A szerk.

Ki pápább a pápánál?

A szerk.

Róma messze van. Székesfehérvártól különösen. Persze, mi nincs messze Székesfehérvártól? A kérdés ugyan költői, mégis lenne egy tippünk.

Szerencsére a fenti megállapítás nem csupán szűk földrajzi szempontok szerint értelmezhető, hanem spirituálisan is. A katolikus világ központja most valamiért messzibbnek tűnik a magyar katolikus egyház és államiság e koronázó bástyájától. A Magyar Katolikus Egyház momentán piszok messze áll a Vatikántól, s ez már csak azért sem mindegy, mert híven tükrözi országunk szélsebes távolodását Európától. S ez nem a mi megfigyelésünk (még ha meg is egyezik azzal), hanem a kedves honi katolikus egyház szíves közlése. Már ha adekvátnak fogadjuk el (s ugyan mi okunk lenne az ellenkezőjére) a mondott egyház egyik szerfelett reprezentatív figurájának minapi megnyilatkozását. Spányi Antal egyházmegyei püspök, ráadásul a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, ilyetén kiszerelésében tehát nyugodtan titulálható minden egyes szava a Magyar Katolikus Egyház hivatalos hangjának.

A Magyar Katolikus Egyház pedig azt mondja nevezett címeres főhang messze zengő, mélybarna baritonján, hogy nem az számít, hogy ki kezdte a háborút (tudniillik azt, amelynek nyitányaként Oroszország lerohanta Ukrajnát), hanem az számít, hogy legyen inkább béke. Ne adjon senki fegyvert a védekező Ukrajnának, mert azzal csak a háborút tartja fenn (a vonatkozó szó szerinti idézeteket megtalálják a Népszavában, már azok, akiknek van gyomruk hozzá). Mert a verekedő gyerekeknél sem azt kell nézni, hogy ki adta az első pofont…

Oké, Spányi püspök a Mindenható embere, azt mondja, amit nyilván a Jóisten diktál az ő lelkinek. S ebbéli mondandójában a szentatyára sem átall hivatkozni. De álljunk csak meg egy szóra! Nem valahonnan máshonnan ismerős ez a szöveg? Biztosan az atyaisten vagy a pápa mond ilyeneket? Nem halljuk ezt nap mint nap mástól? Álságos felvetés: dehogynem. A Magyar Katolikus Egyház becses hangja ugyanis egy az egyben méltóztatta felböfögni a kormánypropagandát, Orbán Viktor péntek reggeli kinyilatkoztatásait, fullajtárjainak mindennapos papagájbeszédét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.