A szerk.

Megdobnak kővel

A szerk.

Ha van tankönyvi (és persze szó szerinti) esete a címbe citált formulának, akkor azt kedden reggel Jávor Benedek EP-képviselő Facebook-bejegyzése produkálta. Jávor ugyanis érzékelhető megindultsággal arról ír, hogy bedobták kővel fővárosi irodájának az ablakát, és e köztörvényes cselekedetet arra vezeti vissza, hogy Orbán Viktor és társainak bűnös politikája ezt hozza ki a társadalom egy részéből.

„Orbán és üzletfelei tényleg nem értik, hogy a gyűlöletkeltő, a politikai haszon érdekében minden gátlást levetkőző politika, amit a tevékenységük fősodrává tettek, merre viszi a magyar társadalmat” – írja. Ám Jávort a bejegyzés további részéből is szinte sütő jóhiszeműsége – „nagyon-nagyon szeretném barátilag megkérni Orbán Viktort, Gulyás Gergelyt, Rogán Antalt meg a többieket, hogy nagyon alaposan gondolják át”, és hasonlók – ezúttal tévútra viszi.

Mert eszerint az lenne a helyzet ma Magyarországon, hogy van az Orbán-kormány politikája, amely gyűlölködik, harácsol, s tudja a fene, még milyen disznóságokat helyez működésének homlokterébe, illetve van a társadalomnak egy csoportja, amelyik ezt a politikát afféle útmutatásnak tekintve a maga eszközeivel – utcakő, házi szar – igyekszik e politika kívánalmainak megfelelni. Tehát valahogy lefordítja a politikát a maga nyelvére, s az eredményt eljárásba teszi, foganatosítja. Nos, az is lehet, hogy ez valaha, a kezdetekben így volt, de azok a boldog békeévek – legkésőbb 2006-ban! – elmúltak.

Ami a minap Jávor Benedek irodájával történt, az nem a felheccelt söpredék ittas állapotban elkövetett magánakciója, hanem a Fidesz uniós választási kampányának az egyik eseménye. Még csak azt sem mondhatni, hogy a nyitánya, hiszen Ujhelyi István EP-képviselő bábuját már elégették. Érdemes és szükségszerű is felkészülni, hogy mi jön még ezután, de már most sem kell azzal nyugtatgatni, hogy egyelőre csak a bábuját égették. A számos történelmi analógia sorolásába sem kell belekezdenünk, mert ami van, az van. S ami van, az nem csupán hasonlít valamire. Nem azért van, mert valaminek a közvetett hatására egyszer csak megkeletkezett, hanem azért van, mert valaki úgy akarja, hogy legyen. S erre nem utalásokat tesz, hanem utasítást ad.

Tényleg elhiszi valaki, hogy azért van kultúrharc, mert valakik valamiket írogatnak a kormánylapban? Hogy azért röpült Prőhle, mert Szakács vagy Bayer vagy valamelyik másik félcédulás felizgulván a kormánypolitikán, rövid agyalás után nekiment a szavaival? Pont fordítva van. Mint ahogy Jávor Benedek irodájának a sorozatos megrongálása is egy kitervelt harc része, ezt a harcot pedig most éppen EP-választási kampánynak hívják, s az a célja, hogy jövőre csak Orbán – adott esetben különböző 2Rule dresszekbe bújtatott – embereiből lehessen választani.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.