Mitrája alá a jobb fülénél ügyesen beszorítva egy nemzeti színű szalvéta, vagy szimplán egy csinos ragtapasszal a jelzett hallószervén, amint épp azt fejtegeti, hogy Leonardo da Vinci nem is mondta azt, amit a magyar nép elvetemedettebb része olyan megátalkodottan neki tulajdonít. Azt tudniillik, hogy… de hát úgy is mindenki ismeri. S aki ezek után Leonardo da Vincit megvédi, az a kereszténységet védi, de főként fordítva.
Azért bocsátottuk előre a fentieket, mert ezzel véget is ért a vicces szála annak a történetnek, melyben számos szélsőjobboldali figura – a nagyoktól a kicsikig, Donald Trumptól, Elon Musktól kezdve mondjuk szegény Rob Schneiderig (Tökös csaj; Kegyenc fegyenc; Szörfös nindzsák és csupa hasonló), vagy még nála is lejjebbig, egészen a kalocsai érsekig – tette magát nevetségessé az aktuális olimpia megnyitó ceremóniája alkalmából.
Az volt ugyanis az ő bajuk, hogy láttak valami élőképet a műsorban, melyről nekik (pontosabban az első idiótának közülük) a bevezetőben megidézett reneszánsz alkotó híres munkája, a milánói bazilikában látható Az utolsó vacsora képzett meg. S ebben az élőképben drag queenek, s egyéb transzik is forogtak, s tán még valaki meztelenül is énekelt. Vallásgyalázás, keresztényüldözés – zengett fel némi gondolkodás után, de jó hangosan a kórus, mely ilyenkor mindig szokott. Magyarországon a kormány ilyesmire szakosított propagandakiadványai, illetve nevezett Archiepiscopus Colocensis.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
