A szerk.

Leszólnak fentről

A szerk.

Tombol a nyári szünet, kitört a kánikula, s a figyelem pillanatnyi lanyhulását a kormány arra használja fel, hogy csókosait ültesse a megüresedett iskolaigazgatói székek egyikébe-másikába, vagy simán csak megakadályozza a tőle független jelöltek újrázását.

Nincs ebben újdonság, az iskolák államosítása óta olyan biztonsággal jelezhetjük előre a nyári igazgatói botrányokat, mint azt is, hogy szeptember elején meg a tankönyvekkel lesz valami gebasz. Az Abcúg csinos összeállítása szerint az idei szerencsés befutók között találjuk Gondáné Pál Ildikót (férje önkormányzati képviselő Algyőn, a Fidesz–KDNP színeiben), Kondorné Sztojka Ágnest (ő maga fideszes önkormányzati képviselő Kazincbarcikán) és T. Zuggó Tündét (ő Ferencváros fideszes alpolgármesterének adott eddig tanácsokat). Az országos sajtó is felkapta a veronai busztra­gé­diá­ban érintett Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának, Tóth Gábornak a történetét, akivel e-mailben közölték, hogy a továbbiakban nem számítanak a munkájára. Ezt a döntést Balog Zoltán emberi erőforrásainkért felelős miniszter utóbb, „a tragédiát követő spe­ciá­lis helyzetre tekintettel” felülbírálta.

Ezek a hírek az oktatás állapota mellett az ország irányításáról is sokat elárulnak. Teljes abszurditás már maga a koncepció is: józan ésszel senki sem gondolhatja, hogy az oktatásért felelős államtitkár egy személyben szakmailag megalapozott döntést tud hozni az ország több ezer iskolájának vezetőjéről. Szakmai döntésre nincs is szükség, a miniszté­riumnak nem kell megindokolnia, ha nem fogadja el a tantestület, a szülők, a diákönkormányzat vagy akár a helyi önkormányzat választottját. Aztán jön Balog Zoltán, és a PR-katasztrófát észlelve megint csak önkényesen, indoklás nélkül mond ellent saját államtitkárának. Örüljetek, gyerekek, még egy évig helyén marad a diri!

Abszurdnak tetszik a nagy igyekezet azért is, mert a központosítás óta az igazgatóknak tényleges hatalmuk nincsen, tanerők felvételéről, elbocsátásáról nem döntenek, a pedagógusok fizetéséhez hozzá sem szagolnak. Erőforrás és autonómia híján saját oktatási víziójuk megvalósítására sem igen nyílik lehetőségük. A legtöbb, amit tehetnek, az a kármentés. A jó igazgató ma az, aki eléri, hogy iskolájában a kormány retrográd oktatáspolitikája a lehető legkevésbé éreztesse hatását, és törekszik a normalitás, az élhető környezet valamiféle minimumának fenntartására.

Bár az igazgató hatalmát elvették, tekintélye, méltósága még van a tantestület, a diákok és a helyi közvélemény előtt, így ezt a feladatot meglepő sikerrel abszolválhatja. Ha egy igazgató emel szót a kormány oktatáspolitikája ellen, annak súlya van. Nem véletlen, hogy a tavaly megerősödött tanármozgalom legismertebb alakja igazgató volt, mint ahogy az sem, hogy a kormány a tiltakozást kirobbantó gimnázium vezetőjének megkörnyékezésével kívánta tompítani az ellenállást. És persze az sem véletlen, hogy most egyenként nyúlnak a renitens intézményvezetők után, a makói József Attila Gimnáziumot 22 évig vezető Rója Istvánt például személyesen Lázár János vonta kérdőre.

Nem nehéz belátni, hogy egy szeretett igazgató eltávolítása a lepusztult infrastruktúránál vagy a silány tankönyveknél is drámaibban rombolja az iskolai hangulatot. Az elkedvetlenedés, a morál hanyatlása pedig gyorsabban érezteti hatását a teljesítményekben, mint a hazafias tanterv vagy a kötelező önértékelés. Hogy a Fideszben erre a hatalom megtartásáért szükséges áldozatként vagy kifejezett célként tekintenek, az nem változtat a szomorú végeredményen.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.