A szerk.

Mégis melegünk lehet

A szerk.

Miközben Európa népei izgatottan találgatják, zord lesz-e a tél és jut-e majd elég gáz mindenkinek, a hétvégén Rómában a világ legfontosabb gazdaságainak vezetői megvitatták, mikor jön majd el az a kor, amikor már senki nem éget el egy köbcenti földgázt és egy gramm szenet sem.

A G20-ak (a világ 19 legjelentősebb gazdasággal bíró országa Argentínától Kínán át Törökországig, plusz a komplett EU) üdvözölték a mind ambiciózusabb klímacélokat, s ez igazán örvendetes. Sőt azt is rögzítették: tényleg sokkal jobb lesz mindenkinek, ha e század végéig csupán 1,5 fokkal nő a földi átlaghőmérséklet Tisza Kálmán korához képest, és nem kettővel, ne adj’ isten, hárommal. Közös nyilatkozatuk szerint átolvasták az IPCC (a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület) legfrissebb, jelentésnek álcázott disztópiáját, és hirtelen ráébredtek, hogy a rossznál is van rosszabb kimenet. És a maguk részéről meg is ígértek megannyi értelmes és hatékony lépést: lesz pénz az átállásra a karbonsemleges gazdaságra, és összehangolják az eddig nem túl koherens nemzeti klímastratégiákat is. Sőt még a klímaváltozástól leginkább sújtott országoknak is jutni majd valami – ezek mellesleg ugyanazon országok, amelyeket a legjobban megviselhet, ha jól bevált fosszilis fűtőanyagaik helyére más, megújuló energiaforrást kell iktatniuk.

Ezt követően a G20-ak sok sikert kívántak az ENSZ klímaváltozási konferenciájának, melyen a sok ezer szakértő szorgos alkuk során biztos elvégzi majd a további aprómunkát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.