A szerk.

Köhög, fullad

A szerk.

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Múlt szombaton a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli küldöttgyűlésén arról döntött, hogy vállaltan nyomást gyakorol a kormányzatra – a „politikára” – annak érdekében, hogy minden érintett bevonásával hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki az állami egészségügy életben tartásáért. Az akció kiváltója az az élesben februártól induló új ügyeleti rendszer, amely az amúgy is kizsigerelt háziorvosokra, mentősökre és szakszemélyzetre helyezne további terheket. A MOK arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést, és helyezzék letétbe feladatellátási szerződésük felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondásával tegyék ugyanezt.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára felelőtlennek és a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítette e lépést. A Fidesz-agitprop pedig a szokásos elvetemült szervilizmusával igyekezett gyorsan képbe hozni a saját elmeroggyantjait: nem, nem a kormány a hibás, mindez „Brüsszel” és itthoni csatlósa, „Gyurcsány” műve; ezek immár a magyar embereket betegítenék meg azok után, hogy a tanárok fizetésemelését is szabotálják a brüsszeli pénzek visszatartásával. A kormány ezen kívül még megpróbálja egymás ellen fordítani az orvosokat és a MOK-ot; és az is elhangzott, hogy vannak ám orvosok, akik még egy államtitkárnál is többet keresnek. Egy államtitkárnál is! Hát nem felháborító?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.