A szerk.

Mégis melegünk lehet

A szerk.

Miközben Európa népei izgatottan találgatják, zord lesz-e a tél és jut-e majd elég gáz mindenkinek, a hétvégén Rómában a világ legfontosabb gazdaságainak vezetői megvitatták, mikor jön majd el az a kor, amikor már senki nem éget el egy köbcenti földgázt és egy gramm szenet sem.

A G20-ak (a világ 19 legjelentősebb gazdasággal bíró országa Argentínától Kínán át Törökországig, plusz a komplett EU) üdvözölték a mind ambiciózusabb klímacélokat, s ez igazán örvendetes. Sőt azt is rögzítették: tényleg sokkal jobb lesz mindenkinek, ha e század végéig csupán 1,5 fokkal nő a földi átlaghőmérséklet Tisza Kálmán korához képest, és nem kettővel, ne adj’ isten, hárommal. Közös nyilatkozatuk szerint átolvasták az IPCC (a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület) legfrissebb, jelentésnek álcázott disztópiáját, és hirtelen ráébredtek, hogy a rossznál is van rosszabb kimenet. És a maguk részéről meg is ígértek megannyi értelmes és hatékony lépést: lesz pénz az átállásra a karbonsemleges gazdaságra, és összehangolják az eddig nem túl koherens nemzeti klímastratégiákat is. Sőt még a klímaváltozástól leginkább sújtott országoknak is jutni majd valami – ezek mellesleg ugyanazon országok, amelyeket a legjobban megviselhet, ha jól bevált fosszilis fűtőanyagaik helyére más, megújuló energiaforrást kell iktatniuk.

Ezt követően a G20-ak sok sikert kívántak az ENSZ klímaváltozási konferenciájának, melyen a sok ezer szakértő szorgos alkuk során biztos elvégzi majd a további aprómunkát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.