A szerk.

Megint behívta valaki az oroszokat

A szerk.

Ne mondja senki, hogy oh, csak a Lovas István… Csak egy Magyar Nemzettől is elküldött, zavarodott alak akarja így felhívni magára az épp elveszített közfigyelmet. És nem is csak a gesztus maga a figyelemre méltó, hiszen Lovas István valóban elég karcsúnak tűnik ahhoz, hogy meg nem történtté tegye Magyarország elmúlt pár évtizedét.

A közeg a durva, mely őt arra ösztönözte, hogy levelet írjon Vlagyimir Putyinnak, hogy az csináljon már valamit… Lehetőleg ne atomerőművet, mert abból csak újabb rezsicsökkentés származik, s ennek a hülye magyarnak lehet, hogy az sem lesz hamarosan elég. Ennek az kell, hogy úgy köszönjenek be neki, hogy: itt Moszkva!

Vicces, persze, hogy vicces, hogy épp Lovas hozná be Magyarországra az RT-t (a valahai Russia Today; angol, spanyol és arab nyelven adó interkontinentális orosz műholdas- és kábeltévé), az a Lovas, aki Magyarország orosz megszállása idején a Szabad Európánál kereste a kenyerét, és feltehetően a demokráciát is. Csakhogy ennek a cikknek nem ambíciója a kelleténél hosszabban rugózni nevezett elmeállapotán. Ez a cikk arról szól, hogy valaki (a jobboldali értelmiség egy valaha mértékadó figurája) ma úgy van vele: ez az ország az oroszoké, hát akkor szedjék is rendbe ők.

Lovas István ezért nyílt levelet intézett Putyinhoz ezen kívánságával. A levéllel persze maga a szerző is úgy van, hogy aligha jut el a nagy ember postaládájáig, de a helyzetet ezzel együtt sem látja reménytelennek. „Egészen biztos, hogy ez a levél nem jut el Önhöz. Ezért megkértem valakit, hogy az ebben szereplő gondolatot továbbítsa azoknak, akik azt egyet­értés esetén meg tudnák valósítani, és ennek során nyilván kikérnék véleményét” – írja.

Az idézet második mondata két – egymást távolról sem kizáró, de nem is feltételező – lehetőséget hordoz magában. 1. Lovas tényleg valami gyermeki naivitással árusítja ki a hazát, s úgy levelezik Putyinnal, mint a serdületlen ifjúság a Gyedmarózzal, tehát bizonyos fokig tényleg hibbant. 2. Lovas valóban ismer olyat, aki ezt a képtelen baromságot célba juttathatja. Oh, vajon ki lehet az, kérdezi a fölös szabad perceit épp KGBéla ügyeinek mazsolázgatásával töltő médiafogyasztó.

Kell nekünk magyar nyelvű orosz televízió? Voltaképpen miért is ne? Kell nekünk Putyin tévéje? Az azért már egészen más tészta.

Kérelme előterjesztése után Lovas még bratyizik egy kicsit, az orosz vodka jobb, mint a finn, egy magyar nyelvű tévé Putyinnak csak fillérekbe kerülne, legfeljebb megemeli majd kicsit az olaj árát, természetesen csak azoknak, akik valami rossz fát tettek a tűzre, nekünk, a jó magaviseletűeknek nem emel, inkább ajándékoz egy tévét. És még e ponton sem az a kérdés, hogy Lovas tényleg ennyire hülye-e.

Nem gondolnánk feltétlenül, hogy azért, mert Orbán a paksi bővítést odaadva felvesz egy brutálisabb összeget a szóban forgó Putyintól, már rögtön ott ücsörög a nappalinkban a komplett KGB. De épp az orrunk előtt születnek meg ezek a bizonyos feltételek. Azt nem tudjuk, hogy Lovas mennyire önjáró, hogy egyedül találta ezt ki vagy mondták neki, hogy csináld. De az elég biztos, hogy amit csinál, az már most valamiféle hivatkozási alap. Ha így marad, holnapra a legtermészetesebb dolog lesz a világon. Haha, nem jön az RT, mert nem éri meg nekik, sajnálják rá a pénzt, technikai okokból nem jön, de igény, az jelentkezett rá. És az igény az, ami megmarad. Ukrajnában is mindenféle igényeknek engedelmeskedve intézkednek orosz erők, onnan is mentek nyilván különböző nyílt levelekben megfogalmazott tartózkodó és kevésbé tartózkodó kérelmek.

Amit Lovas csinál, nem téboly, hanem gyalázat. De egy immár jól érzékelhető szempontból lehetséges stratégia, valamiféle előre menekülés: a NER úttörőmozgalma.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.