Az ÁSZ hétfőn felszólította a Jobbikot, hogy fizesse be az Államkincstárnak azt a 331 millió forintot meg az aprót, amennyivel a múlt hónapban kiadott s azóta véglegesített jelentése szerint a párt kevesebbet fizetett bizonyos plakáthelyekért bizonyos valakiknek a 2017-es év folyamának a során.

(Hogy minél kevesebbet, arról mindjárt.) A Jobbiknak ezenkívül még ugyanennyi pénzt be kell fizetnie majd az államnak (ez a büntetés), de erre ráérnek később is, sőt, ezt be sem kell fizetniük, az év második felében esedékes költségvetési támogatásukból majd levonják. Ha a Jobbik nem fizeti be ezt az első 331 milliót, a kincstár rájuk küldheti a NAV-ot, s az minden további nélkül leszedi a pénzt a számlájukról. (Annak, hogy küldheti, még lesz jelentősége.) Ha nincs rajta annyi, akkor az adóhivatal megvárja, amíg lesz: például márciusban, amikor megérkezik a párt számlájára a több százmillió forintos állami kampánytámogatás. De addig is, ha jön egy kis pénz a Jobbiknak, elveszik tőle.

A Jobbik-bírság óta napvilágra került, hogy más pártokat is megütne az ÁSZ. Az LMP-n 8,6, a DK-n 16, az Együttön 20 millió forintot keresnek: a három párt állítólag ezen összegek feléhez jutott kedvezményes irodabérletek, külföldi adományozók s egyéb tiltott pártfinanszírozási trükkök révén (és a másik fele a büntetés, lásd mint fent).

Ez a történet minden ízében elég ördögi módon van kitalálva, bárki is találta ki. (Lenne egy gondolatunk, szerintünk Önöknek is, hogy kinek a keze nyomát viseli.) Elvben lehetséges, sőt a gyakorlatban is, hogy a Jobbik nyomott áron jutott plakáthelyekhez Simicska cégeitől 2017 első fél évében, de az ÁSZ a bírság bejelentése óta nem hajlandó nyilvánosságra hozni az ezt az állítását alátámasztó és a bírság indoklásának velejeként tekinthető számításait. A számvevőszék nem arra a jogszabályra – a településkép-védelmi törvény tavaszi módosítására – hivatkozik, amely megtiltja a listaár alatti vásárlást a pártoknak (ez a tárgyidőszakban nem volt még hatályos), hanem a párttörvényre, amelynek 2014-ben újraírt verziója a pártok támogatói közül kizárja a gazdasági társaságokat, és bünteti a „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást” is. A számvevőszéknek tehát azt kellett bizonyítania, hogy a Jobbik más reklámozókhoz képest is árengedményt kapott, mi több, azt is, hogy épp ennyit, vagyis 331 millió forintot: ez már meredekebb okoskodásnak tűnik, a piacelemzés valóságos mesterműve lenne. Ha megállna.

További gyanús körülmény, hogy az ÁSZ a saját menetrendje szerint a Jobbik 2015–2016-os gazdálkodását vizsgálta volna, a 2017-es sumákságokról „egy hatóság” bejelentése alapján értesült, s minden valószínűség szerint a vonatkozó dokumentumokat is ettől a hatóságtól kapta. Ez leginkább a NAV lehetett, amely hónapokon át vizsgálta Simicska plakátcégeit. Így történhetett tehát: adóellenőrzést tartottak Simicskánál, valaki, mondjuk egy ügyes ellenőr kiszúrta az alulárazott plakátozást, és valaki – másvalaki – meglátta ebben a lehetőséget a Jobbik kicsinálására.

A többi párt esetében ugyancsak nem tudjuk (és nem tudják a pártok sem), hogy az ÁSZ milyen számítások, ingatlanpiaci elemzések, bizonyítékok alapján szab ki rájuk bírságot, és miért annyit, amennyit. De ezek a bírságok lényegesen kisebbek, illetve kisebbek lesznek, mint a Jobbiké.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy az ÁSZ döntése ellen gyakorlatilag nincs jogorvoslat, valamint hogy a Fidesz 2014-es plakátozási ügyét (mellyel kapcsolatban milliárdos visszaélés gyanúját vetette fel a Transparency International), senki „hatóságnak” esze ágában sincs bolygatni.

A helyzet tehát a következő.

A legerősebb ellenzéki pártot kizárják a versenyből (hiszen ha a Jobbiknak nemhogy egy vas nélkül, de tetemes adóssággal és inkasszóval terhelt számlával kell nekimennie a kampánynak, az nem jelent mást, mint kizárást). A kizárást megalapozó ok, annak helyessége nem megismerhető. Még egyszer: nem az a gáz, hogy a Jobbikot megbüntetik, hanem az, hogy nem lehet tudni, hogy miért pont ennyire, viszont az összeg nagyságrendje messziről bűzlik.

Van-e értelme így a 2018-as választásnak? Választás lesz-e így a 2018-as választás? Vagy valami ostoba, szemfényvesztő faszakodás, ami csupán az Orbán-rezsim bebetonozását szolgálja?

Nincs, nem, és igen, az.

A többi párt a bírságot túl fogja élni, amelyik meg nem, az nem a bírságba fog belepusztulni. (Hiába mondja azt egyébként az LMP és a DK, hogy ők aztán be nem fizetik a pénzt, ha egyszer úgyis leszedi a NAV a számlájukról.) A Jobbik kinyuvasztása még jól is jöhet nekik – legalábbis ezt gondolhatják –, és amúgy sem lenne nagyon egyszerű kiállni a reformnácik mellett, akikről még azt sem lehet biztosan tudni, hogy tényleg reformok-e vagy csak az agyukat játsszák. Sem személyesen, lelkileg, sem a saját választóik, szimpatizánsaik elé. Az MSZP például azzal nem ment el a decemberi Jobbik-demonstrációra, hogy „lopott pénz mellett nem tüntetnek” (pont ők!!! az ész áll meg – a szerk.), a DK meg rasszista párt mellett nem akart. Mindez egyrészt tök igaz, másrészt meg nem, harmadrészt meg azt a gyanút táplálja, hogy ezeknek a szerencsétleneknek tényleg csak az a fontos, hogy legyen öt, tíz, de sokat mondunk, egy tucat képviselőjük a következő négy évben is. Hülyék lennének nem elindulni – pont most, hogy a legnagyobb riválisukat a Fidesz kiszedi a versenyből? De többet mondunk: nem csak az a kérdés, hogy a többi ellenzéki párt hajlandó lenne-e – legalább részben – a Jobbik melletti szolidaritásból a bojkottra, még az sem biztos, hogy a Jobbik akarni fogja-e. Ha mégsem veszik el tőlük ezt a pénzt…? Vagy csak egy részét? Mekkorát? Mi az ára itt kinek?

Pedig a bojkott legalábbis megrengetné az Orbán-rezsimet, s beláthatatlan – valóban beláthatatlan, megjósolhatatlan – fordulatokat hozhatna. Felkavarna mindent, itthon is, külföldön is. Bár valaki tudná ezt garantálni a 2018-as választásról.