A szerk.

Mint a levegő

A szerk.

Az, hogy Magyarország külügyminisztere hol és hogyan nyaral, nem magánügy.

Ám alapjáraton nem érdekel senkit, így minket sem. Hogy Szijjártó Péter ott nyaral, ahol és úgy nyaral, ahogy nyaral, az elmúlt tíz év disznóságai közül is legfeljebb pitiánerségével tűnik ki, de abban a tekintetben sem valami unikális mutatvány: szimpla szerzési dühből fakadó korrupció. Ezt persze már nem árt rögzíteni, pusztán a majdani jegyzőkönyv kedvéért: Magyarország külügyminisztere a közbeszerzési pályázatok egyik milliárdosra hizlalt üdvöskéjének a luxusjachtján nyaralt – ismerünk olyan banánköztársaságot is, ahol az ilyenbe belebukik a rajtakapott csirkefogó, de hazánk tíz éve nem ilyen köztársaság. Hogy Szijjártó Péter a lebukása után a családja és az ún. barátai szoknyája mögé bújik, s megpróbálja a nevéhez tapadó mocskot szétkenni (még a gyerekeire is!), nos, legyen bármennyire is ordenáré próbálkozás, de távolról sem meglepő és kivált nem újszerű, hisz’ ezt csinálta már évekkel ezelőtt is, amikor a messze a jövedelmén felül felhúzott méretes házával bukott le. Akkor a szülei voltak soron, most a gyerekei, a következő balhéhoz már szükség lesz kisunokákra is.

Mégsem ezek Szijjártó Péter aktuális vagy mindenkori trógerságának perdöntő vonásai. Sem a korrupt működés, sem a felelősség elhárítása, sem a szemforgató duma. Nem is attól kap az ember hidegrázást, ahogy mindezt a NER kezeli, ahogy a vazallusok mentegetik, ahogy a rendszer szemet huny, sőt olyan elvárásokat kelt, hogy Magyarország külügyminiszterének így kelljen viselkednie, ilyen arcpirító módon. Mert ezekre van magyarázat. S minden, ami – akárhogy is, de – magyarázható, az kiismerhető is, az ellen – akárhogy is, de – lehet védekezni még a legkevésbé demokratikus környezetben is. Még itt is lehet valahogy.

Mert az, hogy így nyaralnak a NER-ben, s ezt csinálják, ha lebuknak (értsd: hazudnak, ha sarokba szorítják őket), az, ha mégoly elfogadhatatlan is, de magyarázat. Miért pont Szijjártó Péter lenne különb? Miért pont bármelyikük?

Ám ami megmagyarázhatatlan, az megismerhetetlen is, s alig is felfogható mivoltában kellőképpen félelmetes is: akárhonnan nézzük, csak az jön ki belőle, hogy ezek mindenre képesek. S bizony ilyen eleme is van Szijjártó Péter mocskos véget ért nyaralásának.

Jelesül az, hogy amikor még a kanyarban sem volt a lebukás, de az Adria hűs habjain már ott ringatózott Magyarország külügyminiszterével az állami pénzekkel stafírozott nagymenő jachtja, akkor Szijjártó Facebook-oldalán még javában ott sorakoztak az öltönyös, irodában lekapott, hivatali telefont markolászós fotók… hogy „külügyminiszterúr” ezt dolgozta, azt oldotta meg, amazt intézte el fáradhatatlanul, s persze az íróasztala mögül. Erre adjon valaki magyarázatot! Hogy ezt miért kellett csinálni? Ekkor nem volt még sarokba szorítva senki! Ezt nem kínjukban hazudták, hanem örömükben.

Ez tipikusan a ki nem kényszerített hazugság. Nem azért hazudták, mert időt, életet, bármit kellett nyerni. Nem azért, mert ezzel kivágták volna magukat valamiféle csávából, de még csak nem is azért, hogy végre békén hagyják őket. Csak úgy, ok nélkül, mert ezt diktálta a bioritmus. Reggel felkeltek, s látták, hogy már hét óra van, de még mindig nem hazudtak semmit. Hát, hegyibe! S ez az, ami félelmetes igazán.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.