A szerk.

Ki pápább a pápánál?

A szerk.

Róma messze van. Székesfehérvártól különösen. Persze, mi nincs messze Székesfehérvártól? A kérdés ugyan költői, mégis lenne egy tippünk.

Szerencsére a fenti megállapítás nem csupán szűk földrajzi szempontok szerint értelmezhető, hanem spirituálisan is. A katolikus világ központja most valamiért messzibbnek tűnik a magyar katolikus egyház és államiság e koronázó bástyájától. A Magyar Katolikus Egyház momentán piszok messze áll a Vatikántól, s ez már csak azért sem mindegy, mert híven tükrözi országunk szélsebes távolodását Európától. S ez nem a mi megfigyelésünk (még ha meg is egyezik azzal), hanem a kedves honi katolikus egyház szíves közlése. Már ha adekvátnak fogadjuk el (s ugyan mi okunk lenne az ellenkezőjére) a mondott egyház egyik szerfelett reprezentatív figurájának minapi megnyilatkozását. Spányi Antal egyházmegyei püspök, ráadásul a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, ilyetén kiszerelésében tehát nyugodtan titulálható minden egyes szava a Magyar Katolikus Egyház hivatalos hangjának.

A Magyar Katolikus Egyház pedig azt mondja nevezett címeres főhang messze zengő, mélybarna baritonján, hogy nem az számít, hogy ki kezdte a háborút (tudniillik azt, amelynek nyitányaként Oroszország lerohanta Ukrajnát), hanem az számít, hogy legyen inkább béke. Ne adjon senki fegyvert a védekező Ukrajnának, mert azzal csak a háborút tartja fenn (a vonatkozó szó szerinti idézeteket megtalálják a Népszavában, már azok, akiknek van gyomruk hozzá). Mert a verekedő gyerekeknél sem azt kell nézni, hogy ki adta az első pofont…

Oké, Spányi püspök a Mindenható embere, azt mondja, amit nyilván a Jóisten diktál az ő lelkinek. S ebbéli mondandójában a szentatyára sem átall hivatkozni. De álljunk csak meg egy szóra! Nem valahonnan máshonnan ismerős ez a szöveg? Biztosan az atyaisten vagy a pápa mond ilyeneket? Nem halljuk ezt nap mint nap mástól? Álságos felvetés: dehogynem. A Magyar Katolikus Egyház becses hangja ugyanis egy az egyben méltóztatta felböfögni a kormánypropagandát, Orbán Viktor péntek reggeli kinyilatkoztatásait, fullajtárjainak mindennapos papagájbeszédét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.