A szerk.

Mégis melegünk lehet

A szerk.

Miközben Európa népei izgatottan találgatják, zord lesz-e a tél és jut-e majd elég gáz mindenkinek, a hétvégén Rómában a világ legfontosabb gazdaságainak vezetői megvitatták, mikor jön majd el az a kor, amikor már senki nem éget el egy köbcenti földgázt és egy gramm szenet sem.

A G20-ak (a világ 19 legjelentősebb gazdasággal bíró országa Argentínától Kínán át Törökországig, plusz a komplett EU) üdvözölték a mind ambiciózusabb klímacélokat, s ez igazán örvendetes. Sőt azt is rögzítették: tényleg sokkal jobb lesz mindenkinek, ha e század végéig csupán 1,5 fokkal nő a földi átlaghőmérséklet Tisza Kálmán korához képest, és nem kettővel, ne adj’ isten, hárommal. Közös nyilatkozatuk szerint átolvasták az IPCC (a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület) legfrissebb, jelentésnek álcázott disztópiáját, és hirtelen ráébredtek, hogy a rossznál is van rosszabb kimenet. És a maguk részéről meg is ígértek megannyi értelmes és hatékony lépést: lesz pénz az átállásra a karbonsemleges gazdaságra, és összehangolják az eddig nem túl koherens nemzeti klímastratégiákat is. Sőt még a klímaváltozástól leginkább sújtott országoknak is jutni majd valami – ezek mellesleg ugyanazon országok, amelyeket a legjobban megviselhet, ha jól bevált fosszilis fűtőanyagaik helyére más, megújuló energiaforrást kell iktatniuk.

Ezt követően a G20-ak sok sikert kívántak az ENSZ klímaváltozási konferenciájának, melyen a sok ezer szakértő szorgos alkuk során biztos elvégzi majd a további aprómunkát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.