A szerk.

Közönséges kabala

A szerk.

Ahogy a South Park alkotói létrehozták a kiégett kabalaállatok szigetét, úgy Magyarországon megnyithatnák a leégett kabalaállatok otthonát.

Itt büszkén mutogathatnák a 2017-es vizes világbajnokság bukott és befutott sztárjait, az ijesztő Bol-Dogot, majd a helyette beugró Water Willyt, akinek a neve magyarul Vízi Fütyit jelent, vagy épp a 2015-ben kirúgott Fradi-sast, amelyet a klub vezetése azért küldött el, mert úgy gondolták, hogy a szurkolók „új és modernebb” sasra vágynak. Az effajta ízléstelenség persze nem csak nálunk tobzódik: az 1982-es spanyol foci-vb-n egy nemzeti mezbe öltöztetett narancsnak, Naranjitónak szavaztak bizalmat, 2010-ben, Dél-Afrikában a zöld hajú, sunyi tekintetű leopárdnak, Zakuminak. És ne feledkezzünk meg Misa mackóról, az 1980-as moszkvai olimpia figurájáról sem; emlékezetes pillanat volt, amikor nyolc méter magas változata a záróünnepségen a magasba emelkedett, és elrepült a Lenin-hegy irányába.

Ám ahogy Moszkva nem volt normális eset, az augusztus 19-én kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság sem az. A moszkvai szervezők úton-útfélen hangoztatták, hogy minden idők legnagyobb olimpiáját rendezik meg, csakhogy a világra szóló sportünnep helyett pofára esés lett a vége az amerikai bojkott miatt, a Szovjetunió pedig száguldott tovább a szakadék felé. A hazai atlétikai vb előtt a 43 évvel ezelőttihez hasonló görcsös igyekezet tapasztalható. A szervezők nem győzik hangoztatni, hogy ez lesz „Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye”, és hogy „Közép-Európában ilyen nagyságrendű esemény még nem volt” – nyilván ezt képzelik valamiféle indoklásnak arra, hogy miért kellett több százmilliárd adóforintot elkölteni arra az atlétikai stadionra, ahová a vb után legfeljebb a leszerepelt kabalákat költöztethetnék, annyira feleslegessé válik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.