyel felhatalmazzák magukat, hogy sarkalatos törvényben regisztrációhoz kössék a választójogot. Ez ugyan nem teszi a regisztrációt alkotmányossá - de majd pont az általuk felhígított AB fogja kimondani az alkotmányellenességét.

A regisztrációt meg is nehezítik - szeptember és április között, de csak a hét két napján, munkaidőben járulhatnak a jegyző elé mindazok, akiknek nincs hozzáférésük az ügyfélkapuhoz. Azt, aki nem regisztrál, négy évre zárják ki demokratikus alapjogából. Az így létrejövő névjegyzéket az állami adatbázisokkal fogják összevetni - ami arra bizonyíték, hogy a regisztrációra valójában semmi szükség, elvégre az állam most is rendelkezik a tisztességes választás lebonyolításához szükséges adatokkal.

Megnehezítik az ellenzék kampányát - aki a regisztrációkor nem rendelkezik adatainak felhasználhatóságáról a kampányban, azt senki, egy párt sem keresheti meg, sem levélben, sem telefonon. Ez Orbán kiváltsága marad, aki tavasszal külön törvényben hatalmazta fel magát, hogy a népesség-nyilvántartón keresztül leveleivel zaklathasson.

És még nincs vége. A kampányfinanszírozási törvény még várat magára.

Ennyi szemétség után lássuk, mit lehet itt tenni.

Sok mindent, sokkal többet, mint az az erőszak és a jogfosztás miatti első bénultságunkban tűnhet. A választási eljárási törvényjavaslat parlamenti vitáját például a világért sem hagynánk ki: ha a demokratikus pártok bojkottálnák ezt, csak magukat fosztják meg a nyilvánosságtól, attól a lehetőségtől, hogy a törvényalkotó többség alantas indítékait a törvényalkotó többség orrára húzzák, és felmutassák őket mindenkinek, aki odafigyel. Aztán ezt kéne folytatni úgy a parlament falain belül, mint kívül, míg meg nem érti mindenki, akit illet. A választási törvények nyilvánvaló, szemérmetlen, minden mértéket meghaladó manipulálása miatti düh ugyanis nem a művelt osztályok előjoga: annál is kevésbé, mert épp a szegény és kevésbé tájékozott rétegeket célozza megfosztani joguktól a részvételhez. Aztán fel lehet lármázni a nemzetközi közvéleményt, az unió intézményeit és politikusait is, hisz most már a kapukon belül lesz egy olyan ország, mint Lukasenka Belarusza. Aztán az ellenzéki pártoknak meg kell felelni az egyfordulós rendszer imperatívuszának: el kell jutniuk a megegyezés kényszerének a belátásáig. Át kell érezzék: a legnagyobb idióták, ha nem teszik meg. És amelyik nem teszi meg, annak vége lesz, és megérdemelten.

Hogy egy párt, illetve annak vezetője a ciklus közben önkényesen, perdöntő módon, kizárólag a saját és pártja érdekei szerint változtatja meg a választási játékszabályokat, már önmagában elég lenne ahhoz, hogy magát demokratának gondoló polgár a büdös életben többet ne szavazzon rá. Az előzetes regisztrációnak semmilyen, de semmilyen indoka nincs - csak az, hogy Orbán és a Fidesz társadalmi státusz és politikai elkötelezettség alapján leválogassa, megrostálja a magyar választókat. Ez felháborító: és fel fognak rajta háborodni azok is, akikről Orbán el sem tudja képzelni, hogy ilyesmire képesek. Hisz Orbán kormányzásának még csak annyi mentsége sincs, hogy, jó, néha túllőttünk a célon, és sokakkal kitoltunk és sokakat megaláztunk, és loptunk is bőséggel, de legalább megcsináltunk pár jó dolgot. Orbán körülbelül egyetlen dolgot sem tud felmutatni, amit nemhogy jól csináltak volna, de ne kúrtak volna el. Pont azért, mert Orbán módszeresen felszámolta a korrekció minden lehetőségét, előbb a pártján belül, aztán azon kívül. Ennél többet nem is mondanánk arról, hogy miért felsőbbrendű a demokrácia, a hatalomnak való szervezett és intézményesített ellentmondás rendszere minden más rendszernél. Akinek bizonyíték kell erre, itt van az orra előtt, Orbán Viktornak hívják. Orbán egyedül dönt, Orbán mindent elront. Abban a rendszerben, ahol nem egy ember dönt egyedül mindenben, kevesebb a rontás, tehát az a rendszer jobb. Q. e. d.

Orbánnak úgy kell elmennie, hogy nem jön vissza soha többet. Úgy is fog.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.