A szerk.

Közönséges kabala

A szerk.

Ahogy a South Park alkotói létrehozták a kiégett kabalaállatok szigetét, úgy Magyarországon megnyithatnák a leégett kabalaállatok otthonát.

Itt büszkén mutogathatnák a 2017-es vizes világbajnokság bukott és befutott sztárjait, az ijesztő Bol-Dogot, majd a helyette beugró Water Willyt, akinek a neve magyarul Vízi Fütyit jelent, vagy épp a 2015-ben kirúgott Fradi-sast, amelyet a klub vezetése azért küldött el, mert úgy gondolták, hogy a szurkolók „új és modernebb” sasra vágynak. Az effajta ízléstelenség persze nem csak nálunk tobzódik: az 1982-es spanyol foci-vb-n egy nemzeti mezbe öltöztetett narancsnak, Naranjitónak szavaztak bizalmat, 2010-ben, Dél-Afrikában a zöld hajú, sunyi tekintetű leopárdnak, Zakuminak. És ne feledkezzünk meg Misa mackóról, az 1980-as moszkvai olimpia figurájáról sem; emlékezetes pillanat volt, amikor nyolc méter magas változata a záróünnepségen a magasba emelkedett, és elrepült a Lenin-hegy irányába.

Ám ahogy Moszkva nem volt normális eset, az augusztus 19-én kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság sem az. A moszkvai szervezők úton-útfélen hangoztatták, hogy minden idők legnagyobb olimpiáját rendezik meg, csakhogy a világra szóló sportünnep helyett pofára esés lett a vége az amerikai bojkott miatt, a Szovjetunió pedig száguldott tovább a szakadék felé. A hazai atlétikai vb előtt a 43 évvel ezelőttihez hasonló görcsös igyekezet tapasztalható. A szervezők nem győzik hangoztatni, hogy ez lesz „Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye”, és hogy „Közép-Európában ilyen nagyságrendű esemény még nem volt” – nyilván ezt képzelik valamiféle indoklásnak arra, hogy miért kellett több százmilliárd adóforintot elkölteni arra az atlétikai stadionra, ahová a vb után legfeljebb a leszerepelt kabalákat költöztethetnék, annyira feleslegessé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.