A szerk.

Temetni jöttek

A szerk.

Augusztus 8-ig lehetett véleményezni a státusztörvény (ahogy a pedagógusok jó része emlegeti: a bosszútörvény) végrehajtásirendelet-tervezetét.

Sok időt nem kaptak rá az érintettek (nagyjából egy hetet), de más is így járt. Augusztus 7-én a kormány honlapján megjelent Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezet, amelyre „a társadalmi egyeztetés során” (hogy nem szakadt rájuk a mennyezet, amikor e szavakat leírták!) a véleményeket augusztus 15-ig várja a minisztérium.

Kezdjük ez utóbbival, mert ennek része az is, hogy a kormány módosítaná a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényt. Eddig a tagok béréből a munkáltató vonta le e díjat, és utalta el a megfelelő szakszervezetnek. A jövőben viszont az állami alkalmazottaknak maguknak kell gondoskodniuk a tagdíj befizetéséről. E változás érintené a pedagógus-szakszervezeteket is. A kormányzati szándék ezúttal is épp oly világos, mint annak idején a magánnyugdíj-pénztári vagyon elrablásakor (az érintettektől nem a pénztárakból kilépés, hanem a tagság fenntartása igényelt utánajárást), vagy mint legutóbb a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetésekor (az addig kötelező tagság nem alakult át automatikusan önkéntessé a maradni akaróknak, hanem újra be kellett lépniük a szervezetbe).

A tagdíjbefizetés automatikusságának felszámolása nyilvánvalóan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete ellen irányul, mivel a kormány azt reméli, hogy e húzása következményeként már biztosan nem éri el egyikük tagsága sem a tanártársadalom összlétszámának a 10 százalékát. (E korlátozó jellegű reprezentativitási küszöb ma már csak az állami alkalmazottak szakszervezeteire érvényes.) Azaz nem lesznek „reprezentatív” szakszervezetek, amelyekkel a kormánynak a jelenleg hatályos törvények szerint egyeztetnie kell az ágazatot érintő döntései előtt. Csak a felülről létrehozott korporációs testület, a Nemzeti Pedagógus Kar marad „reprezentatív”, amelybe az Orbán-állam kötelezően beléptetett minden tanárt. Így aztán a kormány még könnyebben söpörheti le majd az asztalról a valódi szakszervezetek azon észrevételeit, amelyek a státusztörvény kártékony hatásaira, vagy a tanárok és diákok kiszolgáltatottságát, a közoktatás további leromlását ígérő végrehajtásirendelet-tervezetre vonatkoznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.